MENÜ

Címke: tőszám

Partnereink hírei > X 2023.03.31.

Hogyan növelhetjük a terméshozamot 2023-ban?

A magyar gazdaságok teljesítőképessége és hosszútávú jövedelmezősége jelentősen függ a termések hozamának minőségétől és mennyiségétől. A termésátlagok növeléséhez számos tényező járul hozzá, többek között a megfelelő hibridválasztás, a vetésforgó használata, a tőszám és a sortáv megfelelő kiválasztása, a vetésidő meghatározása, a nitrogénveszteségek csökkentése és a tápanyagutánpótlás, valamint az öntözés fontossága.

Partnereink hírei > X 2021.02.26.

Első lépések a 6 tonna felé vezető úton – fókuszban a vetésminőség

Bizton kijelenthetjük, hogy a téma örökzöld és évről – évre minden tavasszal kihívást jelent a termelők számára, hiszen a vetés minősége terméshozamot befolyásoló elem, amely a teljes vegetációban meghatározza a napraforgó termesztés szempontjából fontos termesztéstechnológiai munkafolyamatok kivitelezhetőségének időzítését, valamint azok minőségét.

Kukorica Termésverseny 2016 2016.10.11.

Kukorica termésverseny 2016 - SZÁKSZENDI FUTAM: döntések és dilemmák VIII. rész

Egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.

Kukorica Termésverseny 2016 2016.06.08.

Kukorica termésverseny 2016 - SZÁKSZENDI FUTAM: döntések és dilemmák IV. rész

Új, egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.

Partnereink hírei > X 2016.06.06.

Talajzsarolás, leromlott talajszerkezet, savanyú talajok - ezért van szükség a talajközpontú gondolkodásra

Talajközpontú termelés témában második alkalommal szervezett konferenciát a Phylazonit és a GOSZ Budaörsön. Petőházi Tamás elnökhelyettes szerint a GOSZ a tudástranszfert biztosító vállalatokkal együttműködve is próbál irányt mutatni tagjainak a versenyképesség és a fenntartható gazdálkodás megvalósításához.

Precíziós Gazdálkodás 2016.05.09.

Zérótól a precíziós gazdálkodásig III. - Egyedülálló precíziós gazdálkodási kísérlet az „alapoktól a termésig” -

Nitrogén-kijuttatási és tőszámtérkép, vetőmag-ellenőrzés,  talajhőmérséklet figyelés Érdekesen indult a március hónap vége, az április hónap eleje. Meglepően meleg időjárás köszöntött be, a melegrekordok sorra dőltek meg. Jól jött ez azokon a helyeken, ahol belvizes területek voltak, ugyanakkor a felső talajréteg a magas hőmérséklet és az igen „aktív” szél miatt hamar kezdett kiszáradni.  Ahogy a természet felgyorsult, úgy kellett nekünk is követnünk a folyamatokat, hogy megfelelő időben a talajba kerüljön a kukorica vetőmag.

Szakfolyóirat > 2015/05 > Szántóföld Vetés Szója szójatermesztés

- SZÓJARÁDIÓ -

A szója vetése megkezdődött, az előzetes adatok alapján a szója vetésterülete várhatóan 50%-kal nőtt a tavalyihoz képest. Több kezdő és gyakorló szójatermesztő is szembesülhet a technológiai nehézségekkel, hiszen ez a kultúra igencsak nagy odafigyelést igényel, ahogy a profi szójatermesztők mondják: „a szójatermesztést tanulni kell”. A leggyakrabban előforduló termelői kérdéseket gyűjtjük össze SZÓJARÁDIÓ című, több hónapon keresztül futó összeállításunkban.

Szakfolyóirat > 2013/02 > Pr Ár kínálat tőszám

A kevesebb több!?

A 2012-es év is azok közé az évek közé tartozott, amikor az elmúlt 12 évben gyenge termésszintekkel zárt az agrárgazdaság. Ha az idei esztendõvel együtt számoljuk az eltelt 12 éves intervallumot, akkor közel az 50%-a az éveknek átlagos vagy jó eredménnyel míg a másik fele az országos kukoricatermés átlaga alatti alacsony betakarított mennyiségekkel ért véget. Az egyre hektikusabb idõjárásnak köszönhetõen szinte minden egymást követõ év más és más kihívások elé állította a mezõgazdasági ágazatok szereplõit.  

Szakfolyóirat > 2012/03 > Pr Kukorica Tápanyag tőszám

Maximális hozam, akár 85e tõ/ha?

Sok termelõben felmerül a kérdés, az amerikai farmerek miben járnak elõttünk, miért tudnak nagyobb hozamokat realizálni? Érdemes megfigyelni, hogy milyen tõszámmal dolgoznak kollégáink az USA-ban, illetve hogyan változott a hibridek optimális tõszám intervalluma az elmúlt évtizedben.

Szakfolyóirat > 2003/11 > Növénytermesztés szőlő tőszám sortávolság

Észrevételek a szőlő sortávolságának megválasztásával kapcsolatban

Történeti áttekintés Az állókultúrákat jellemzõ ültetvényszerkezet egyik fontos eleme a sor- és tõtávolság. A területegységre jutó tõkék száma a szõlõtermesztés története során sokat változott. A filoxéra megjelenése elõtt szõlõinket a soratlan ültetési mód, hektáronként 15 - 25 ezer tõke telepítése jellemezte. Feljegyezték, hogy a bácskai gyalogmûvelésû ültetvényekben egy hektáron 60 ezer tõke is volt. A filoxéravész után kötelezõen elõírták a tõkék sorokba történõ ültetését. Dr. Perlaky Mihály 1899-ben A szõlõmûvelés kátéja címû munkájában a tõkék térállásával kapcsolatban a következõ ajánlást adta: "Az egyes tõkék távolsága a legszokottabb mívelésmód mellett, sorban és tõkénként is egymástól legalább 1 méter legyen. A régi sûrû ültetésmódhoz szokott gazdák elõtt ez elsõ pillanatra nagyon ritkának tetszhetik;azonban nem így van, mert a tapasztalat bizonyítja, hogy több termésre számíthatunk."

Szakfolyóirat > 2016/05 > Szántóföld precíziós növénytermesztés Kísérlet precíziós gazdálkodás

Zérótól a precíziós gazdálkodásig III. - Egyedülálló precíziós gazdálkodási kísérlet az „alapoktól a termésig”

Érdekesen indult a március hónap vége, az április hónap eleje. Meglepően meleg időjárás köszöntött be, a melegrekordok sorra dőltek meg. Jól jött ez azokon a helyeken, ahol belvizes területek voltak, ugyanakkor a felső talajréteg a magas hőmérséklet és az igen „aktív” szél miatt hamar kezdett kiszáradni.  Ahogy a természet felgyorsult, úgy kellett nekünk is követnünk a folyamatokat, hogy megfelelő időben a talajba kerüljön a kukorica vetőmag.

Szakfolyóirat > 2016/06 > Szántóföld Kukorica termésverseny Vetés Tőszámkísérletek

Kukorica termésverseny 2016 - SZÁKSZENDI FUTAM: döntések és dilemmák IV. rész

Új, egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.

Szakfolyóirat > 2016/07 > Szántóföld precíziós gazdálkodás vetésellenőrzés Gyomszabályozás

Zérótól a precíziós gazdálkodásig V.

A május végi–június eleji munkák idén az időjárás miatt ismét munkacsúcsokban jelentkeztek. Az erre az időszakra tervezett feladataink Szákszenden a tőszám-felvételezés – ha az időjárás engedi – légi módszerekkel is, vegetációs indexek elkészítése – ami ismételt vetésellenőrzést tesz lehetővé –, valamint a tőszám-felvételezés Alsódobsza és Patalom területeken – a művelési zónáknak megfelelően.

Szakfolyóirat > 2016/10 > Szántóföld Kukorica termésverseny Kukorica termés

Kukorica termésverseny 2016 - SZÁKSZENDI FUTAM: döntések és dilemmák VIII. rész

Egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.

Szakfolyóirat > 2017/06 > Tudósítás precíziós gazdálkodás takarmánykukorica Őszi búza

Hol tart ma Dalmandon a precíziós gazdálkodás?

A Magyar Kukoricaklub által rendezett Vetőnapon Gyenei Ferenc növényter­mesztési ágazatvezető jóvoltából bepillantást nyerhettünk a Dalmand Zrt. precíziós gazdálkodási kísérleteibe, előre mutató technológiai törekvéseibe. Az Agro Napló számára tanulságos túra volt e rendszer feltérképezése, annál is inkább, mert a lapban második éve futó precíziós kísérleti sorozat egy olyan gazdaságot követ nyomon, ahol az innovatív gondolkodás, az újra való nyitottság megvan, méretéből adódóan azonban más kihívásokkal találkozik, mint a Dalmand Zrt.

Szakfolyóirat > 2019/01 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Leggyakoribb vetési hibák kukoricában

A növénytermesztés során rendkívül fontos a technológiai elemek precizitása, hiszen a legkiválóbb genetika sem képes kompenzálni a termesztés-technológiai hibákat. Egész évben futó sorozatunk a különböző kultúrák technológiai elemeinek fontosságára irányítja rá a figyelmet, segítségül hívva a vállalatok technológusait, akik cizelláltabb kérdésekben is megosztják tapasztalataikat. E lapszámunkban a kukorica vetés témakörét vizsgáljuk több oldalról. Nagy a kockázata a vetésnek, hiszen egyszeri és megismételhetetlen folyamat, ezért érdemes az egyes fázisaira tudatosan felkészülni.

Szakfolyóirat > 2019/02 > Szántóföld Szántóföld földművelés Vetés

Tőszámkérdés, avagy mekkora a tét hektáronként?

A fajtaismereten alapuló megfelelő tőszám meghatározása a kukoricatermesztés egyik kényes kérdése. A termelők még mindig bizalmatlanul kezelik a megszokottól eltérő tőszám alkalmazását, az évjáratok kiszámíthatatlanságának okán úgy érzik, nagy kockázatot vállalnak. A túl óvatos termelő azonban nem kevés profittól eshet el, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mekkora is a tét hektáronként.

Szakfolyóirat > 2021/04 > Gépesítés Mezőgép mezőgépészet Mezőgazdaság

Ezért kincs az agráradat – 3. rész: Középpontban a vetés: technológiai javaslatok a legpontosabb kijuttatáshoz

A megszokott rend szerint ismét jelentkezünk a cikksorozatunk harmadik részével. A cél a gazdák tájékoztatása az agrárdigitalizáció, az adatalapú mezőgazdaság kérdéseiről és újdonságairól. Az anyagok elsősorban a gyakorlati kihívásokra és megoldásokra összpontosítanak, új ismereteket és összefüggéseket bemutatva az olvasóknak.

Szakfolyóirat > 2022/11 > Pr KWS Magyarország Kft. Kukorica Termésátlag

A termőhely ismerete és a mellé rendelt helyes tőszám hatásai az eredményességre

Az eredményesség megtartása érdekében egyre fontosabbá válik és nagy hangsúlyt szükséges fordítani a termelésünkkel kapcsolatban lévő és arra ható tényezők ismeretére, időben történő felismerésére és azok hatékony kezelésére. A világon így Magyarországon is 2022-ben a mezőgazdaság termelési rendszer egészét érintő környezeti és gazdasági kihívások együttesen jelentek meg és hatottak eddig nem látott módon és intenzitással. Ez a hatás a szántóföldi növénytermesztés szinte mindegyik fajára jellemzően negatív volt.

Oldalak: 1 / 2
1 2