Az idei évben az őszi vetésű növények komplex tápanyag-utánpótlási technológiájában megjelenő termelői bizonytalanságot főként a kialakult gazdasági tényezők határozzák meg.
A gazdasági árrobbanások a mezőgazdaság vetőmagszektorát is elérték. A vetőmagárak szintén jelentős emelkedése további extra beruházási terhet jelent a termelőnek, így többen a saját gazdaságban előállított akár harmadfokú vetőmag kezelésében és visszavetésében gondolkodnak, amely az ellenőrzés és megfelelő minősítés hiányában sok kockázatot rejt magában.
A jelenlegi kiszámíthatatlan gazdasági körülmények okozta árrobbanások és főként a műtrágya-kereskedelemben megjelent termékhiányok nehéz döntési helyzetbe kényszerítik a mezőgazdasági termelőket. Az ehhez társuló klimatikus viszonyok kiszámíthatatlansága és az év eleji periódusban jelentkezett aszályos körülményekből következő átmeneti tápanyaghiányokra az őszi vetésű növények már kora tavasszal jelentős színelváltozással, gyenge, vontatott fejlődési ütemmel reagálnak.
Az őszi kalászosok vetését az inputanyagárak emelkedése és az előre prognosztizálható műtrágya termékek és hatóanyagok hiánya jelentősen meg fogja határozni. A vetést követően elsődlegesen fontos cél a növények gyors és egyenletes kelésének biztosítása.
A tápanyag-utánpótlás területén kialakult hatóanyag- és termékhiányok, valamint az extrém áremelkedések egyértelműen felértékelik a lombozaton keresztüli tápelemek pótlásának alternatív lehetőségét. Mindezen túl fontos szem előtt tartani, hogy a vegetációs ciklus során az abiotikus stresszhatások mellett a biotikus stresszfaktorok elleni védekezésben és megelőzésben nagy szerepe van a növények/növényállományok megfelelő szintű lombozaton keresztüli energetizálásának.
Az őszi kalászosok vetését az inputanyagárak emelkedése és az előre prognosztizálható műtrágya termékek és hatóanyagok hiánya jelentősen meg fogja határozni. A vetést követően elsődlegesen fontos cél a növények gyors és egyenletes kelésének biztosítása.
A kalászosok az egyedfejlődésük kezdeti időszakában (kelés-bokrosodás vége) felveszik a nitrogénszükségletük több mint 50, káliumigényüknek pedig több mint 80%-át. Ez az érték a foszfor esetében nem haladja meg a 30%-ot.
A jelenlegi gazdasági körülmények kiszámíthatatlan kihívások elé állítják a növénytermesztőket. Az input költségek hektikus és gyors változását a bizonytalan terményárak és a változékony klimatikus körülmények nehezítik.
A jelenlegi gazdasági körülmények kiszámíthatatlan kihívások elé állítják a növénytermesztőket. Az inputköltségek hektikus és gyors változását a bizonytalan terményárak és a változékony klimatikus körülmények nehezítik. Fontos azonban szem előtt tartanunk, hogy a termesztéstechnológiai intenzitáson történő változtatás a termelés eredményességét veszélyezteti. A tavaszi vetést követően az olajos növények (napraforgó, szója) megfelelő indítása és energetizálása gyökeresen meghatározza a generatív fejlődési szakaszában az optimális terméselemek kialakulását.
Az olajos magvú növények közül a szója termesztése a kialakított támogatási rendszerek függvényében perspektivikus lehetőség a növénytermesztők számára. A csírázást követően fontos a növények kezdeti fejlődésének stabilizálása és a megfelelő gyökérrendszer és az ehhez kapcsolódó nitrogénkötő gümők kialakítása. A szója megfelelő szintű és minőségű tápanyag-utánpótlása meghatározza a növények kondícióját, ellenállóképességét és termésstabilitását.
Jó hír a gazdálkodóknak! Jövő év közepéig igényelhető az Agrár Széchenyi Kártya
