MENÜ

Hosszabb távon csak a beruházások segíthetnek a hazai zöldség-gyümölcs ágazaton

Agro Napló 2020.07.06.

Malatinszki György, a Malagrow ügyvezető igazgatója szerint a piacon – akár bel-, akár külföldön – a jobb költséghatékonyság és az egységes minőségű, piacképesebb termék fog dönteni, ez pedig modernizálás nélkül egyre kevésbé érhető el.

 

Hozzáteszi: most drága ugyan a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés hatásából, azaz a pénzből. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módszereknek, technológiák alkalmazásának – véli.

Kifejti: a jelenlegi magas zöldség-gyümölcs árak jobbára csak a kereskedelem, a fogyasztók szintjén jelentkeznek, a termelők a legtöbb esetben nem részesülnek a fogyasztói árak emelkedéséből. Ez rövidebb távon a beruházásokat halogató termelőknek kedvez ugyan, hosszabb távon viszont éppen a fejlesztésekkel jobb költséghatékonyságot és piacképesebb minőséget előállító szereplők nyerhetnek – vonja le a következtetést Malatinszki György.

 

malatinszki györgy_malagrow

Malatinszki György

 

A speciális tápanyag-utánpótlási megoldásokkal foglalkozó, magyar tulajdonú Malagrow ügyvezető igazgatója úgy gondolja, hogy egy komplex helyzet alakult ki a zöldség-gyümölcs ágazatban, amely a koronavírus krízis hatásaiból, az export és az import átalakulásából, az időjárási tényezőkből és a munkaerő biztosításának kérdéseiből fakad. „Ebben a bonyolult helyzetben ismét egyértelművé vált, hogy mindazok, akik intenzív módozatokkal, vagyis kevesebb munkaerőt igénylő, és az időjárási hatásoknak kevésbé kitett módon termelnek, biztosíthatják a folyamatos áruellátást. A jelenlegi magasabb árak ugyanakkor sok esetben nem a termelőknél csapódnak le” – hívja fel a figyelmet a szakember.

A cégvezető ezzel kapcsolatban megjegyzi: a mostani helyzet piaci anomáliaként fogható fel, amelynek hamarosan rendeződnie kell, hogy a kereskedők és a termelők is megnyugtatóan megtalálják számításukat.

A jelenlegi helyzet még így is a beruházások létjogosultságát igazolja, hiszen a nyomott termelői árak mellett még inkább felértékelődnek a költségcsökkentő beruházások, valamint azok a technológiák, amelyek piacképesebb, szebb, jobban eladható terményt biztosítanak – teszi le voksát az ügyvezető igazgató. Megjegyzi azt is: „egy olyan világban, amikor a termelő aránylag alacsony árat kap a terményért, a kereskedelmi szereplők pedig komoly minőségi és küllemi elvárásokat támasztanak, csak az nyerhet hosszabb távon, aki kedvező fajlagos költségszerkezet mellett tud egységes minőségű és nem utolsósorban kinézetében és színében is vonzó zöldségeket és gyümölcsöket biztosítani. Ezt az extenzív, szántóföldi termesztési módszerekkel egyre nehezebb elérni.”

Hozzáfűzi: „a nyomott árak esetén a minimális befektetést megvalósító, extenzív, szabadföldi termelést folytató szereplők könnyebben érnek el pénzügyi eredményességet, mint az esetenként drága beruházásokat vállaló termelők. Ez a helyzet azonban csak rövid távon áll fenn”. Malatinszki György szerint az extenzív termelést folytató szereplők ideiglenesen érhetnek el jó eredményeket, de hosszabb távon a költséghatékony termelés és a piacképes termék fog dönteni – ez pedig beruházások nélkül egyre kevésbé valósítható meg.

Mindennek fényében érdemes figyelembe venni a beruházások tervezésénél, hogy azok megtérülése csak közép- vagy hosszútávon várható, mivel a piac még magasabb fogyasztói árak esetén sem jutalmazza azonnal a termelők erőfeszítéseit. Ezt a megtérülési időt és általában a fejlesztések pénzügyi eredményességét kedvezően befolyásolhatják a különféle támogatási konstrukciók is.

Malatinszki György felhívja az érintettek figyelmét: ugyanakkor a beruházásokat szakmai alapon kell megtervezni, és nem azt kell fejleszteni feltétlenül, amire támogatás van. „Egy-egy beruházásnak a saját jogán is meg kell térülnie, szakmailag és pénzügyileg megalapozottnak kell lennie. Ha ennek a követelménynek megfelel egy fejlesztési terv, és még támogatás is van mellé, akkor az természetesen segíthet.” Ilyen megfontolások és gondos tervezés mellett érdemes a munkaerőt kiváltó, az időjárási kockázatokat mérséklő, vagy a tárolást, a post harvest fázis hatékonyságát javító fejlesztéseket kidolgozni és megvalósítani.

Malatinszki György hangsúlyozza: a beruházás, az extenzív termelési módozatoktól az intenzív felé történő elmozdulás mindenképpen jó irány, ha hosszabb távon gondolkodnak a termelők. A gazdasági krízisek és az időjárási anomáliák is elsősorban a külső hatásoknak jobban kitett, extenzív, szabadföldi termelést folytató szereplőket érintik negatívan. Ezek néha olyan súlyosak is lehetnek, hogy némely termelő feladni kényszerül tevékenységét.

Az intenzív, a környezeti és piaci kockázatok ellen védettebb termelést folytató mezőgazdasági szereplők ugyanakkor hosszabb távon biztosabban számíthatnak beruházásaik megtérülésére. Ez különösen az időjárási kockázatokat tekintve vehető biztosra. „A klímaváltozás miatt arra kell számítani ugyanis, hogy az elkövetkező években, évtizedekben az időjárási szélsőségek, így a jég- és fagykár, az aszály, vagy éppen a belvíz miatt jelentkező nehézségek mind súlyosabbak és gyakoribbak lesznek. Ezek kiküszöbölése, vagy legalább enyhítése hosszabb távon egyértelmű piaci előnyt biztosít azoknak a szereplőknek, amelyek hajlandóak beruházásokat eszközölni” – állapítja meg a cégvezető.