MENÜ

Címke: trágya

Hírek > Növénytermesztés 2017.05.15.

Csak engedéllyel rendelkező szennyvíziszapot használhatunk

A szennyvíziszap és szennyvíziszap-komposzt mezőgazdasági felhasználása a környezetvédelem szempontjait is szem előtt tartó, engedélyhez kötött tevékenység – írja a nak.hu. Az engedélyt az I. fokú talajvédelmi hatóság adja ki, akik a megyei kormányhivatal járási hivatalához tartoznak.

Hírek 2016.08.25.

Magas nehézfémtartalmú trágyát tiltott be a NÉBIH

Határérték feletti nehézfémtartalom miatt felfüggesztette a „Marha-Jó szarvasmarha trágya mikroelemekkel” (egyes csomagolásokon: „Bull-Top 4-4-4”) kereskedelmi nevű termék engedélyét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A készítmény egyes gyártási tételeinek krómtartalma meghaladta a határérték ötszörösét.

Partnereink hírei > X 2015.12.16.

Pályázati felhívás

Bizonyára már Ön is értesült arról, hogy pályázatot írtak ki „Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése” címmel.

Partnereink hírei > X 2015.04.27.

Itt az Azospeed ideje!

Annak ellenére, hogy túl vagyunk az első fejtrágyázásokon, sok helyen már látszanak a búzán a nitrogén hiány tünetei. Ami nem meglepő, mert az utóbbi időszak száraz időjárása miatt a kiadott szilárd műtrágya nem hasznosult.

Szakfolyóirat > 2014/11 > Aktuális Földhasználat trágya talaj

A szaktanácsadó válaszol novemberben

Az EURO-ECO Csoport tagjaként működő UNIVER-PENTA Kft. névjegyzéki szaktanácsadói, munkatársai országszerte nap mint nap találkoznak olyan kérdésekkel, 
amelyek más gazdálkodókat is érinthetnek. Lapunkban rendszeresen megosztják 
olvasóinkkal a fontosnak vélt kérdésekre adott válaszaikat.  

Szakfolyóirat > 2014/02 > Szántóföld mikroelem trágya talaj

A szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározása

Két havi rendszerességgel jelentkező tápanyag-gazdálkodási cikksorozatunk részletesen taglal olyan témákat, amelyek tervezési segédletet kívánnak nyújtani az intenzív, fenntartható és gazdaságilag hatékony növénytápláláshoz. Elsőként – az alapokhoz visszanyúlva – a szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározását tárgyaljuk.

Szakfolyóirat > 2014/01 > Pr trágya talaj fejtrágyázás

Fejtrágyázzon tudatosan!

Miért? A termés mennyiségét a nitrogén határozza meg legnagyobb mértékben, ezért a talajok felvehető ásványi-nitrogén tartalma a növénytermesztés fontos tényezője. Az ásványi- nitrogén szintje folyamatosan változik. Természetes úton növekszik a szerves anyagok bomlásával és a levegő nitrogénjének megkötésével, de jelentős mértékben kell számolnunk a kimosódási és denitrifikációs veszteségekkel is. Összességében a talaj nitrogénszolgáltató képessége nem képes biztosítani a hozamelvárásokhoz szükséges nitrogén mennyiségét. Ezért jelentős nitrogéntrágyázásra van szükség, de nem mindegy hogyan!

Szakfolyóirat > 2012/08 > Pr trágya szervestrágya Szántóföld

Fontos, hogy a szerves trágya visszajusson a szántóföldre

A korszerû mezõgazdasági nagyüzemekben is a talajon folyik a termelés. Azon a talajon, ahol extenzív gazdálkodás esetén a „talajerõ” nincs maximálisan kihasználva, ezért van ideje regenerálódni. Intenzív termelés esetén, az állattenyésztés számára jelentõs szerves anyagot tartalmazó szármaradványokat is elviszik a földrõl. Az így kiesõ, fontos tápanyagot csak mûtrágyával nehéz komplex módon pótolni. Éppen ezért nagyon fontos szempont, hogy az állattartó telepeken képzõdõ szerves trágya mindig visszajusson a szántóföldre!

Szakfolyóirat > 2012/07 > Pr trágya talajfertőtlenítő Mikro

Mikro-Vital® a sikeres repcetermesztéshez

Az EU 2014–2020 közötti agrárszabályozása a „zöldítés” jegyében készül. Magyarországon is mind nagyobb a gazdák fogadókészsége a természetes, vagy zöld gazdálkodási módszerek iránt. Ilyenek az „ingyenes” munkát végzõ mikroszervezetek alkotta baktériumtrágyák is. Közülük a legsokoldalúbb talán a Mikro-Vital® baktériumtrágya, ami a levegõt 78%-ban alkotó nitrogént megköti, a talaj foszfor- és káliumkészletét a növények számára felvehetõvé alakítja, és intenzíven bontja a szár-, valamint a gyökérmaradványokat. A Mikro-Vital® használatával a talaj „hasznos baktériumainak” arányát növeljük, s ha ezt éveken át tesszük, akkor jobb lesz földjeink termékenysége és minõsége, a meginduló humuszképzõdés hatására javul a talajszerkezet. Az eredmény: földjeink könnyebben, kevesebb gázolaj felhasználásával mûvelhetõk.

Szakfolyóirat > 2011/09 > Szántóföld Nitrogén trágya foszfor

Aktuálisan a hígtrágyázásról a Bóly Zrt. gyakorlata tükrében

A hígtrágya az almozás nélküli tartástechnológiájú szarvasmarha-, ill. sertéstartásban, ritkábban baromfitartásban keletkezõ szervestrágya. Általában 10-30 százalék közötti szárazanyag-tartalommal rendelkezik, nagyobb részét úgynevezett hordozóanyaga, a trágya eltávolítására felhasznált víz alkotja. Ebben széles mérettartományban oszlanak el a bélsárból és vizeletbõl származó különbözõ szerves és szervetlen anyagok.  

Szakfolyóirat > 2011/04 > Szántóföld trágya Bioenergia talaj

A zöldtrágyázás jelentõsége termelõi szemmel

Az elmúlt években egyre gyakrabban esett, esik szó a zöldtrágyázás jelentõségérõl, gyakorlati alkalmazhatóságáról. Az egyértelmûség miatt azonban fontos ezúton is meghatározni, mit is értünk e fogalom alatt. Zöldtrágyázásról abban az esetben beszélünk, ha egy adott növényt fõ-, vagy másodvetésben talajvédelmi céllal – fejlõdésük vegetatív szakaszában – a talajba dolgozunk.

Szakfolyóirat > 2011/04 > Pr búza Kalászos Tápanyag

Lombtrágyázzuk az õszi búzát!

Tavasszal a vegetáció indulását követõen a búza igen nagy mennyiségben igényli a tápanyagokat, sok esetben a talaj tápelemszolgáltató képessége ezzel az ütemmel nem tud lépést tartani. Az esetek többségében megfigyelhetõ hiánytünet nem alakul ki, de a növény tápelemtartalma lecsökken, eltér az ideálistól. Így végsõ soron napról napra csökken a realizálható termés mennyisége, ameddig ez az állapot fennáll. Ezt a jelenséget a szakirodalom „rejtett éhségnek” nevezi. A megoldás egyszerû, lombtrágyázni kell!

Szakfolyóirat > 2010/02 > Pr repce trágya Damisol

Javaslatok a repce levéltrágyázására

Napjaink növénytermesztésében az egyik leggazdaságosabban termeszthetõ növény a repce. A mai modern agrotechnikával már nem álom a 4-5 t/ha termésmennyiség. Az ilyen terméseredmény azonban csak megfelelõ tápanyagellátással érhetõ el. Ezen belül is kiemelkedõ a mikroelem pótlás, amelyet gazdaságosan csak levéltrágyázás formájában oldhatunk meg.  

Szakfolyóirat > 2010/02 > Szántóföld Tápanyag Levéltrágya trágya

A levéltrágyázás szerepe a tápanyagellátásban

Termesztett növényeink megfelelõ tápanyagellátása a mezõgazdasági termelés eredményességének egyik meghatározó tényezõje. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy hosszú távon is fenntartható, hatékony gazdálkodást csak a növények igényeihez alkalmazkodó, okszerû tápanyag-utánpótlással folytathatunk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a növényfajnak, a fejlõdési fázisnak, valamint a termõhelyi és klimatikus adottságoknak megfelelõen pótoljuk a szükséges tápelemeket.  

Szakfolyóirat > 2010/01 > Pr Biomassza trágya silókukorica

100%-on Kapuvár

Egy évvel ezelõtt, november elején indult a Kisalföldi Mg. Zrt. Kapuvár melletti 1000 tejelõ tehenes szarvasmarha telepén, az 524 kW-os villamos teljesítményû biogáz üzem építése. A beruházó azon kevés EMVA pályázó közé tartozik, aki a megvalósítást komolyan gondolta, és mára teljes gõzzel termeli a villamos- és hõenergiát.

Szakfolyóirat > 2009/09 > Pr trágya talaj Azoter

AZOTER talaj-baktériumtrágya technológiája - a magasabb hozam érdekében

Kitekintés A talaj tápanyagigényét szakszerûen kell biztosítani a növény optimális terméshozama érdekében. Az AZOTER® talaj-baktériumtrágyával a növény magas hozamot ér el és alkalmazása gazdaságos. BIOtermesztésben használható, talajjavító hatásával megfelelõ magágyat biztosít az õszi és a tavaszi vetések számára.  

Szakfolyóirat > 2009/08 > Szántóföld műtrágya trágya talaj

Baktériumtrágyák és használatuk

„Boldog ember az, aki a szántóföldjében földigilisztát talál…” Az iménti gondolat nagy valószínûséggel arra utal, hogy az adott talajban még van egészséges talajélet. A klasszikus irodalom a talajt háromfázisú polidiszperz rendszerként ismerteti, melyben a különbözõ mikroorganizmusoknak, azokon belül is a baktériumoknak nagy szerepe van a talajélet és a jó talajszerkezet fenntartásában.  

Szakfolyóirat > 2009/05 > Szántóföld Kukorica Tápanyag trágya

A kukorica tápanyag-ellátottságának ellenõrzése növényanalízissel

A kukorica szakszerû tápanyagellátása a talajvizsgálatok mellett nem nélkülözheti a tenyészidõ alatti növényanalízist. A diagnosztikai célú növényanalízis alkalmazásával ellenõrizni tudjuk a kukorica tápláltsági állapotát, a talaj tápanyag-szolgáltatását, a talajvizsgálati eredményeket, a trágyázás üzemi gyakorlatát. A kukorica tápláltsági állapotának ismerete tájékoztatásul szolgál a tenyészidõ alatti tápelem kiegészítéshez.

Szakfolyóirat > 2009/03 > Szántóföld Trágyázás trágya talaj

Magyarország talajainak Zn-ellátottsága,a visszapótlás lehetõségei

A növények számára nélkülözhetetlen (esszenciális) tápelemeket makro- és mikrotápelemekre osztjuk fel. Makrotápelemeknek – melyek a növényi szárazanyagban 0,01%-ot meghaladó mennyiségben találhatók – a következõ növényi tápelemeket tekintjük: N, P, K, Ca, Mg, S. Makrotápelemekbõl viszonylag nagy mennyiségre van szükségük a növényeknek, a mikrotápelemekbõl viszont már sokkal kevesebbre.  

Szakfolyóirat > 2009/01 > Pr trágya talaj talajvíz

Új- és/vagy felújításra szoruló hígtrágyatározók szivárgásmentes szigetelésének anyagai

Hazánk EU csatlakozását követõen a környezetszennyezés megakadályozására az állattartásból származó trágyák kezelésére-tárolására vonatkozóan is több – mára már elterjedten ismert, ill. az EU-támogatásos rekonstrukcióknál, beruházásoknál feltételül szabott – új hatósági elõírás lépett életbe.  

Szakfolyóirat > 2008/12 > Szántóföld Talajvédelem trágya talaj

A hígtrágya-felhasználás talajvédelmi kérdései

A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke, amely állati bélsárból, vizeletbõl, elcsurgó ivó- és technológiai vízbõl, valamint kis mennyiségû egyéb hulladékból áll. Szakszerû kezelés és hasznosítás hiányában felgyülemlõ, nagy mennyiségû hígtrágya környezetterhelõ anyag, amelynek elhelyezésérõl az állattartó telep üzemeltetõjének kell gondoskodnia. Az elhelyezés kézenfekvõ megoldása a szántóföldre történõ kiöntözés, mivel a hígtrágya fõ komponense állati ürülék, ezáltal a szervestrágyázás minden funkciójának betöltésére alkalmas.  

Szakfolyóirat > 2006/04 > Gépesítés Biogáz trágya állattartás

Állattartás, trágyakezelés és biogáz-termelési lehetõségek

A trágya az állattartás velejárója, mégis az utóbbi negyedszázadban különálló kérdésként a megoldandó feladatok és problémák között tartjuk számon. Ennek csak egyik oka, hogy jelentõsen megnövekedett a fogyasztott állati eredetû élelmiszerek mennyisége, másik oka, hogy az iparszerû tartás közvetlen követelményei a termelés gazdaságossági kérdéseire szûkülnek le, és a korábban a mezõgazdálkodásban szükségképpen és alapelvként is követett egyensúly megbomlott, megjelent a probléma, melynek megoldására sokféle lehetõség és sokféle elképzelés egymás mellett létezik.

Szakfolyóirat > 2006/02 > Takarmányozás trágya etetés Takarmányozás

Moslékos takarmányozás bevezetése során szerzett tapasztalatok

Tavaly év elején válaszút elõtt álltam: mindenképpen modernizálnom kellett az etetési rendszert a sertéshizlaló óljaimban. Kértem árajánlatot nedvesített, ún. kombinált önetetõs rendszerre, ahol a takarmányt korongos kihordó juttatja el az önetetõkig, illetve ajánlatot kértem központi konyhás, automatikus moslékos rendszerre is. Habár a kombinált önetetõs rendszer sem volt kimondottan olcsó, a moslékos rendszerek ennél is drágábbak voltak, mégis a moslékos rendszer mellett döntöttem.

Szakfolyóirat > 2004/9 > Gépesítés trágya gépek trágyakezelés

A trágyakezelés gépesítése

Az állattartó telepek egyik legnagyobb problémája, talán a második a gazdaságos értékesítés után, a keletkezõ, környezetre –koncentrált jelenléte miatt- veszélyes melléktermékek megfelelõ, és szintén költséghatékony kezelése. A trágyaeltávolítás módja, valamint a technológiai mûveletek eszközei, a gépi és élõmunka igény aránya a termelés önköltségét nagyban befolyásolják.

Szakfolyóirat > 2004/8 > Szántóföld repce Termesztés trágya

A sikeres repcetermesztés agronómiai alapjai

Amióta a FÖLD „anyánk” helyzete a tudósok szerint katasztrofális (a jó levegõ, a tiszta víz, és az élelem hiánya miatt) azóta az alternatív az ún. „mentõ” növények jelentõsége világviszonylatban megnövekedett.. Így került elõtérbe az olajos növények között a repce. Ezért látjuk Nyugat-Európában április-májusban a nagy sárga táblákat. Ezért került a repce helye világviszonylatban az ötödik helyrõl a második helyre.Ezért látjuk Nyugat-Európában április-májusban a nagy sárga táblákat. Ezért került a repce helye világviszonylatban az ötödik helyrõl a második helyre.

Szakfolyóirat > 2003/11 > Pr Gazdálkodás Fliegl trágya

Költséghatékony talajerõ-gazdálkodás

A Fliegl a szerves trágya kijuttatására többféle gépet is kínál. Az abdai cég révén a nyugaton már bevált rendszerek hazánkban is hozzáférhetõek. A szerves trágya kijuttatására a legújabb megoldás az úgynevezett Fliegl-letolókocsi trágyaszóró adapterrel. Ellentétben a pótkocsikkal, a letolókocsi rakományát újszerû hidraulikus rendszere segítségével üríti. Kiegészítõkkel használható trágyaszóróként, takarmánykiosztó kocsiként, átrakókocsiként is. A letolókocsik több méretben készülnek, így a 100-250 lóerõs erõgép kategóriához teljes a kínálat.

Szakfolyóirat > 2003/8 > Gépesítés trágya gépek szervestrágya

Szervestrágya-szórók alkalmazási megoldásai

A szervestrágya-szórók alkalmazásának jelentősége A magyarországi növénytermesztési technológiák alkalmazása során egyre nagyobb mértékben részesítik előnyben a gazdálkodók a rendszeres tápanyag-visszapótlást, azon belül is a szerves anyagok kijuttatását. A termőhelyi adottságokhoz igazodó, magas színvonalú növénytermesztési és tápanyag-gazdálkodási technológiák megvalósításának, valamint az egyre inkább előtérbe kerülő környezetvédelmi szempontok érvényesülésének fontos feltétele a tápanyagok megfelelő szintű talajra(ba) juttatása.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növénytermesztés gabona trágya õszi

Öszi gabonák levéltrágyázása

A szántóföldi növényeink, így az õszi gabonák tápanyagellátását alapvetõen alaptrágyázással és fejtrágyázással oldjuk meg. Az alaptrágyázáshoz és fejtrágyázáshoz alkalmazott tápanyagmennyiséget sok tényezõ közül szakmailag leginkább a termõhely (talajtípus, földrajzi elhelyezkedés, a talaj tápanyagtartalma stb.), növényfaj (fajta), termesztési cél stb. befolyásolja. Speciális célok eléréséhez alkalmazhatunk levéltrágyázást is, amely nem helyettesíti csak kiegészítheti az alap-, illetve fejtrágyázást.

Oldalak: 1 / 2
1 2