Termékeiket egy olyan integrált rendszerbe építik be – legyen az műtrágya, vetőmag, növényvédő szer, erőgép, vagy munkagép –, ahol minden művelet egymásra épül, a döntéseket számok és mérések alapján hozzák meg (sokszor teljesen automatizálva), tudatosan felhasználva az információs technika és technológia által adott lehetőségeket, mind a kommunikáció, mind az adatfeldolgozás területén.
Gyorsan elért hazánkba is a technika, a gépek ellátottsága a megfelelő szenzorokkal, kevésbé a technológia és az azt megalapozó tapasztalatok. Egyre többet hallani, olvasni a lehetőségekről, előnyökről, hátrányokról, ugyanakkor keveset hallani a ténylegesen megvalósult projektekről és eredményekről. Pontos adataink nincsenek, így biztosan nem tudhatjuk, hogy ma Magyarországon mekkora területen hány gazdálkodó építette ki a precíziós gazdálkodás feltételrendszerét, illetve ennek a feltételrendszernek az egyes elemeit. Egy kicsit olyan ez, mint Columbo, a híres nyomozó felesége – mindenki beszél róla, de még soha senki nem látta.
Az elmélettel sokat foglalkoztunk már, de idén úgy döntöttünk, hogy megmutatjuk a gyakorlatban is, hogy mit jelent a precíziós gazdálkodás, mit jelent meghozni egy döntést, és a „hagyományos” termesztéstechnológiai folyamatok helyett bevezetni a precíziós gazdálkodást. Idei cikksorozatunkban megmutatjuk a teljes folyamat egyes egységeit, lépcsőfokait, a szükséges döntési pontokat, eszközöket, egyéb lehetséges alternatív megoldásokat a döntési helyzetekben.
A cikksorozat során végigkövetjük a precíziós gazdálkodás bevezetésének útját, amivel azt szeretnénk megmutatni, hogy mindenkinek lehetősége van belekezdeni a precíziós gazdálkodásba. A tapasztalat azt mutatja, hogy az indulásnál a technológiával meg kell ismerkedni, el kell indulni az első táblán, felmérni a lehetőségeket és korlátokat, ha indokolt, akkor változtatni a jelenlegi, megszokott technológián. Megnézzük ennek költségvonzatát, megtérülését, hozamra és minőségre gyakorolt hatását.
Minden hónapban részletesen leírjuk, képekkel dokumentáljuk az abban a hónapban elvégzett lépéseket, elemezzük az egyes döntéseket (legyen az jó vagy rossz), választ adunk a „miért ezt választottátok?” kérdésekre. Leírjuk a következő hónapra vonatkozó folyamatokat, az előttünk álló kérdéseket és alternatívákat megoldásukra.
Termelő partnerünk a Hartmann Farm Kft., a Komárom-Esztergom megyei Szákszenden gazdálkodik. A kiválasztott 12 hektáros terület nagyfokú heterogenitást mutat, második éves kukorica lesz a területen, a tavalyi évben az átlagtermés 9 tonna volt. A Hartmann Farm Kft. esetében bizonyos lépések már történtek a precíziós gazdálkodás irányába. A gazdaság rendelkezik hozamtérképes betakarítógéppel, saját RTK bázisállomással, robotpilótával felszerelt erőgépekkel, szekcionálható vetőgéppel, amelyet Down-force technológiával kiegészítettek. A gazdaság vezetői azt szeretnék, ha megvalósulna a változó tőszámmal, és differenciált nitrogén kijuttatással történő gazdálkodás a kukoricaterületeken.
A precíziós gazdálkodás bevezetéséhez egy konzorciummal kezdtük meg a munkát. A konzorcium tagjai már rendelkeznek tapasztalatokkal a precíziós gazdálkodásban. A tápanyag-utánpótlás szakértőjeként a TIMAC AGRO Hungária Kft., felhasználva az általa fejlesztett Yield Service programot vesz részt a kísérletek megvalósításában. Az AgriDron Kft., amely nemcsak szakmai, hanem tudományos igényességű partner is egyben a mezőgazdasági térinformatika, a távérzékelés, az UAV (drón) technológia, és a precíziós tápanyag-utánpótlási tapasztalata révén vált partnerré. További partner a megvalósításban az Agro Aim Hungária Kft., amely talajmintavételezéssel, tápanyag-utánpótlással, talajjavítással, illetve a különböző kukoricahibridekhez kidolgozott változó tőszámmodellel dolgozik a hazai piacon. Természetesen az év folyamán folyamatosan bevonunk olyan cégeket, szakértőket a projektbe, akikre szükségünk van akár gépes vagy növényvédelmi területen. Megvizsgáljuk a hazai piacon elérhető szolgáltatásokat, összehasonlítjuk egymással, kiválasztjuk a megfelelőnek tartott szolgáltatást, terméket. A célunk nem az, hogy bármely szolgáltató, vagy kereskedelmi cég kizárólagosságát hangsúlyozzuk, ellenkezőleg: a precíziós gazdálkodás megvalósításához szükséges feladatokat vizsgáljuk.
A kísérletben megpróbáljuk az összes olyan precíziós műveletet és részletet betenni, amely ma hazánkban elérhető. A terület pontos feltérképezése után, a kapott adatok alapján két „alap-változót” teszünk be: változó tőszám a területen, és differenciált nitrogén kijuttatás a kukoricatáblán belül. A vegetációs fázis végén hozammérős betakarítógéppel takarítjuk be a kukoricát – természetesen hagyunk egy kontroll részt –, amely a termelő jelenlegi üzemi technológiája. Köszönhetően a hozammérőnek, összehasonlítható lesz a hozam (és a betakarításkori szemnedvesség) az üzemi technológia és a precíziósan kezelt rész között.
Alaplépések, a következő 3 hétben elvégzendő munkafolyamatok:
A mintavételezés precíziós eszközökkel történik.
Amikor a talajvizsgálati eredmények elkészülnek a kialakított művelési zónákra rá tudjuk illeszteni a laboreredményeket, azaz egy térinformatikai rendszer segítségével az egyes vizsgálati elemeket eltérő fedvényekre helyezzük. Az eredmények alapján tisztán látszanak azok az alapvető tényezők, amelyek egy-egy ponton meghatározzák a potenciált, pozitív vagy negatív irányba tolják el az adott pont „terméslehetőségét”. Alapvetően a legtöbb tőszámmodell a talaj összes só- és szervesanyag-tartalmát veszik alapul a változó tőszám esetében, azonban ezek a modellek elsősorban az USA területén készültek, ahol a talajtani viszonyok – eltérően hazánktól – nem mutatnak ilyen fokú heterogenitást egyes táblákon belül. Kevés helyen okoz gondot a nátrium vagy a magnézium, illetve ahol ez megjelenik, azokon a helyeken korlátozottan termelnek kukoricát, így a modell egyes részeit meg kellett változtatnunk, adaptálnunk kell azt a hazai viszonyokhoz.
A jelenleg használt tőszámmodell 28 különböző változóval számol (éghajlati, talajtani, agrotechnikai, ahol minden tényező lokális méréseket vesz alapul), valamint a kiválasztott hibridhez kapcsolódó hibrid-karakterizáció (sűríthetőség, flexibilis cső, tőszámreakciós kísérletek eredményei, fattyasodási hajlam, duplacsövűség, optimális tőszám – talajtípusonként stb. – ez hibridenként eltérő számú változóval számol, minimum 7, maximum 16 változó). Egyes nemesítőházak különösen nagy figyelmet fordítanak a megfelelő hibrid-karakterizációra, mások nem tartják ezt lényegesnek. Az amerikai cégek (és azok a multinacionális cégek, akik jelen vannak az US piacon) tekintettel a helyi termelői igényekre lefolytatják a tőszámreakciós kísérleteket a bevezetett, vagy bevezetés előtt álló hibrideken. Az európai, kisebb nemesítőházaktól nehéz megbízható eredményt kapni, sokszor saját kísérleteket kell beállítani. A kísérletekhez olyan hibridet választottunk, amelynek ismerjük a tőszámreakcióját. A választott, jól karakterizált hibrid az adott területnek, termesztéstechnológiának megfelelő éréscsoportban van.
A tőszámajánlásokat ezek alapján végezzük el.
Minden egyes lépésről a következő hónapban beszámolunk Önöknek, pontosan dokumentálva, hogy mi is történt, megindokoljuk döntéseinket, ismertetjük az adott lépésben alternatívaként megjelenő megoldásokat, eszközöket.
PG konzorcium
Szabó Szilárd, Dr. Milics Gábor
A cikk szerzője: dr. Milics Gábor
