Hírek > Gazdaság 2023.02.03.
Most jöhet az idei tél leghidegebb szakasza

A januárt jellemző tartósan enyhe és esős idő után a hét végétől jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is fagypont közeli hőmérsékletekkel.
A januárt jellemző tartósan enyhe és esős idő után a hét végétől jelentős lehűlés érkezik kemény éjszakai fagyokkal, napközben is fagypont közeli hőmérsékletekkel.
A szokatlanul enyhe időjárás folytatódott a múlt héten is, és ehhez bőséges csapadék is társult. A következő napokban sem várható, hogy beköszönt a tél, marad az enyhe, csapadékos kora tavaszi idő.
Az elmúlt hét időjárása a nagy mennyiségű csapadékról szólt, és sokfelé hó is volt. A legtöbb csapadékot az Alföld kapta, ahol a mélyebb talajrétegek 2021 nyara óta ki vannak száradva.
A talajok őszi-téli feltöltődési folyamata, ami a száraz október után november első felében is meglehetősen vontatottan haladt, a következő egy hétben lendületet vesz.
Száraz volt az október, ezért elsősorban az őszi kalászosok számára egyre nagyobb szükség lenne a csapadékra. Érkezik is eső a folytatásban, nyugaton több, keleten kevesebb.
A kalászosok fejlődéséhez nedvesebb talaj kellene, azonban a következő egy hétben nem várható csapadék, a nyugodt, enyhe idő folytatódik többfelé tartós párássággal.
A hét további részében többször lehet számítani nagy területeket érintő esőre, így folytatódik a talajok őszi feltöltődése – írta hétfői agrometeorológiai elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára – figyelmeztetnek az ELTE kutatói.
Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki országosan használt eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék kutatói.
A keleti országrészben hetek óta alig esett, a nyári növények szenvednek az aszálytól. A kalászosoknak, repcének már nem segítene a csapadék, az őszi árpa betakarítása idő előtt elkezdődött.
Nem túlzás azt mondani, hogy az idõjárás teljesen más arcát mutatja, mint tavaly ugyanebben az idõszakban. Akkor a szárazság, most pedig a rendkívüli mennyiségû csapadék nehezíti a földmûvelõ ember munkáját. Tavaly sok helyütt a rossz kelés miatt kellett újravetni a repcéket, az idén a sok víz és a hideg gyengíti az állományokat. Már ahol el tudták vetni, ugyanis a hirtelen és korán jött, esõs lehûlés számos helyen lehetetlenné tette a munkát. Visszatekintve az járt jól, aki a korai vetés mellett döntött és ennek megfelelõen idõzítette a talajmunkákat is.
Az elmúlt években egyre jobban érzékeljük a klímaváltozás hatásait. Elég csak arra gondolni, hogy a tartós téli hótakaró és annak vízmegtartó képessége az utóbbi években jelentősen csökkent. Azt már mindenki tudja, hogy a szélsőségek nőnek és lokalizálódnak, mind a hőmérséklet, mind pedig a csapadék vonatkozásában. Az átlagos évi csapadék is sokkal nagyobb intenzitással, egyenetlenebbül jelentkezik, mint korábban.
2018. január 16-án rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium azt a konferenciát, amelyen a talajnedvesség-megőrzés kérdéskörét járták körbe az előadók, mutatták be a talaj nedvességtartalmának megőrzését szolgáló illetve az öntözés nélküli termesztés esetén is sikerrel alkalmazható gyakorlati eljárásaikat a felkért szakemberek.
Meddig jó ÖNNEK AZ ASZÁLY? Mert növényei és a talaja unják már nagyon!