MENÜ

Ismét emelkedett a Takarék AgrárTrend Index értéke

Agro Napló 2022.02.11.

Óvatos bizakodás jellemzi az agrár- és élelmiszer-gazdaság szereplőinek várakozásait, amit az is mutat, hogy újra emelkedett a Takarék AgrárTrend Index értéke az előző negyedévi csökkenés után – derült ki a Takarékbank és a Magyar Bankholding agrár- és élelmiszeripari elemzőinek összegzéséből, amit az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítettek.

 

Továbbra is magas gabonaárakkal, és az emelkedő költségek ellenére pozitív eredménnyel számolnak a szántóföldi növénytermesztők az idén. Az állattenyésztők, valamint az élelmiszeripar továbbra is érvényesíteni próbálja az átadási árakban az inputanyagok, illetve a feldolgozás növekvő költségeit, emiatt a kiskereskedelmi árak emelkedésével lehet számolni. A hazai piacot a globális árváltozások mellett a szűkös munkaerő-kínálat, az építőanyag-, valamint a nagyobb termelőknél az energiaárak emelkedése is befolyásolja – foglalta össze Hollósi Dávid, a Takarékbank és a Magyar Bankholding Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

 

272124856_638345310735457_575429846822209330_n

 

A folyamatokat részletezve kiemelte: az elmúlt két évben a Takarék AgrárTrend Index értéke gyakorlatilag folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott. Így volt ez 2021. negyedik negyedévében is, amikor 31,7 pontra nőtt a 48 pontos skálán, ami 0,3 pontos emelkedés a tavalyi harmadik negyedévihez képest. Az októbertől decemberi végéig vizsgált időszakban az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait alapvetően befolyásolta, hogy a nyári aszályos időszakok miatt a kukorica termésátlaga a keleti országrészben jelentősen elmaradt a sokéves átlagtól, azonban az értékesítési árak alakulása kompenzálta a mennyiségi kiesést. Az index értéke az állati termékpályákon működő vállalkozások kilátásai miatt marad el az egyensúlyi szintnek tekintett 35-36-os értéktől. Az ő várakozásaikat nagymértékben meghatározta, hogy a takarmányárak továbbra is magasak, az értékesítési árakban a költségnövekményt nem sikerült érvényesíteni, a nemrég bejelentett élelmiszerárstop következményeit pedig a termelők egyelőre óvatosan jelzik előre. A mostani gazdasági és klimatikus helyzetben a gazdálkodókat főként az óvatosság jellemzi – húzta alá a szakember.

Ezért az elemzés készítői a kulcsszavak alapján – amiket korábban már meghatároztak – egy lehetséges irányt, úticélt rajzolnak fel az agrár-élelmiszeripari termékpálya szereplői számára. Megkeresik azokat a szavakat, kifejezéseket, amiket a termelők legtöbbször használnak véleményük megfogalmazásakor. Ezek pedig felvázolják azt a képet, ami leginkább érdekli a termékpálya szereplőit. Most ilyen az élelmiszerárstop kérdésköre, ami főként foglalkoztatja az ágazatban tevékenykedőket.

 

takarek-agrartrend-index-2022-01

 

Pozitív évre számítanak a szántóföldi növénytermesztők

Az aszályos év miatt a kukorica termésátlaga első becslések szerint helyenként 10–20 százalékkal elmarad az elmúlt évek átlagától, az össztermelés előzetes becslések szerint 5–10 százalékkal kisebb lett, mint a megelőző években, mintegy 7 millió tonna, ami a hazai kereslet kielégítésére bőven elegendő. A magas kukoricaárak – amelyek tonnánként 100 ezer forint körül mozognak – pedig kompenzálják a korábbinál kisebb termésmennyiséget.

Az inputanyag-árak nőnek, így a műtrágyaárak eddig nem látott magasságba emelkedtek, ahogy az egyéb inputköltségek is, ez azonban a mostani év végi elszámolásnál fog jelentkezni jövedelmezőségben. Ezért a múlt évben még pozitív szaldóval zárt a gabona-, az olajos és a fehérjenövények területe, mert az inputanyagok áremelkedése csak a múlt év utolsó hónapjaira volt jellemző.

A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi növénytermesztés 2022-ben az árszintek fennmaradását reméli, ezzel ugyanis az emelkedő önköltség ellenére is jövedelmező marad. A szántóföldi növénytermesztés adja a magyar agrárium kibocsátási értékének mintegy 60 százalékát – jegyezte meg Hollósi Dávid.

A szántóföldi növényeket felhasználó élelmiszeripari alágazatok az idei első félévben a megnövekedett alapanyagköltséget próbálják érvényesíteni az átadási árakban, ennek első eredményei – az élelmiszerárstoppal érintett termékeken kívül – az első negyedév végére várhatóak.

 

271722376_471364037823848_8624170741874594363_n

 

Nehezebb helyzetben vannak az állati termékpályák

Az állati termékeket előállító termékpályákon eltérő a piaci szereplők helyzetértékelése. A hazai és európai madárinfluenza-járvány érzékenyen érinti a baromfiágazatot, majdnem 2,5 millió baromfit kellett leölni. Vagyis: a járványos betegség már nemcsak az ország déli, hanem a keleti megyéit is érinti. Az átadási árak ugyan magasan az előző évi átlag felett vannak, de megdrágultak a takarmányköltségek, ezek a február végi élelmiszeripari és fogyasztói árakban jelenhetnek meg. Az éves áralkuk viszont kezdenek megszületni, azaz kialakulnak az ármegállapodások. Az árnövekedés ebben a piaci szegmensben két számjegyű lesz, aminek várhatóan jelentős inflációs hatása lesz.

A tojásnál szintén emelkedtek a termelői árak. A madárinfluenza itt is érezteti hatását, mivel az állatállomány egy részét le kell vágni. A tej termelői átlagára soha nem látott magasságban van, azaz ez az ágazat viseli legjobban a hektikus gazdasági környezetet, és annak hatásait. Viszont az inputanyagok árának emelkedése árnyalja ezt a képet, ahogyan a 2,8 százalékos UHT-tejre bevezetett élelmiszerárstop is. Így a negatív hatások várhatóan ide is begyűrűznek majd – vélekednek az elemzők, hozzátéve: a húsmarha-tenyésztők várakozásában nincs érdemi változás, az idei évnek is pozitív kilátásokkal vágnak neki. A sertéságazatban a helyzet érdemben nem változott, bár a múlt év végén az árak „felfelé indultak”, de ez érdemben még nem befolyásolja a termelők helyzetét, mert a hosszú távú túléléshez ennél többre lenne szükség – mondta a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója.

 

271871738_516181499720712_3856440539921245955_n

 

Bizakodnak a szőlőtermelők

A kertészeti termékpályákon nem következett be számottevő változás a negyedik negyedévben, hiszen jellemzően szezonális termékeket állítanak elő. A klímaváltozás hatásait elsősorban a gyümölcstermesztők, másodsorban a szántóföldi zöldségtermesztők érzik meg. Az energiaárak drasztikus növekedése a zöldség-gyümölcs feldolgozókra hat kedvezőtlenül. Összességében termékenként eltérő mértékben ugyan, de 30-60 százalékkal emelkedett az önköltség. Ezt teljes mértékben nem tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban, ezért a termelés és a feldolgozás jövedelme fog csökkenni. Ami még az ágazatban jelentős gond, az a szakképzett munkaerő hiánya, de ez általánosságban is igaz a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar egészére is. Ezért még mindig sokat kell tenni ebben az ágazatban, hogy a tartós jövedelmezőséget meg tudják teremteni a termelők.

 

271731416_1036720300213145_6047390543394406895_n

 

A szőlő termelői ára magasabb volt 2021-ben, mint a megelőző évben, a vendéglátáshoz erősen kötődő szektorban viszonylag pozitív a helyzetértékelés, a járvány enyhülése, a tavaszi–nyári élénkülő forgalom, a fellendülő HoReCa-szektor, azaz a vendéglátóipar szintén keresletnövekedést hozhat, ezzel együtt várhatóan árnövekedést is, ami az ágazati szereplők szerint lehetne még magasabb, de a mostani növekedés már jövedelmezőségi szintet ér el.

Az ágazati termékpálya-alindexeket tekintve: alapvetően a szántóföldi növénytermesztés adatai az átlag felett vannak; a marhahús, a tej, a hajtatott és szántóföldi zöldség, valamint a tojáságazat az index középértékén van, és ehhez közeli értéket mutat a szőlő-bor ágazat is; míg a baromfihús pozíciói gyengültek a korábbiakhoz képest, a sertés ágazatban nincs javulás és továbbra is utolsó a gyümölcságazat – összegezte Hollósi Dávid.

 

takarek-agrartrend-index-termekpalyak-2022-01

 

A globális piac és a munkaerő-kínálat is befolyásolja az idei évet

A Takarékbank és a Magyar Bankholding agrárelemzőinek előrejelzése szerint idén a kukorica árszintje érdemi befolyást gyakorol a globális és a hazai élelmiszer-gazdaságra. Globális szinten a déli féltekén januártól kezdődő nyári aratási munkák terméseredményeit kell figyelni, ezek az adatok várhatóan hónapokig befolyásolják majd a gabonaárak alakulását, ez pedig érdemben mozgathatja a tonnánkénti 90 ezer forintos hazai árat.

Az idei év folyamatait más tényezők is befolyásolják, mint például a dráguló építőanyagok vagy az emelkedő banki kamatok. Számos, az élelmiszer-gazdaságban működő vállalkozás a kis- és középvállalati kategóriába esik, így az energiaárak drágulása nem befolyásolja a tevékenységüket. Ugyanakkor a munkaerő-kínálat a minimálbér-emelés hatására egyrészt drágul, továbbá az intézkedés vélhetően a teljes magyar bérszínvonalat feljebb tornássza, így erős munkaerőpiaci kereslet alakulhat ki, ami a jellemzően szezonálisan foglalkoztató vállalkozások részéről kíván extra alkalmazkodást. Az élelmiszerárstophoz hasonló intézkedéssel pedig az élelmiszer-ellátási láncok még nem találkoztak. Mindezek miatt mindegyik termékpályán az óvatosság jellemzi a szereplők idei várakozásait – tartalmazza az elemzés összefoglalója.

Az élelmiszer-árstop hatásai

A kormány január elején – február 1-jei kezdőnappal, három hónapra – 6+1 (a sertéscomb, a 2,8 százalékos UHT tej, a csirkemell és a csirke-far‑hát, az étolaj, valamint a BL55-ös finom liszt) élelmiszertermék árát maximálta a tavaly október 15-i szinten – ismertette az alaphelyzetet Héjja Csaba, a Takarékbank Agrár Üzletágának elemzője. Hozzáfűzve: az az általános vélemény, hogy a szóban forgó áruk ára három hónapig nem lesz mindig azonos, mert az üzletek ugyanúgy bevonják azokat akcióikba is, mit korábban, csak drágábban nem adhatják, mint az október 15-i árszint.

Megjegyezte: az élelmiszerek árának alakulását jelentősen befolyásolják a takarmányárak, amik a közelmúltban átlagosan mintegy 25-30 százalékkal növekedtek. A termelői árak szintén nőttek átlagosan – például a vágócsirke – mintegy 20 százalékkal; valamint a munkaerő és az energiaárak is emelkedtek. Hozzátette: ilyen alapon nőtt a sertéscomb és a finom liszt ára is.

 

272119969_1263256437417302_4105816628510235192_n

272240060_502912444504419_2602962473831074708_n

 

Az árstoppal érintett élelmiszerekből leginkább a hatodik jövedelmi decilistől lefelé élők – azaz a magyar lakosság mintegy 40 százaléka – vásárolnak, ők adják a szóban forgó élelmiszerek fogyasztásának döntő hányadát – közölte a szakember. Ezért a kormány intézkedésének érezhető, jótékony hatása lesz – húzta alá Héjja Csaba.

Rámutatott: a kiskereskedelemnek ez nem okozhat nagy gondot, mert éves forgalma most mintegy 3500 milliárd forint és az árstoppal érintett áruk ebből mintegy 134 milliárd forintot tesznek ki éves szinten, vagyis a forgalom 4-5 százalékát. Az árstop pedig három hónapig tart – hívta fel a figyelmet. Kifejtette még, hogy ez a három hónapos akciónak felfogható árstop a termelőkre az időtartam rövidsége miatt előreláthatólag lényeges hatást nem gyakorol majd.

Kérdések

Az előadók a felvetődő kérdések kapcsán többek között elmondták: az elemzők nem számolnak negatív hatással, mert az élelmiszer-előállítási folyamatban három hónap nagyon rövid idő, lényegében nincs átárazó hatása, a fogyasztó pedig jól jár – mondta Hollósi Dávid. Héjja Csaba mindehhez még hozzáfűzte: ha mégis lesz áremelés valami miatt, akkor az elnyújtott és többlépcsős lehet.

 

271894095_1244740336350968_656066129150941833_n

 

A piaci alapon működő ágazatokban bizonyos túltermelés van, ami nyomja lefelé az árakat, de ez az anomália egy idő után megszűnik, és újra versenyhelyzet alakul ki, ami kikényszeríti a fejlődést, nő a termelékenység és a termelés is. Ha erre figyelnek a magyar termelők, akkor ők és a fogyasztók is megtalálják a számításukat. A helyi kis boltoktól pedig a helyi közösségek nem fordulnak el, mert a helyi közösségeknek van összetartó ereje. Mindig mindenért nem lehet a nagy kiskereskedelmi láncok üzleteibe menni 20-30 kilométerre – vélekedtek a szakemberek.

 

271888726_666107514515131_7841872315460385060_n

 

Az olcsó hitelek napja várhatóan hamarosan leáldozik, mivel az irányadó kamatok, már 3 százalék körül vannak, és év végére elérhetik akár a 4 százalékot is – fejtette ki a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, kiemelve: erre rákerül még a banki kockázati költség, azaz a marzs, és így olyan mértékű kamatok lesznek, mint korábban a személyi kölcsönöknél, ami a legdrágább bank termék volt. Vagyis: ezért is érdemes óvatosnak lenni a közeljövőben. A piaci szereplők többsége már most óvatos, olvas a jelekből, ami nem baj – mondta Hollósi Dávid, hozzátéve: mindennek fényében most felértékelődik a bankok edukációs szerepe, mert tompítani kell a jövőben az ügyfelek kockázatvállalását.

 

-an-