Közös érdekünk, hogy a vízminőséget minél jobb állapotban tartsuk – mondta Nagy István „a Rába és a Rábca folyó mentesített öblözeteinek árvízvédelmi fejlesztése” című projektátadó rendezvényen.
Október 1-ig van lehetőség – a vízmegtartási, valamint az öntözési lehetőséget biztosító – támogatási kérelmek benyújtására „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” pályázat keretében.
A víz szerepéről és a vízgazdálkodás fejlesztéséről tartott előadást Nagy István agrárminiszter hétfőn Rómában, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) 43. plenáris ülésén.
Június elsején sikeresen lezajlott a VISIONARY projekt második tudományos és szakpolitikai műhelymunkája (science policy interface).
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a világ száz legjobbja közé került a Times Higher Education Impact Rankings rangsor ENSZ által deklarált Zero Hunger kategóriájában.
Újabb változtatásokat és egyszerűsítéseket kezdeményez a kutak szabályozásában az Agrárminisztérium – közölte közösségi oldalán Nagy István, agrárminiszter.
Szükség van a vízpufferek mihamarabbi kialakítására.
Magyarország a FAO elkötelezett partnereként nemzetközi agrár-ösztöndíjprogrammal és közös projektekkel segíti a fenntartható fejlődési célok elérését – emelte ki Nagy István.
Az öntözésfejlesztést, a vízgazdálkodási ágazat fejlesztését továbbra is kiemelt területként kezeli az Agrárminisztérium. Ezért a pályázati felhívásokat meghosszabbította.
A Szent László-patak rehabilitációja című projekt után folytatódik a vízfolyás rendezése. A patak fenntartható vízgazdálkodása a cél, melyre 1,4 milliárd forint uniós és hazai forrást használnak fel.
A vizek védelme, tisztaságuk fenntartása a közérdeklődés előterében álló témák között szerepel, mivel a víz az élet egyik alapvető feltétele.
Nem először foglalkozunk a témával. 2008-tól négy jelentős cikket is megjelentettünk, számadatok sokaságával alátámasztva az öntözésfejlesztés szükségességét, magunk eszközeivel sürgetve az öntözés kimozdítását a holtpontról.
Május hónap az év ötödik honapja a Gergely naptár szerint, ahol egy római istenségrõl kapta a nevét, aki a mitológiában a termékenység isten nõje volt.
A XX. század közepétõl az emberiség egyre gyakrabban szembesül anyag- és energiahordozó készleteinek vészes fogyásával.
„Sok minden szól bele abba, hogy mekkora a gazda termése. Elõször is az idõjárás, amelyrõl a gazda nem tehet. De viszont az idõjárás is sokról nem tehet, amit ráfognak…. A kevés, vagy rossz termésnek sohasem egyedül az idõjárás az oka. A termés sikerülte nem kis mértékben függ a gazda tudásától és szorgalmától is.” Gyárfás József (1927)
A növénytermesztésben a talajnak, mint megújuló természeti erõforrásnak, kiemelt jelentõsége van. A talaj vízgazdálkodása a talaj termékenységének alapvetõ feltétele, mivel meghatározza annak levegõ-, hõ- és tápanyag-gazdálkodását, biológiai tevékenységét, mûvelhetõségét.
A növények vízgazdálkodásával kapcsolatos egyéb fogalmak, kifejezések Vízfelhasználás hatékonysága: egységnyi fitoprodukció elõállításához elhasznált ETakt. Kifejezése: sza. kg/l víz Szárazsági index (ariditási index) = E0/P, ahol E0 = a levegõ párologtató képessége mm-ben, P = csapadék mm. Mivel a levegõ párologtató képessége a hõmérséklettõl és a légmozgástól is függ, ezért esetenként E0 helyett E0t-t (tényleges párologtatást) szerepeltetnek a képletben. Az egynél nagyobb hányadosok növekvõ légköri szárazságra utalnak, öntözéskor pedig veszteségforrásként jelennek meg. A szárazsággal összefüggésben több kifejezés is használatos:
Magyarország Kormánya a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható, egészséges és minőségi élelmiszert előállító mezőgazdaságban látja a jövőt, ennek megfelelően egy emberöltőre határoztuk meg a fő irányvonalakat – hangsúlyozta Dr. Fazekas Sándor a nemzeti élelmiszergazdasági program társadalmi vitára bocsátása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.
A művelés alatt álló talajok szerkezetét, a „természettől kapott” alapvető vízgazdálkodási tulajdonságait általában nem áll módunkban megváltoztatni. Ezért különösen fontos, hogy a lehető legkedvezőbben használjuk ki a talaj potenciális vízbefogadó, víztartó képességét, ezzel megteremtve a növények számára a csapadékszegény időszakok átvészelésének lehetőségét.
A Magyar Kukoricaklub által rendezett Vetőnapon Gyenei Ferenc növénytermesztési ágazatvezető jóvoltából bepillantást nyerhettünk a Dalmand Zrt. precíziós gazdálkodási kísérleteibe, előre mutató technológiai törekvéseibe. Az Agro Napló számára tanulságos túra volt e rendszer feltérképezése, annál is inkább, mert a lapban második éve futó precíziós kísérleti sorozat egy olyan gazdaságot követ nyomon, ahol az innovatív gondolkodás, az újra való nyitottság megvan, méretéből adódóan azonban más kihívásokkal találkozik, mint a Dalmand Zrt.
Magyarország öntözéses mezőgazdálkodásának lehetőségeiről adott ki új könyvet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 180 oldalas átfogó tanulmány arra keresi a választ, hogy hol találhatók azok a területek, ahol a jelenlegi vetésszerkezet mellett megtérülő beruházást jelenthet az öntözéses gazdálkodásra történő áttérés. Továbbá azt is megbecsülték, hogy milyen nagyságrendű termelésiérték- és kibocsátásnövekedést hozna az ezeken a területeken megvalósuló öntözésfejlesztés. Az Agro Naplónak Dr. Kemény Gábor igazgató és Dr. Molnár András igazgatóhelyettes adott exkluzív interjút az Agrárgazdasági Kutató Intézet budapesti épületében.
Áder János köztársasági elnök a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás hatékonyságának növeléséről folytatott megbeszéléseket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezető tisztségviselőivel szeptember közepén Budapesten.
Továbbra is nyitva van a Mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló VP-felhívás, hiszen még van szabad forrás a jogcímben.
A magyarországi precíziós mezőgazdaság adatoldalú megközelítését bemutató cikksorozatunk nyolcadik részében a vízgazdálkodás, a talajelőkészítés, valamint a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés jelentőségéről beszélgettünk a témában tapasztalt szakemberekkel.
A precíziós gazdálkodás egyik alapvető feltétele a megfelelő szántóföldi körülmények kialakítása. Ez magában foglalja azokat a vízgazdálkodási tevékenységeket, melyek elmulasztása jelentős termésvesztességgel járhat, valamint a talaj kultúrállapotát is negatívan befolyásolja.
Sok csapadék várható átmeneti enyhüléssel
