Habár egyre nagyobb teret nyernek a speciális étrendek és az alternatív fehérjét tartalmazó diéták, az állati eredetű fehérjék továbbra is elengedhetetlen szerepet játszanak a fejlett országok élelmezésében. A mezőgazdaság, azon belül is az állattenyésztés egyik legnagyobb kihívása, hogy a rohamosan növekvő népességgel együtt járó fokozódó élelmiszerigényt a konzervatív, az új irányok felé nem nyitó gazdaságok egy ponton túl nem lesznek képesek kiszolgálni. Győri Rebeka, az Állatorvostudományi Egyetem fiatal hallgatója szerint az állattenyésztés fenntartható fejlődésének és hatékonyságnövelésének kulcsa a tenyésztés és a takarmányozás megreformálásában rejlik.

A kutató szerint a takarmánytárolás- és kiosztás az egyik fő terület, ahol fejlesztésre lenne szükség. A legkiválóbb precíziós etetőrendszerek is minimum 5%-os pazarlással működnek, miközben a takarmányozás oldaláról az emészthetőség problémája további 8-10%-os veszteséget is okozhat. „A megoldás egyrészt az egyedi chipes etetés lehet, mely során az állat igényeinek és kondíciójának megfelelő fejadagokat kaphat. Másrészt a takarmányok ledarálásával az emészthetőséget is fokozhatjuk, mivel így az enzimek jobban hozzáférnek a tápanyagokhoz az emésztőrendszerben” – mondta el Győri Rebeka, aki szakmai dolgozatával a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik nyertese lett.

Békalencse mint alternatív fehérjeforrás?

Az állattenyésztés hatékonysága alternatív takarmányok használatával is növelhető. Ilyen tápanyag például a békalencse, ami a béltartalom és emészthetőség szempontjából is kedvező és hatékony proteinforrás lehet. Nyersfehérje-tartalma ugyan csak 50%, azonban ennek majdnem egésze olyan valódi fehérje, amelyet a monogasztrikus, azaz együregű gyomrú állatok, mint például a sertés, közvetlenül tudnak értékesíteni. Hatalmas előnyt jelenthet továbbá a fenntarthatóság szempontjából, hogy miközben tápértéke közel azonos a lucernáéval, tizedannyi területen képes elszaporodni.