Jelentős változás előtt a hazai szektor, ugyanis a Közösségi Agrárpolitika mellett a Földtörvény is változni fog, aminek eredményeképpen új játékszabályok mellett folytatniuk működésüket az ágazat szereplőinek.
Dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára szerint oka van annak, hogy miért foglalkozunk olyan sokat a KAP-pal, hiszen egy nagyon fontos lába a hazai agráriumnak, és ezzel a hazai nemzetgazdaságnak is. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a mezőgazdaság nagyon fontos szerepet tölt be a magyar gazdaságban, amelyet jól alátámasztanak a legfrissebben megjelent GDP-adatok is.
Feldman Zsolt emlékeztetett rá, hogy az agrárfinanszírozási EU-s csomag összesen 960 milliárd eurót tesz ki, ami a második legnagyobb tétel az EU költségvetésében. Hozzátette: habár a keretösszeg 11%-kal csökkent a következő időszakra, a magyar részarány 2,4%-ról 3,2%-ra növekedett. Hangsúlyozta, hogy ezekkel a változásokkal Magyarország pénzügyi pozíciója érdemben nem változott, sem nagyon jól, sem rosszul nem jártunk, de tágabb kitekintésben egyértelműen a nettó haszonélvezők között vagyunk. Hozzátette: a közvetlen támogatások nagyságrendje érdemben nem változik, de az elosztása jóval bonyolultabb lesz. Új elemek kerülnek be, így például a "zöldítés", a fiatal gazdák és kisgazdaságok támogatása.
A szakpolitikus beszélt arról is, hogy a következő időszak egyik legfontosabb változása, hogy jóval nagyobb mozgástérhez jut a nemzeti politikai a támogatások szétosztása terén. Sokkal több ponton lehet beavatkozni, nagyobb ráhatás van a források célzására. Magyarországnak az által választott, illetve kidolgozott támogatási modelljét 2014. augusztus elsejéig kell elküldeni Brüsszelbe.
Az előadást követően az ágazat szereplői, tudományos kutatói egy panelbeszélgetés keretein belül vették górcső alá a szabályozási változások ágazatra gyakorolt hatásait a 2014 utáni időszakra. Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója az új KAP-pal kapcsolatban rámutatott, hogy innentől kezdve már nehezen lehet beszélni közös (uniós) agrárpolitikáról, azt felváltja a közös finanszírozású nemzeti agrárpolitikák rendszere. Halmai Péter, a Pannon Egyetem professzora megerősítve Éder Tamás szavait arra mutatott rá, hogy az új KAP által nemzeti szinten nagyon eltérő rendszerek alakulhatnak ki, aminek következtében nagymértékben felértékelődik a nemzeti politika szerepe, és felelőssége. Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója szintén a jogalkotók felelősségét hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a döntéseknek megalapozott hatástanulmányokra kell alapulniuk. Tóth Péter az Agrár Európa Kft. ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet rá, hogy a KAP eddig történetében még sosem volt ekkora szabadsága a nemzeteknek.
A SAPS és BPS kérdésében a résztvevők egyetértettek abban, hogy 2015-ig vélhetően nem vezényelhető le az átállás, ugyanis ennek rendkívül nagy erőforrásigénye lenne. Éder Tamás és Halmai Péter egyaránt a 2018-as céldátum mellett tették le a voksukat. Kapronczai István úgy fogalmazott, hogy megfelelő számítások hiányában nem hozna a döntést a témában, de szerinte nem biztos, hogy 2018-ban érdemes átállni arra a három évre. Ki kell ezt is számolni - tette hozzá. Tóth Péter 2020-as átállásra számít. Hozzátette: a napokban az Európai Bizottság egyik osztályvezetőjének előadását tekintette meg, és a brüsszeli szakember úgy tudta, hogy Magyarország 2020-as átállást tervez.
A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy alapvetően nyerhet Magyarország az új KAP-pal, de adott esetben nagyot is veszíthet, amennyiben nem sikerül megfelelő döntéseket hozni a nemzeti támogatáspolitika kidolgozásakor. Éder Tamás a beszélgetés végén azt hangsúlyozta, hogy most nagyon nagy szükség lesz a nemzeti döntéshozók bölcsességére, és fontos, hogy a hosszú távú hasznosságot szem előtt szülessenek meg a döntések és ne a rövidtávú célokra optimalizáljanak.
Földtörvény
A földtörvénnyel kapcsolatos szekciót az FHB előadása kezdte meg, rámutatva hogy a föld válságálló eszköznek bizonyult az elmúlt években, szinte az egyetlen eszköz, amelynek ára folyamatos emelkedést mutatott.
Máhr András a MOSZ titkára arról számolt be, hogy az új földtörvény hatálybalépéséig még számos szereplő igyekezett földet vásárolni, ami a megítélésük szerint érdemi hatással volt a földárak növekedésére. Máhr András azonban hozzátette, hogy a hatálybalépést követően komoly esésre számítanak a földárak esetében, mert rendkívül megnehezül majd a földek adásvétele.
Raskó György agrárközgazdász arra mutatott rá, hogy a földtörvény jelenlegi formájában komoly károkat fog okozni Magyarország számára, az abból származó teljesítményromlást éves szinten 2-3 milliárd euróra becsülte. Rámutatott, hogy az földtörvényben szereplő limitek ellehetetlenítik majd a nagyüzemi állattartást, arra pedig kár is számítani, hogy kis- és középgazdálkodók a jövőben majd állattartásba kezdenek. Hozzátette, az új törvény a hatékonyság- és teljesítménynövelésre képes vertikális integráció ellen hat. Máhr András megerősítve Raskó György szavait úgy fogalmazott, hogy az új földtörvénynek betudhatóan az, aki ma állattenyésztésbe kezd, az öngyilkosságot követ el.
Agárfinanszírozás
A banki panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy állattenyésztés területén jelenleg komoly kockázatok mutatkoznak, ezzel szemben a szántóföldi növénytermesztésénél már inkább az a helyzet, hogy a piaci szereplők megerősödtek az elmúlt években, és kisebb az éhségük a hitelezésre. Az OTP képviselője hozzátette, hogy magyar állattenyésztés forrásigénye megközelíti az 1000 milliárd forintot.
Takács Zoltán a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője az élelmiszeripar területét nevezte meg kritikus területként, mint az agrárium legnagyobb problémáját. Nagyon sok kihívás áll az ágazat előtt, és a terület banki szempontból nehezen kezelhető. Hozzátette, erősebb szabályozási beavatkozásra lenne szükség a területen.
Soltész Gergely, az FHB vezérigazgatója hozzátette, hogy az élelmiszeripar esetében nehezebb megítélni, hogy a cégek mennyire fizetőképesek. Gyakran a cégek maguk sem tudják a kockázataikat kezelni, ugyanis turbulens a jogszabályi környezet, a tevékenységük ciklikus, és erre jönnek még rá a nehezen átlátható adózási viszonyok. Hozzátette, hogy az FHB komoly erőforrásokat fordít erre a területre is, de ilyen környezetben nem meglepő, hogy egyes versenytársaik úgy döntöttek, hogy nem finanszírozzák az élelmiszeripart.
Jurenka Csaba, az MFB igazgatója kifejtette, hogy a politika korábban talán valóban inkább a termelésre fordította erőforrásait, de ebben változás látszik, az MFB éppen a napokban indított el egy programot az élelmiszeripar finanszírozására.
Az integrátorok és a bankok képviselői egyetértettek abban, hogy a jövőben is szükség lesz mindkettőjükre az agrárfinanszírozás területén. A Budapest Bank képviselője hozzátette, hogy a jelenlegi alacsony kamatszintek mellett már a bankok is keresik a kisebb méretű ügyfeleket az agráriumban.
