Partnereink hírei > X 2022.08.12.
Javuló talajviszonyok = több víz a talajban

Miért kell meszezni, kénezni vagy sómentesíteni a talajokat?
Miért kell meszezni, kénezni vagy sómentesíteni a talajokat?
Az egyre szélsőségesebb időjárás, valamint a talajok romló tápanyag- és vízszolgáltató képessége a tápanyagpótlást a folyékony termékek felé tolja el. A folyékony tápanyagok használatával olcsóbban, biztonságosabban és magasabb szakmai színvonalon lehet termelni.
Az egyre súlyosabb és az egész országot érintő nagyvadkár ellen néha már a kerítés sem ér semmit. Mit tehetünk, ha nem szeretnénk pereskedést a vadásztársaságokkal?
Oldott tápanyagok, talajjavító hatással, ami még olcsóbb is a szilárdnál!
A kalcium nemcsak a talajok vázát alkotja, hanem fontos tápanyag, és mint kicserélhető kation, segíti más tápanyagok felvételét.
Egyre nagyobb probléma a fejlettebb állományok (napraforgó, kukorica, cirok, szója) megvédése a vadak elől. Itt már a gázosodást kiváltó folyékony elemi kén kevésbé hatékony, tehát más megoldást kell alkalmazni.
A levélanalízisek már április végére gyenge–közepes nitrogén-, alacsony magnézium- és kénszinteket mutattak a kalászos gabonákban. Mi várható akkor a szemtelítődés időszakában? A kalász alatti 2-3 levél (köztük a zászlóslevél) fogja a legtöbb tápanyagot a szembe termelni. Amíg zöldek, adjunk nekik „könnyű” tápanyagokat.
A nyugati világban felnövő fiatalok egyre inkább a biotermékek vagy a nagyon alacsony növényvédőszer-maradékkal bíró élelmiszerek felé fordulnak. Átalakulóban a támogatási rendszer, aminek hatására növekszik a bioterületek aránya. Lehet-e élelmezni a világot, ha csökken a termés mennyisége? Vannak már olcsó tápanyagok, amelyekkel biogazdálkodásban is többet lehetne termelni!
Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt a növények tápanyagfelvétele és növekedése közel sem mondható ideálisnak. Ezért egyre fontosabb, hogy olyan lombtrágyákat használjunk, amelyek szinte „tápoldatok”.
Belvizesedés, savanyodás, szikesedés és lúgosodás? Megannyi talajprobléma, ami javításra szorul. Nincs egy csodaszer, és nem is lesz. Ahhoz, hogy eredményesebbek legyünk, szükséges a kémiai, biológiai és az agrotechnológiai javításban gondolkodni.
Egy lombtrágya, amely magnéziumot, foszfort, nitrogént, ként és mikroelemeket is tartalmaz. Elfelejthetjük a por oldását és számos mikroelem lombtrágyát.
A permetezésre használt vizek általában kemények és még a pH-értékük is magas. Ez akkor is előfordul, ha nem vezetékes, hanem fúrt kútból vagy csatornából vesszük a vizet. Sajnos a bór- és karbamidalapú lombtrágyákkal tovább növeljük a víz kémhatását, és az eredmény, hogy nem működik a gyomirtó, a rovarölő, de még a gombaölő szer sem.
A nitrogénalapú, komplex hatóanyag-tartalmú lombtrágyákkal jelentős mennyiségű tápanyagot tudunk a növénybe juttatni. Így a növekedés nem torpan meg, az érés időszakában használva pedig a szemek kitelnek.
Olcsóbb, mint a szilárd műtrágya, de jobb a növénynek és a talajnak! Csak folyékony NPK, kénes-meszezés és semmi szilárd indítóstarter. Akár az 5 tonna/ha is benne van a repcében.
Elővásárlási ára: 44 990 Ft/tonna + áfától (kuponkedvezménnyel).
Elővásárlási ára: 69 990 Ft/tonna + áfától (kuponkedvezménnyel).
Az elmúlt pár hónapban talán a nitrogén és a foszfor áremelkedése volt a legnagyobb az inputanyagpiacon. Ilyen magas áraknál már érdemes elgondolkodni, hogy a szilárd NPK helyett áttérünk a folyékonyra. De mit lehet tenni a nitrogénnel?
Ilyen magas nitrogénárak mellett szinte mindenkit foglalkoztat, hogy lehet-e nitrogénfejtrágyával részben vagy egészben kiváltani a szemes vagy folyékony nitrogénműtrágyát.
Tél végén gyakori kérdés, érdemes-e még a drága lombtrágyát kijuttatni? Kicsi a növény, a tápanyag jelentős része a földön végzi!
Ilyen magas nitrogénárak miatt különös figyelmet kell szentelni azoknak a tápanyagoknak, amelyek „vigyáznak” a nitrogénre vagy részben ki is váltják őket. A VulcanAgro Kft. portfóliójában több olyan termék is megtalálható, aminek használata most sokat tud segíteni!
Nem csökkennek a nitrogénárak, és késő tavaszig sem várható változás. Lassan mindenhol kialakul a vetésterv és az input technológia. Országosan 20–50%-kal kevesebb nitrogént használunk, ami hatalmas kockázatot rejt.
Az elemi kénnel mindenki találkozott már. Ezzel fertőtlenítettük – kéneztük – a hordót. Lemosó permetezőszerben vagy a lisztharmat elleni védekezéskor használtuk. Ennél azonban sokkal többet tud!
A keserűsó nem más, mint magnézium-szulfát, amely a kijuttatás után látványos hatást fejt ki és nagyon hasznos is. A magnézium fokozza a növény fotoszintézisét, a kén (szulfát) pedig egyre gyakrabban hiányzó tápanyag.
Ilyen magas műtrágyaárak mellett nem lehet 400–500 kg/ha NPK-val és nitrogénnel indítani a repcék és a kalászosok termesztését. Ha úgy spórolunk, hogy kevesebb szilárd indító műtrágyát teszünk ki, annak súlyos terméskiesés lesz a következménye. Álljunk át folyékony, és összetett hatóanyagú szerves termésnövelőre!