A dupla ünnepen az Agro Napló is részt vett. A CLAAS Hungária Kft. a 25 év alatt eddig több mint 100 ezer vágóasztalt gyártott, közel 800 munkavállalót foglalkoztat az üzemben, ahol a gyártáson kívül kutatás és fejlesztés is zajlik.
A magyarországi cég története 1997-ben 350 dolgozóval, 8 hektár területen indult el a dobos fűkaszák, majd egy évvel később a Dominator kombájnok vágóasztalainak gyártásával. 2003-tól már kizárólag itt készül a CLAAS-cégcsoport valamennyi vágóasztala. 2021-ben építették meg a 100 ezredik darabot, ami egy CONVIO modell volt.
A Fit4Future projekt
A fejlesztés az Ipar 4.0 jegyében történt és negyed évszázad tapasztalatát egyesíti a legújabb technológiákkal, amelyeknek része a digitális átalakulás is. A 3,4 millió euró (közel 1 milliárd 224 millió forint) értékű, saját forrásból megvalósult beruházással a jövő kihívásainak megfelelően alakították át a teljes termelést, optimalizálták a logisztikai folyamatokat és új technológiákat vezettek be a gyártósorokon, valamint kiépítették a kapcsolódó infrastruktúrát is.
A projekt eredményeként hatékonyabb és ergonomikusabb munkahelyeket hoztak létre és egyszerűsödtek a logisztikai folyamatok. A gyorsabb, pontosabb, biztonságosabb és tervezhetőbb gyártási módszer jelentősen megkönnyíti a munkavégzést az érintett szerelősorokon. A fejlesztések az Ipar 4.0 kritériumainak megfelelően a kényelmi funkciók mellett hozzájárulnak a termelékenység növeléséhez, a hatékonyabb tervezéshez és a termelési kockázatok csökkentéséhez is.
„A Fit4Future projekt azért jött létre, mert a megváltozott vevői elvárások – például a termékek méretbeli növekedése vagy a fenntartható termelési folyamatok – miatt olyan termékekre van szükség, amelyek gyártása innovatív technológiákat igényel. A mostanra megvalósuló beruházásaink új távlatokat nyitnak számunkra. Ezáltal felkészülhetünk a jövő kihívásaira és egy fenntartható, adatalapú, digitális mezőgazdaság megvalósítására” – mondta Andreas Szakácsi, a CLAAS Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.
Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője és Andreas Szakácsi, a CLAAS Hungária Kft. ügyvezető igazgatójaA törökszentmiklósi cégnél az elkövetkezendő években is folytatják a digitális fejlesztéseket. Többek között felkészítik a gyártósorokat az akár 15 méter széles vágóasztalok gyártására is. A vállalatvezetés célja továbbra is az, hogy minden, a világ gazdáinak készülő CLAAS-vágóasztalt itt tervezzenek és gyártsanak a jövőben. A rendezvényhez kapcsolódóan 10 év után ismét Törökszentmiklós adott otthont a CLAAS Csoport Igazgatótanácsának ülésének is, így a teljes német vezetés tiszteletét tette a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen.
„Magyarország az elmúlt 25 év alatt a Kelet kapuja lett, ahol a CLAAS szilárd alapokat teremtett. A tudatos szervezés, az intelligens folyamatok és a kreativitás is hozzájárult ahhoz, hogy a törökszentmiklósi gyár vezető szerepet tölt be a cégcsoporton belül és kompetenciaközpontként előremutató, segítő kezet nyújt a társvállalatoknak" – mondta Jan-Hendrik Mohr, a CLAAS Csoport Igazgatótanácsának tagja, a Gabona Üzletág vezetője.
A CLAAS Hungária Kft.-nél a 2021-es üzleti évben a világjárvány ellenére zavartalan volt a termelés. A vállalat tavaly közel 13 ezer termékre kapott megrendelést, ennyit szállított le az aratási szezon előtt. Ez összesen 620 ezer m2 lefestett alkatrészt, 19 ezer féle cikkszámot, napi 200 tonna tömegű bejövő árut, közel egy maratoni távolsággal megegyező, 42,2 kilométer vágószélességet, és napi 35 kamionnyi kiszállított terméket jelent.
A program részeként lehetőségünk volt a CLAAS német vezetőit is megkérdezni:
Az elsőben a Green Deal új követelményeinek való megfelelésről érdeklődtünk. Milyen hatásokat okoz a szigorú feltételrendszer a gyártás és a fejlesztés során a CLAAS életében?
Jan-Hendrik Mohr, a CLAAS Csoport Igazgatótanácsának tagja, a Gabona Üzletág vezetője szerint a Green Deal természetesen az egész Európai Unió gazdaságára, így minden vállalati és mezőgazdasági szereplőre is hatással van.
„Ezért természetesen vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogyan változhat az általunk gyártott gépek felhasználása a jövőben. Ennek megfelelően az alternatív energiaforrások alkalmazásának irányait is kutatjuk: ezek az akkumulátoros, az elektromos és a hibrid megoldások. Ez nagyon eltér a mostani erőforrás-helyzettől, így teljesen más és újszerű megközelítést igényel a kutatási és fejlesztési osztály részéről is. Ezen túlmenően azonban a CLAAS Cemos rendszerrel ellátott okos gépeink már jelenleg is optimalizálják a földeken végzett műveleteket, így a gazdák hatékonyabban, kevesebb energia- és üzemanyagfelhasználással termelhetnek. Keressük annak a lehetőségét is, hogy különböző új futóműrendszerek használatával csökkentsük a gépek talajra kifejtett nyomását, és a partnereinkkel együtt dolgozva a vetőgépek esetében is olyan megoldások fejlesztésére törekszünk, amivel megfelelhetünk a Green Deal szigorú elvárásainak. Ezen túlmenően figyelünk arra is, hogy milyen módon használjuk fel az energiát a saját telephelyeinken, és igyekszünk mindent újrahasznosítani, a veszteségeket pedig minimalizálni. Ilyen például, hogy a festékszóró üzemek által leadott hőt az irodaépületek fűtésére fordítjuk. Természetesen az energiamegfigyelő rendszerünk további optimalizálásra szorul, hiszen a végső cél az, hogy a Green Deal által előírtaknak megfelelően jelentősen csökkentsük a társaság karbonlábnyomát, illetve szén-dioxid kibocsátását.”
Középen: Jan-Hendrik Mohr, a CLAAS Csoport Igazgatótanácsának tagja, a Gabona Üzletág vezetőjeA második kérdésünkkel arra voltunk kíváncsiak, hogyan hatott a CLAAS-ra a gyártáshoz szükséges anyagok és alkatrészek hiánya, valamint a növekvő alapanyag- és a terményár-növekedés?
Az áremelkedés, főleg az energiáé nagy hatással van az ügyfeleinkre és mi is komolyan érezzük a saját alapanyagaink árának növekedését. A nagy energiaigénnyel előállítható acél, a magnézium és az alumínium is drágult. Árkorrekcióval igyekeztünk kezelni a helyzetet, mert a célunk az volt, hogy az árrésünket megőrizve továbbra is jó partnerei maradjunk a vásárlóinknak. Eddig úgy tűnik, hogy sikeresek voltunk ennek az elérésében - fogalmazott Jan-Hendrik Mohr.
Csurja Zsoltprecíziós mezőgazdasági szakmérnök
