Válaszoljon 2018. június 5-ig a TALAJEGYETEM sorozatunk májusi kérdéseire, és nyerje meg Dr. Birkás Márta TALAJMŰVELÉSI ABC című könyvét és egy pálcaszondát a Väderstad Kft. felajánlásából!
Biomin® pHD – csökkent hogy növeljen A világpiacon a sertéstakarmányok ára nõ. Nem csak a tej eredetû melléktermékeké, de a kukorica ára is. Az alapanyagárak nagymértékben befolyásolják a termelés nyereségességét.
A tenyészidõszak folyamán a csapadék hiányából, illetve nem megfelelõ eloszlásából adódó idõszakos vízhiányos periódusok a szántóföldi növénytermesztés eredményességét jelentõs mértékben korlátozzák.
Jelentõsége, termesztése
A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk (ekével) vagy sekélyen keverjük be (pl. tárcsával, kultivátorral). E növények termesztése történhet fõ- és másodvetésben. A fõvetés a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyaránt kevéssé elterjedt, Magyarországon elõzménye a másodvetésû zöldtrágyanövények termesztésének van.
Környezetünk nagy mértékû terhelése a XIX. századi ipari forradalom után gyorsult fel. A fokozatosan megtelepedõ nagyipar, ezen belül a magas input igényû (intenzív), világpiac orientált mezõgazdaság ugyanis a környezeti szempontok háttérbe szorításával, kizárólag a gazdasági profit szem elõtt tartásával kívánta (és kívánja többnyire ma is) elérni céljait. A talajhasználat és a gazdálkodás mikéntje azonban hatással van a talaj termékenységére, mint ahogy a talaj termékenysége is alapvetõen meghatározza a növénytermesztés sikerét. Többek között ezért is törvényszerû, hogy az iparszerû növénytermelési rendszerek a háttérbe szorulnak és fokozatosan átadják helyüket az alternatív gazdálkodási rendszereknek.
Az alapmûtrágyázás alatt értjük azt a tápanyagvisszapótlási folyamatot, amely során a vetés elõtt, õszi alap-talajmûveléssel, elsõsorban a P és K tápanyagokat, továbbá a komplex mûtrágyákat, de a N tápanyag egy részét is a talajba juttatjuk, hatásuk meghatározó az egész tenyészidõszak során. A mûtrágyák kijuttatási módja függ a termesztendõ növény talajmûvelési rendszerétõl, az elõveteménytõl, a táblatörzskönyv paramétereitõl. A kiadandó mûtrágya mennyisége függ a talajvizsgálati eredményektõl, az elõveteménytõl, a vetésforgóból adódó korrekciós tényezõk milyenségétõl, a táblatörzskönyv által rögzített és alkalmazott agrotechnika elõzményeitõl.
A termékenység, a szaporaság a másodlagos értékmérõ tulajdonságok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy közvetve befolyásolja a termelést, illetve termelés gazdaságosságát. Azonban az egyik legfontosabb tulajdonság, mert borjú nélkül nincs hústermelés és nincs tejtermelés sem.
Visszavonulnak kaptárjaikba a háziméhek
