MENÜ

Hozamnövelés baktériumokkal: a megtérülő befektetés

2020.09.22.

A talajok termőképességét azok tápanyagellátottsága, valamint fizikai (szemcseösszetétel, talajszerkezet, pórusméret, tömörödöttség, vízgazdálkodási jellemzők) és kémiai (kémhatás, sótartalom, tápelemtartalom, toxikus anyagok mennyisége, szervesanyagtartalom) tulajdonságai határozzák meg.

 

Ezen tényezők determinálják a termesztett növényeink életét, fejlődését. Ezektől függ a gyökerek hosszanti és sugárirányú növekedése, azok disztribúciója, morfológiája. Kihatással vannak a másodlagos, harmadlagos mellékgyökerek kialakulására. Kedvezőtlen fizikai körülmények között sérülhet a gyökércsúcs, gátolt gyökérnövekedés mellett pedig a gyökér sejtfala megvastagodik, ami tovább rontja a tápanyagfelvételt.

A talaj fizikai tulajdonságai döntik el, hogy a növények gyökerei végül mekkora talajrészt tudnak átszőni, mekkora területről tudják a kijuttatott tápanyagokat hasznosítani.

Tömörödött talajban a hozzáférhető víz és tápelemek mennyisége, valamint azok mozgása is korlátozott. Ez gyenge felhasználásukat eredményezi, mely a gazdaságosságra nézve és környezetvédelmi szempontokból sem kívánatos.

A talajok kedvező fizikai-kémiai tulajdonságainak kialakításán állandó jelleggel kell dolgoznunk, melyhez a megfelelő agrotechnika és tápanyaggazdálkodás mellett a talajok biológiai tulajdonságainak javításával is hozzájárulhatunk. Megfelelő talajélet mellett a fizikai, kémiai tulajdonságok is kedvező irányba fordulnak, ezek ugyanis mindenkori kölcsönhatásban állnak egymással.

A talajélet javításához a helyes talajműveléssel, szervesanyagok kihelyezésével (szervestrágya, komposztok, összes szármaradvány visszahagyása) és azok mikrobiológiai úton, baktériumkészítmények használatával való elbontásával is hozzájárulhatunk. 

Baktériumtrágyák működése

A talajban lejátszódó, annak termékenységét befolyásoló folyamat mikroorganizmusoknak köszönhető. A talajok jó kondícióját a talajélet mindenkori támogatásával, táplálásával javíthatjuk a legjobban. Ennek első lépése a talajtípusnak és -állapotnak leginkább kedvező, szakszerű talajművelés, az okszerű, talajvizsgálatra alapozott műtrágyafelhasználás, a megfelelő vetésváltás kialakítása; röviden összefoglalva: a jó agrotechnika.

Ezen túlmenően további támogatást adhatunk a rizoszféra részére, ami a talaj növényekkel közvetlen kölcsönhatásban álló rétege, mely közvetlen hatással van a növények fejlődésére. Támogatása célzottan kijuttatott baktériumokkal eredményes. Az itt fellelhető baktériumokat a szakirodalom összefoglaló néven PGPR-, azaz növényi fejlődést segítő baktériumoknak nevezi. Ezek talaj-növény kölcsönhatásra gyakorolt hatásait a következőképp lehet összegezni:

  • légköri nitrogén megkötése
  • növekedési hormonok kiválasztása
  • szinergizmus kialakítása más baktérium-növény kapcsolatban
  • növényi etilénszintézis-gátlás
  • tápanyagmobilizálás (foszfor)
  • növényi táplálkozás javítása
  • patogén korokozók biokontroll hatása
  • növényi stressztolerancia-növelés

A PGPR-baktériumok segítik a szervesanyag bontását is, mely a növénytáplálás és a talajművelés szempontjából sem utolsó szempont. A baktériumkészítményekben több olyan baktériumtörzs is megtalálható, amelyek kiváló cellulózbontó képességekkel bírnak. Ez a növények számára felvehető tápanyagot jelent, csökkenő pentozáshatást és egyszerűbb talajművelést eredményez.

A baktériumtrágyák felhasználásának a megfelelő szemlélete: a talajélet mindenkori támogatása, melynek ,,mellékhatásaként” növekszik a növényi produktum és a termésmennyiség is.

Baktériumokkal a talajélet helyreállításáért

Az intenzív növénytermesztési technológiák következményeként jelentősen megnövekedett a műtrágyaféleségek és a növényvédőszerek felhasználása, melyek rövidtávon előnyös hatásaik mellett számos hátulütővel is rendelkeznek: ilyen a talajok savanyodása és a talajélet csökkenése.

A talaj savanyodása miatt a növények számára értékes tápanyagok a nagyobb oldhatóság következtében kimosódnak a talajokból, míg a toxikus nehézfémek felvehetősége nő, aminek a termés minősége látja kárát. Jelentősen csökken a talajban élő hasznos baktériumok mennyisége is, ezért a szármaradványok lassabban bomlanak. A talajélet degradációja a humusz csökkenését okozza. A fentiek elkerülése a műtrágyák okszerű alkalmazásával és a talajoltó készítmények használatával lehetséges.

A baktériumkészítményekkel történő talajoltás során nem tápanyagot, hanem olyan mikrobiológiai élőlényeket juttatunk ki a tápközegbe (nitrogénfixálók, az ásványi foszforoldók és a cellulózbontók), amelyek a szerves anyagok bontását és feltáródását segítik. A mikrobiológiai folyamatok felgyorsítását úgy érik el, hogy a talajoltást követően gyorsan, nagy egyedszámú populációt hoznak létre.

A kalászosok fuzáriumfertőzését is megelőzhetjük

A vetésforgóban a napraforgót és a kukoricát gyakran követik a kalászosok. Utóbbi esetben kiemelt jelentőségű a fuzárium elleni védekezésben a szárbontás, hiszen a betegségnek a kukorica is tápnövénye, és rendszerint nagymértékben meg is található rajta. A fuzárium a szármaradványokon marad fenn és következőkben fertőzi a kalászost.

A fuzáriumfajok, mint a kalászosok egyik legfontosabb kórokozói, minden fenológiai állapotban károsíthatják a növényeket, mennyiségi és minőségi kárt okozva a szántóföldi fertőzésekkel, illetve a kórokozó számára kedvező körülmények között a magtárakban is.

A legnagyobb gazdasági, takarmányozási- és élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő virágzáskori fertőzések – a kalászfuzáriózist okozó tünetegyüttes – kialakulásában több kórokozófaj is szerepet játszik, azonban legjelentősebbek hazánkban a Fusarium graminearum és a Fusarium culmorum.

Több fontos agrotechnikai szabályt kell betartanunk a betegség elleni védelem során. Kiemelt fontosságú az egészséges vetőmag használata és a vetésváltás, utóbbi betartása azonban nem egyszerű feladat a gyakorlatban, hiszen a fuzáriumok polifág kórokozók.

A tarlómaradványok talajba forgatásával és megfelelő készítmények használatával azonban elősegítjük a szármaradványok bomlását, ezzel védve a növényt a fertőzéstől.

 

natur-agro-20200922-kep_02-1200

Szárbontó készítmények látható hatása (Fotó: Natur Agro Hungária)

 

Megtérülő befektetés a baktériumtrágyázás

A baktériumkészítmények alkalmazása közvetlen hatással bír a terméseredményre is, amit a termékeket gyártó és forgalmazó Natur Agro Hungária által végzett szántóföldi kísérletek rendre megerősítenek.

2019-ben, Hegyfaluban az őszi búza vetése előtti kijuttatással elvégzett talajkezelési kísérlet eredményeként 4,56% terméstöbbletet tudtunk realizálni, rekordközeli termésvolumen mellett.

A tábla egyik felét Natur Forte + Natur Gomba-adalék készítményekkel kezeltünk, míg a mellette lévő, azonos talajtulajdonságokkal rendelkező tábla semmilyen talajkezelést nem kapott.

 

natur-agro-20200922-kiserlet-1

 

natur-agro-20200922-kep_03-1200

Júniusi állományszemle alkalmával véletlenszerűen kiválasztott tövek vizsgálata. A jobb oldali, kezelt növény erőteljesebb gyökérzete már akkor előrevetítette a kísérlet sikerességét.

 

A kísérlet során alkalmazott Natur Forte egy környezetbarát, koncentrált mikrobiológiai talajoltó. A már említett, a talaj mikroflórájában természetes módon is előforduló baktériumokat és gombákat tartalmazza, melyek cellulóz- és ligninbontó képességüknél fogva hatékonyan bontják el a betakarítás után visszamaradt szár- és gyökérmaradványokat.

natur-agro-20200922-termeseredmenyek-1

natur-agro-20200922-termeseredmenyek-2

 

A kezelés eredményeképp 4,56%-os terméstöbbletet értünk el, ami a kezelés költségének levonása után is 18 973 forint plusz bevételt jelent hektáronként.

Ha az AKG-ban is felhasználható, támogatott termékek felkeltették érdeklődését, látogassa meg honlapunkat, tematikus oldalunkat, vagy keresse fel tanácsadóinkat!

 

 natur-agro-logo-csik-kep_00

 


Források:
Nagy László Géza (2016): Néhány baktériumtrágya hatása a kukorica hibridek növekedésére vízkultúrás kísérletben. (Doktori Értekezés)
Barabás Z. (1987): A búzatermesztés kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Bp
Érsek T., Gáborjányi R. (1998): Növénykórokozó mikroorganizmusok. Elte Eötvös Kiadó, Budapest
Horváth J. (1995): A szántóföldi növények betegségei. Mezőgazda Kiadó, Budapest