A hazai akvakultúra fejlesztése magával hozza a helyi vendéglátás, valamint a gasztronómia fejlődését is, nagymértékben járul hozzá az ökoszisztémák fenntartásához, ezáltal az európai zöldítési célokhoz.
A repce átlag feletti jövedelmezőségi szintjének megtartása továbbra is csak magas technológiai színvonalon és a kultúrának megfelelő, a teljes vetésforgót optimalizáló megoldásokkal biztosítható.
A tavalyi aszályhelyzetre és az energiaválságra válaszul március végéig rekordösszegű, több mint 300 milliárd forintnyi támogatást fizettek ki a gazdálkodóknak – jelentette be Nagy István.
A támogatásokért cserébe a korábbi évekhez képest hangsúlyosabb környezet- és klímavédelmi követelményeket fogalmaz meg az új Közös Agrárpolitika szabályrendszere – mondta Feldman Zsolt.
Az agrárszektor fogékony az innovációra és a digitális fejlesztésre, ugyanakkor az alkalmazásban inkább az óvatos szemlélet jellemzi a gazdákat – közölte a K&H innovációs agrárkutatása alapján.
Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarországnak a közös uniós agrárpolitika (KAP) 2023 és 2027 közötti időszakára vonatkozó, 8,4 milliárd eurós stratégiai tervét – tájékoztatott a brüsszeli testület.
A kormány az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során olyan új agrártámogatási rendszert alakított ki, amelynek célja a hatékonyság növelése – mondta Feldman Zsolt.
Október 14-én éjszaka megjelent a 33/2022. (X. 14.) AM rendelet, mely a támogatások előlegének kifizethető összegét határozza meg – hívta fel a figyelmet a MAGOSZ.
Az Agrárminisztérium tájékoztatást adott az aszály miatti ökológiai jelentőségű másodvetésekhez és egyes növénytermesztési termeléshez kötött támogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentési lehetőségről.
A Magyar Államkincstár tájékoztatót tett közzé a 2022-ben alkalmazható Zöldítési lehetőségekről.
A zöldítési és a fehérjeprogramokhoz illeszkedő, jövedelmező szójatermesztés csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajták használatával valósítható meg. A köztermesztésben alkalmazott korszerű fajtákkal hektáronként 3–4 tonnás vagy akár ennél magasabb termések is elérhetők az üzemi gyakorlatban. A biztonságos szójatermesztés szempontjából azonban nemcsak a megfelelő fajta, hanem az ellenőrzött minőségű, fémzárolt vetőmag használata is kiemelt jelentőségű.
A Közös Agrárpolitika (KAP), a mezőgazdasági zöldítés, a fiatal gazdák támogatása, az előző évek értékelése volt többek között a témája a január végén Brüsszelben tartott kétnapos sajtókonferenciának.
A zöldítési és a fehérjeprogramokhoz illeszkedő, jövedelmező szójatermesztés csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajták használatával valósítható meg. A köztermesztésben alkalmazott korszerű fajtákkal hektáronként 3–4 tonnás vagy akár ennél magasabb termések is elérhetők az üzemi gyakorlatban. A biztonságos szójatermesztés szempontjából azonban nemcsak a megfelelő fajta, hanem az ellenőrzött minőségű, fémzárolt vetőmag használata is kiemelt jelentőségű.
A zöldítési és a fehérjeprogramokhoz illeszkedő, jövedelmező szójatermesztés csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajták használatával valósítható meg. A köztermesztésben alkalmazott korszerű fajtákkal hektáronként 3–4 tonnás vagy akár ennél magasabb termések is elérhetők az üzemi gyakorlatban. A biztonságos szójatermesztés szempontjából azonban nemcsak a megfelelő fajta, hanem az ellenőrzött minőségű, fémzárolt vetőmag használata is kiemelt jelentőségű.
Klasszikusok és újdonságok, valódi technológiai innovációk a változatos tavaszi vetésforgó összeállításához. Több termés, nagyobb biztonság. Fenntartható módon, évről évre.
Noha a területalapú támogatások előlege javarészt már megérkezett a gazdákhoz, a zöldítéssel kapcsolatos támogatási kérelmek ellenőrzése még mindig gőzerővel zajlik. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tájékoztatása szerint addig nem is fizetnek zöldítési előleget, amíg valamennyi jogosultsági feltételt nem tudja ellenőrizni a hivatal.
Az egységes kérelmek benyújtásával nem értek véget a gazdálkodók közvetlen támogatásokkal kapcsolatos adminisztratív teendői. Naplóvezetésre, másodvetések bejelentésére és további határidőkre is figyelni kell, hogy ne kapjanak szankciót.
Megjelent a földművelésügyi miniszter 10/2015. (III. 13.) FM rendelete az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről. Ez a rendelet szabályozza a 2015-től betartandó zöldítés feltételeit.
Fontos kérdésekre keressük a választ
Magyarország az ökológiai jelentőségű terület elszámolhatósága szempontjából egy a gazdálkodók számára kedvező lehetőséget vezet be, az ún. rendelkezésre állást. Ezzel kibővülhet az ökológiai jelentőségű területek köre a nem saját használatban lévő földterületeken elhelyezkedő tájelemekkel.
Folyamatosan jelennek meg a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatói a 2015-től betartandó, a közvetlen támogatások egy részének feltételéül szabott ún. „zöldítés” várható követelményeiről. Minden érintettnek fontos, hogy időben fel tudjon készülni a hamarosan életbe lépő új szabályozásra. Ezúttal az ökológiai célterületek kerülnek részletes bemutatásra.
A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója a zöldítés követelményeiről
A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatót tett közzé a 2015-től betartandó, a közvetlen támogatások egy részének feltételéül szabott ún. „zöldítés” várható követelményeiről. Minden érintettnek fontos, hogy időben fel tudjon készülni a hamarosan életbe lépő új szabályozásra.
A Multifunkciós Vidék eseménysorozat (Multifunctional Landscapes Roadshow) harmadik állomásaként került sor június elején a Földtulajdonosok Európai Szervezete (ELO) és a Syngenta kezdeményezésére indított konferenciára. A Fiatal gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) és a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) társult szervezőként biztosított lehetőséget a fővárosi Corinthia Hotel Báltermében egy három panelbe rendezett fórumnak.
Az Észak-Alföldi TÉSZ szaktanácsot ad tagjainak egész évben. Az integrátori munka része a termesztési technológia főbb elemeinek és a fajtahasználatnak a meghatározása. Míg a TÉSZ tagjai többnyire saját földterületeiken, saját termelési eszközeikkel, korszerű gépekkel gondozzák a meggyültetvényeket, addig a TÉSZ befogadja a megtermelt gyümölcsöt, tárolja és értékesíti a vele kapcsolatban álló feldolgozóüzemnek. Kérdéseinkkel Juhász Sándort, az Észak-Alföldi TÉSZ kertészeti szaktanácsadóját kerestük fel.
A 2015. évi bevezetése óta eltelt két évben számos olyan tapasztalat született a zöldítéssel kapcsolatban, amelynek következtében indokolttá vált néhány változtatás. Már 2016-ban is születtek könnyítést célzó intézkedések [22/2016. (IV. 5.) FM rendeletben (EK rendelet)]. A tárgyév szeptember 30-ig betakarított vagy beforgatott másodvetéseket a betakarítástól vagy beforgatástól számított tizenöt napon belül kell bejelenteni; míg szeptember 30. után betakarítási vagy beforgatási időpontját a következő évi egységes kérelem benyújtásának időpontjáig kell bejelenteni. Az ökológiai jelentőségű másodvetés esetében a tervezett beforgatás idejének előzetes bejelentési kötelezettsége megszűnt.
Klasszikusok és újdonságok, valódi technológiai innovációk a változatos tavaszi vetésforgó összeállításához. Több termés, nagyobb biztonság. Fenntartható módon, évről évre.
A SAATEN-UNION napraforgóhibridek vetésterülete a linolsavas Clearfield-hibridek között a 2. legnagyobb volt 2016-ban.
A gazdálkodók 2017. év április 15. napja után kezdhetik el tölteni egységes kérelmüket az MVH elektronikus ügyintézési rendszerében. Az őstermelői igazolványok betétlapjait a termelők ellenőrizzék, hogy a bevételeiket fel tudják jegyezni. Az egységes kérelem beadási ideje alatt az őstermelői igazolványok kiadása szünetelni fog a falugazdászoknál. A 2017. évben az őstermelőknek nyilatkozniuk kell kkv-minősítésükről a falugazdászoknál az MVH rendszerén keresztül. Kérjük, ezzel kapcsolatban is keressék a helyileg illetékes falugazdászokat. A május és júniusi időszakban következik a nemzeti agrárkamara tagjainak tagdíjbevallása és ezután a tagdíjak befizetése is.
Megjelent a zöldítés szabályait több ponton is könnyítő, felülvizsgáló módosítás. A szabályok finomhangolásának alapvetően két oka van: egyrészt az utóbbi 2 évben felmerült javaslatokat építette be az FM a hazai zöldítési modellbe, másrészt az idén módosuló uniós delegált rendelet kedvező elemeit tette elérhetővé a magyar azdálkodók számára.
Hamarosan megkezdődik az egységes kérelmek beadása, így szükséges áttekinteni több változást és sajátosságot, melyek az idei beadási folyamat keretében jelentek meg. Fontos látni, hogy a rendszer alapjaiban a korábban megismert feltételek alapján fog idén is működni, ugyanakkor a korábbi gyakorlathoz igazodóan kisebb korrekciókra és módosuló feltételekre is számítani kell.
Szeptemberre a végleges betakarítási eredmények is ismertté váltak. A hónap középén fizetési határidőre kell ügyelni, valamint arra is figyelni kell, hogy a zöldítés feltételrendszerében változások lesznek.
Az idei évben a Magyar Szója szervezésében az országban 6 helyszínen kerültek megrendezésre a szója fajtabemutatók, Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor és Bak adtak helyet a programoknak. A helyszíneken összesen több mint 600 érdeklődő termelő kapott információt a fajtákról a nemesítőktől és a forgalmazóktól, a jogszabályi változások és a Nemzeti Fehérjetakarmány program témájában Dr. Nagy István az FM parlamenti államtitkára, Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója és Madarász István az FM osztályvezetője nyújtott tájékoztatást a rendezvénysorozat résztvevőinek.
A 2018-as év elején több olyan eseményre és változásra is oda kell figyelni, melyek több, kevesebb jelentőséggel számos termelő tevékenységét befolyásolhatják. Ezek között mind az állattartók, mind a növénytermesztésben tevékenykedők találhatnak intézkedéseket.
A növényvédőszer-használati tilalom 2018-tól hatályos bevezetése némileg átalakítja a zöldítés eddig alkalmazott gyakorlatát. Az új szabályozás egyik alaptétele, hogy a termelő ökológiai jelentőségű területként bejelenteni kívánt tábláin tilos növényvédő szert használni, ami a csávázott vetőmag vetésére is kiterjed.
Az utóbbi években sokan kezdtek minden tapasztalat nélkül a szója termesztésébe. A zöldítés ökológiai jelentőségű területeit (EFA területek) érintő változások 2018-ban azonban sok kevés tapasztalattal rendelkező gazdálkodót visszariaszt a szója termesztésétől, annak ellenére, hogy hagyományos, növényvédő szert használó termesztéstechnológia mellett a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás igénybe vehető.
Hazánkban az elmúlt öt évben az őszi káposztarepce vetésterülete növekvő tendenciát mutat (2013: 211 000 ha, 2017: 292 000 ha), és a legstabilabb jövedelmet biztosító szántóföldi kultúrává vált (1. ábra). Azonban eredményesen továbbra is csak magas technológiai színvonalon és kellő odafigyeléssel termeszthető.
Bár már számos termelő el is felejtette az idei kérelembeadási folyamatot, mostanra megismerhetővé váltak az eredmények és ezek alapján néhány tanulság is levonható. Fő szabály szerint az előző évi trendek nem változtak, de némi módosulás éreztette a hatását. A következőkben ezek összefoglalására kerül sor.
Minden termelő felfokozott érdeklődéssel várta az október közepét, amikor megkezdődhettek a közvetlen támogatások előlegeinek kifizetése. Ennek eredményeként – korábbi évek gyakorlatának megfelelően – számos gazdálkodó kaphatja meg az idei évben kérelmezett támogatásának jelentős részét.
Egyetlen év alatt 13 ezer hektárral csökkent a szójatermő terület hazánkban a zöldítési előírások szigorodása miatt. Ez együtt járt azzal az igénnyel, hogy a követelményt más módon teljesítsék a termelők.
A cirokfélék forró égövi származásukból adódóan kiváló szárazságtűréssel rendelkeznek. Nagy, szerteágazó és mélyre hatoló gyökérzetükkel a talaj mélyebb rétegeiből is képesek hasznosítani a vízkészletet, valamint nagy melegben viaszréteggel vonják be leveleiket, ezzel jelentősen csökkentve a párolgási felületet. A cirokfélék másik nagy előnye, hogy hosszan tartó szárazság után is képesek átvészelni az aszályt, a csapadék megérkeztével megújulnak és tovább növekednek.
Mint ismeretes, a zöldítési feltételek között szerepel bizonyos esetekben a növényvédőszer-használat és a műtrágya-kijuttatás tilalma. Sok esetben lehet téves információkat hallani e tárgykörben, ezért röviden összefoglalva ismertetjük a zöldítés fenti vonatkozású előírásait.
Hazánkban az őszi káposztarepcével egyre több helyen és szívesebben foglalkoznak a gazdák, eredményesen azonban csak magas technológiai színvonalon termeszthető.
A mustárfélék a zöldítés elindulása óta népszerűek a magyar gazdálkodók körében, azonban míg minden szem a fehér mustárra figyel, addig érdemes szót ejteni az etióp mustárról (Brassica carinata) is, amely nagyobb zöldtömege, hosszabb vegetatív periódusa és könnyen kezelhető maradványai miatt a takarónövény-keverékek hasznos komponensének bizonyult az elmúlt években.
Sokan megtapasztalták, hogy a zöldítési előírások be nem tartása miatt támogatáscsökkentést és több esetben szankciót is alkalmazott az Államkincstár.
A növényi olajok, azon belül is a repceolaj iránti globális kereslet jelentős növekedést mutat az elmúlt évtizedekben, mely köszönhető egyrészt a növekvő népességnek, másrészt a magasabb életszínvonalnak, életmódváltozásnak.
Az agráriumban tevékenykedő termelőkre a napi munkák részeként adminisztrációs kötelezettség is hárul, melyekhez számos esetben társulnak határidők. Ezek elmulasztása a támogatások megvonását, csökkentését, adott helyzetekben bírságot vonhatnak maguk után. Ezek elkerülése érdekében összegyűjtöttük a közelgő, ősszel aktuálissá váló határidőket.
Az elmúlt években október 16-a összefonódott a közvetlen támogatások előlegfizetésével. Így van ez idén is. Sokan várják és sokak számára jelent érdemi segítséget. Ugyanakkor kérdés, hogy a közvetlen támogatások esetében milyen összegekkel lehet tervezni az idei évi igénylések vonatkozásában?
A korábbi években megszokott gyakorlat szerint idén is eljött az egységes kérelem beadási időszaka. Ami akár unalmas és egyszerű is lehet, de a körülöttünk zajló vészhelyzet miatt mindenképpen indokolt különösen körültekintően eljárni.
A modern gazdálkodás hatására talajaink szerkezete, állapota egyre inkább leromlott. A tudatos gazdának nagyon fontos tényező a vetésforgójában a zöldítés, hisz ezzel tudja megőrizni vagy javítani a termőterülete vízháztartását, termőképességét, laza talajszerkezetét.
Egyre inkább keresi a piac a kemény búzát és meg is fizeti! Az idei évben szinte sose látott magasságokig szökött a durumbúza terménypiaci ára.
A szántóföldi növénytermesztés egyik legfontosabb kérdése, hogy a gazdálkodó mit is termel valójában a földterületein. A vetésszerkezet-kialakítást a termelési tényezők, a piaci feltételek és a hatályos jogszabályokban rögzített előírások egyidejű figyelembe vétele mellett lehet a leghatékonyabban elvégezni.
A Lajtamag Kft. a zöldítés terén Magyarországon legnagyobb múlttal és saját kutatás-fejlesztéssel rendelkező családi tulajdonban levő cégcsoport. Hiszünk abban, hogy a tudatos zöldítés segíti a földterületeink állapotának javulását, és növeli a jövedelmezőséget. A zöldítésért kapott támogatás pedig csak hab a tortán, hisz pénzt is kapunk egy olyan munkáért, ami jót tesz a talajainknak.
Végre ideális az idő a betakarításhoz
