A betakarítás mindig megmutatja az addig befektetett munka valódi értékét. Nem is csoda, hogy az aratás előtt növekvő feszültség tölti el a repcetermesztőket, különösen, ha az időjárás-előrejelzések a reméltnél kedvezőtlenebb körülményeket mutatnak. De ne feledjük, az egyes állományok nem ugyanabban az időpontban érik el az optimális betakaríthatóság állapotát.
Számos nemzetközi kísérlet igazolja, hogy a gyakorlatban sokszor túl korai betakarítás mellett döntenek a termelők. Annak ellenére, hogy a repce – minden híreszteléssel ellentétben – viszonylag jól tűri, ha állva hagyják, extrém helyzetektől eltekintve a betakarítást megelőző veszteségek mértéke nem számottevő. A RAPOOL egy kétéves kísérletsorozatban azt tapasztalta, hogy a több nappal későbbi betakarítás mázsákban mérhető többlettermést produkált még esős és szeles időjárási körülmények között is.
Érdemes számolni a nagyobb jövedelmezőségért. A Magyarországra jellemző hosszú és meleg őszi időszakokban nem ritka, hogy a repce jelentős vegetatív tömeget fejleszt. Az ilyen erőteljesen fejlett állományokban a 2 kilogrammot is meghaladja a négyzetméterenkénti zöldtömeg. Ez pedig megteremti a lehetőségét annak, hogy a vegetáció későbbi szakaszaiban az eredetileg tervezetthez képest alacsonyabb szintű tápanyag-visszapótlás mellett is nagy termés és biztos jövedelem váljon elérhetővé.
A RAPOOL 1974-es megalakítása óta közel duplájára, hektáronként 4 tonnára emelkedett a nagy repcetermelő országok üzemi átlagtermése.
A RAPOOL egy 40 éve alakult szövetség, melyet német nemesítő házak hoztak létre. A vállalat három tulajdonosa 1897, 1923 és 1954 óta foglalkozik nemesítéssel, kiérdemelve ezzel a legnagyobb múltú, legnagyobb hagyományokkal és legmélyebb „gyökerekkel” rendelkező európai repcenemesítő címet.
A repce betakarításának teljesítményét 10%-ban a fajta és 30%-ban a kombájn vezetője határozza meg (Semmler, Agrartraining 2011). Az állományok betakaríthatóságát több tényező is befolyásolja, melyek közül néhányat a termelő maga is befolyásolhat annak érdekében, hogy a nagy termés egy gyors, akadálymentes és gazdaságos kombájnolással párosuljon.
A repce betakarításának teljesítményét 10%-ban a fajta és 30%-ban a kombájn vezetője határozza meg (Semmler, Agrartraining 2011). Az állományok betakaríthatóságát több tényező is befolyásolja, melyek közül néhányat a termelő maga is befolyásolhat annak érdekében, hogy a nagy termés egy gyors, akadálymentes és gazdaságos kombájnolással párosuljon.
A RAPOOL tovább tökéletesítette a hibridrepce nemesítését: Szigorúbb szelekció. Szigorúbb nemesítési szabályok. Merészebb célok. Kérlelhetetlen következetesség.
A magas hozam az eredményesség alapja A rekordok néha elkápráztathatják, a tartósan jó teljesítmények viszont magabiztossá teszik a repcetermelőket. A 2014-ben elért eddigi legmagasabb, hektáronként 3 tonnát meghaladó országos termésátlag nem csak a korábbi évek eredményeit múlta felül, de egyértelmű jelzést adott a jövőre vonatkozóan is. Talán újabb csúcsok elérését vetíti előre és jelzi, hogy még nagy potenciál rejlik az őszi káposztarepce-termesztés hazai eredményességének növelésében.
…szinte biztosan nem. Amellett, hogy az adott betakarítógépen számos beállítási lehetőség áll rendelkezésünkre, a hibridválasztás kétségkívül jelentős mértékben meghatározhatja az aratás minőségét és végeredményét. Ezért a repcetermesztők hibridválasztását és fajtaelégedettségét gyakorta meghatározó tényező a hibrid betakaríthatóságával kapcsolatos tulajdonságok összessége.
A kiemelkedő termésszintek és a termésstabilitás bajnokaGyors és veszteségektől mentes betakaríthatóság a korai és homogén érésnek köszönhetőenKiváló fóma-tolerancia, jó állóképesség, rendkívüli alkalmazkodó képesség
A RAPOOL 1974-es megalakítása óta közel duplájára, hektáronként 4 tonnára emelkedett a nagy repcetermelő országok üzemi átlagtermése.
A RAPOOL egy 40 éve alakult szövetség, melyet német nemesítő házak hoztak létre. A vállalat három tulajdonosa 1897, 1923 és 1954 óta foglalkozik nemesítéssel, kiérdemelve ezzel a legnagyobb múltú, legnagyobb hagyományokkal és legmélyebb „gyökerekkel” rendelkező európai repcenemesítő címet.
A repce betakarításának teljesítményét 10%-ban a fajta és 30%-ban a kombájn vezetője határozza meg (Semmler, Agrartraining 2011). Az állományok betakaríthatóságát több tényező is befolyásolja, melyek közül néhányat a termelő maga is befolyásolhat annak érdekében, hogy a nagy termés egy gyors, akadálymentes és gazdaságos kombájnolással párosuljon.
A modern RAPOOL hibridek vetőmagját mind a hagyományos, mind a szemenkénti vetőgépekkel el lehet vetni. A vetés mélységét – a talajművelés és a vetés módjától függetlenül – a vetés körülményei határozzák meg. Általánosságban úgy számolhatunk, hogy a repcemag csírázásának megindulása két napot igényel, majd a csíra naponta kb. egy centimétert növekszik.
Számos nemzetközi kísérlet igazolja, hogy a gyakorlatban sokszor túl korai betakarítás mellett döntenek a termelők. Annak ellenére, hogy a repce – minden híreszteléssel ellentétben – viszonylag jól tűri, ha állva hagyják, extrém helyzetektől eltekintve a betakarítást megelőző veszteségek mértéke nem számottevő. A RAPOOL egy kétéves kísérletsorozatban azt tapasztalta, hogy a több nappal későbbi betakarítás mázsákban mérhető többlettermést produkált még esős és szeles időjárási körülmények között is.
Július 25-én a Vetőmag Szövetség aratási helyzetképe az őszi káposztarepce-területek 99%-os betakarítottságáról számolt be. 250 969 hektárról összesen 800 039 tonna termés került le, ami 3,188 t/ha országos termésátlagot jelent. (A tavalyi kedvezőtlen évjáratban 2,4 t/ha lett az országos átlag.) Szép, sőt kimagasló eredményekről bőven hallunk, kísérleti és üzemi területeken is.
AM: Az új piac új lehetőség minden közösség és helyi termelő számára
