Az elmúlt években a mezőgazdaság folyamatosan próbált alkalmazkodni a klímaváltozás szélsőséges viszonyaihoz. A tenyészidőszakot tekintve a hektikus csapadékeloszlás megoldásra váró problémákat jelent évről évre. Ezen időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva kell a növényeinkből kihozni a maximális, genetikailag kódolt terméspotenciált.

Nagy segítséget nyújtanak a megfelelő időben elvégzett lombtrágyázási kezelések: ehhez fel kell ismerni, milyen tápanyagra van szüksége a növénynek az adott fenológiai fázisban.

Fontos azonban, hogy a kezelést fokozott óvatossággal és kellő átgondoltsággal végezzük el. A beavatkozások idejének meghatározásakor számolnunk kell az éjszakai fagyok hatásával is. A növényvédelmi- és a lombtrágyázási kezelések során a növény nagy mennyiségű vizet vesz fel. A hirtelen kialakuló alacsony hőmérséklet miatt a növényekben felhalmozódott vízmennyiség-többlet a növényi sejtek szétrepedéséhez, ezáltal a szövetek sérüléséhez vezethet, ami már terméskieséssel járhat. Ezeket a károkat a növény csak plusz tápanyag árán képes kompenzálni.

Az évjáratra jellemző növényvédelmi problémákhoz igazított kezelések 

Az egész évre előrevetített évjárathatást természetesen nem ismerhetjük, így az ehhez a tényezőhöz is igazodó lombtrágyázási technológiát még csak az elmúlt időszak növényekre gyakorolt hatásainak és a rövidtávú előrejelzések alapján alakíthatjuk ki. Tény, hogy sok csapadékos nap áll a hátunk mögött, és rendkívül nagy hőingadozások mellett jellemzően hűvös időjárás jellemezte a márciusi hónapot. Ez a növényeket is megviseli, különösen a hirtelen lehűléssel érkező fagyos éjszakák. A hosszútávú lombtrágyázási technológiák tervezésekor nem tehetünk mást, mint felkészülünk a szélsőséges eseményekre, és azokra reagálva állítjuk össze a készítmények sorát, és határozzuk meg a kezelési időpontokat. Az aszályos és a csapadékos időszakokban is rendelkezésre állnak megfelelő lombtrágyázási szaktanácsaink.

A növények fejlődési fázisuk és koruk szerint nem egyforma mértékben fogékonyak a növényi betegségekre. A juvenilitás a növények vagy növényrészek fiatal korát, zsenge állapotát jelenti. A szeneszcencia a növények vagy növényrészek idős állapotára utal. Ha az ellenállóképesség, illetve fogékonyság eldöntésénél a tüneteket vesszük alapul, akkor igen határozott különbséget kell tennünk a biotróf és a nekrotróf kórokozók által előidézett betegségek között.

A legfrissebb növényvédelmi előrejelzések szerint a megszokottnál fejlettségben előrébb járó növényeken már megfigyelhető a levélfoltosságot, lisztharmatot és rozsdabetegségeket okozó gombák terjedése. Ezen betegségeknek a mostanában erős harmatképződés és a nappali felmelegedés kimondottan kedvez. A rozsdák és lisztharmatok biotrófok, amelyek a fogékony növénnyel egy ideig szinte szimbiózisban élnek. Ezek a gombák látszólag nem károsítják a növényt, sőt még serkentik is életfolyamataikat, valószínűleg hormonális szabályozással. Ezzel szemben a nekrotrófok, amelyek rendszerint toxinokat képeznek (Helminthosporium, Fusarium, Septoria), mindig szöveti elhalást idéznek elő. A biotróf kórokozók általában a juvenilis, a nekrotróf kórokozók a szeneszcens növényi részeket fertőzik. A növényi betegségek kialakulásában a környezeti tényezők is szerepet játszanak. A tápanyagok hatását tekintve kevés összefüggés írható le egyértelműen, de megállapítható, hogy a bőséges nitrogén-ellátottság, a szövetek juvenilitásának fokozása kedvezőbb feltételeket nyújt a biotróf kórokozók felszaporodásához, és hátrányos a nekrotrófok növekedésére nézve. Éppen ezért a sokat emlegetett harmonikus tápanyagellátottság biztosítása mellett jelenleg a biotrófokat kevésbé segítő lombtrágyás kezelések előtérbe helyezése a célravezető. A tavaszi lombtrágyás kezelések kiválasztása során célszerű olyan Mono adalékok – és azok arányainak – kiválasztása, melyek a szövetek erősítésével segítik a növényeket. Ilyen például a növényben egyébként lassan mozgó kalcium vagy a kén. A megfelelő adalékok kiválasztásához természetesen szükség van pontos levélanalízisre, és adott esetben szaktanácsadói segítségre.

Kukorica lombtrágyázási kísérletek

A jelen mezőgazdasági gyakorlatban kevésbé elterjedt mozzanat a kukorica lombtrágyázása. Minden évben számos szántóföldi kísérletet végzünk a legfontosabb növénykultúrákban, így kukoricaállományokban is. 2018-ban végrehajtott országos kísérletsorozatunk alkalmával egy növénykórtani probléma (aflatoxin-szennyezettség) és a növénytápláltság közötti összefüggéseinek vizsgálata volt az elsődleges célunk. Ezekben a kísérletekben a terméseredmények bemérésén túl a generatív részek értékmérő tulajdonságainak vizsgálatait is elvégeztük. Ezen felül a kezelt és a kezeletlen területekről származó terményminták Aspergillus flavus-szennyezettségét is vizsgáltuk az Öko-Mik Kft. laboratóriumának a megbízásával. A növénykórokozó gomba tevékenysége nyomán keletkezett káros mikotoxinnak, az aflatoxinnak koncentrációja is meghatározásra került. A kísérleti kezelések mind a 19 helyszínen megegyező (5 liter/ha Natur Plasma, 5 liter/ha Natur Active és 1-1 liter/ha Mono Zn és Mono S) kombinációt alkalmaztuk, mely kezelés a terméseredményekre is igen kedvező hatással volt.

A részletes kísérleti eredmények táblázatáért kattintson!

A lombtrágyával kezelt állományok termésátlaga ebben a 19 kísérletben 11,97 t/ha, a kezeletleneké 11,4 t/ha volt. Az Aspergillus flavis-fertőzöttség is kedvezőbben alakul: a kezelt területekről származó mintákon 5,99% volt fertőzött, ezekből az aflatoxin koncentráció átlagosan 0,95 volt. A kezeletlen minták fertőzöttsége 55,57% volt, az aflatoxin koncentráció átlagosan 2,25-es értéket mutatott.