Felhívjuk a figyelmüket, hogy az Agrárminisztérium 80 milliárd forintos új beruházási pályázati csomagot hirdetett meg. Ennek keretében az állattenyésztéssel foglalkozó cégek pályázhatnak állattartó telepek megújítására (magtárak, istállók, szénatárolók, stb.).
A Pedrotti gyár Olaszország ipari központja Milánó közelében található. Tudni kell, hogy Milánó környékén termelik Európa rizs szükségletének 20%-át, tehát minden ötödik rizs szem, amit megeszünk, itt terem.
Kíméletes szárítás kis volumenű terményekhez.
Egy év leforgása alatt már harmadszor a legjobbak között a Videokontroll. A jeles szaktekintélyekből álló zsűri, Prémium Oklevéllel jutalmazta a legújabb fejlesztést, a mobil applikációval bővített Videokontrollt, ami így már internet kapcsolaton keresztül is betekintést enged a szárítás folyamatába. A Videokontroll adatait nyomon lehet követni iPhone, Android és Windows phone eszközökkel is.
A Petri Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezet augusztus óta biomassza tüzeléssel oldja meg dohányszárítójának energiaszükségletét. A pócspetri telephelyre a gázüzemű szárítóberendezés helyére egy Irsa-Therm apríték tüzelésű kazánt, valamint az ahhoz tartozó komplett rendszert üzemeltek be próbaként.
Átadták a Kelet-Mecsek Mezőgazdasági Kft. terményszárítóját pénteken Pécsváradon.
A foszilis tüzelőanyagok árának folyamatos emelkedése miatt egyre időszerűbb olyan alternatív megoldások felkutatása, amelyek jelentős költségmegtakarítást eredményeznek a terményszárítás területén.
Előzetes híradások alapján - hamarosan megnyílhat – a rendelkezésre álló adatok alapján március hónapban 19,66 Mrd forintnyi támogatás a kisméretű terményszárító és -tisztító korszerűsítésére, kisméretű terménytároló építésére, korszerűsítésére. A tervezett beruházás megvalósítása előtt azonban érdemes megvizsgálni néhány sarkalatos pontot, hogy melyek is egy korszerű terményszárító lényeges ismérvei.
A Petri Mezőgazdasági Szolgáltató Szövetkezet augusztus óta biomassza tüzeléssel fedezi dohányszárítójának energiaszükségletét. A pócspetri telephelyre a gázüzemű szárítóberendezés helyére egy Irsa-Therm apríték tüzelésű kazánt, valamint az ahhoz tartozó komplett rendszert üzemeltek be próbaként.
A terményszárítók ismét jó szolgálatot tesznek 2014-ben! Ahhoz, hogy biztonságosan raktárba kerülhessenek a termények, idén nélkülözhetetlenek a terményszárítók. Az ősszel betakarítandó termények esetében a tűzveszélyre is gondolnunk kell, biztos megoldást a precíziós szárítás jelent.
„Újabb szárító lángolt” olvashatjuk gyakran a katasztrófavédelem oldalán az olajos magok és a kukorica szárítási időszakában. A legtöbb szárítótűz ebben az időszakban keletkezik a megfelelő, alapos és szakszerű karbantartás hiánya miatt. Egy esetleges káresetnél a közvetlen kár (szárító javítása és a megégett termény) is többmilliós nagyságrend, ráadásul a közvetett károkat sok esetben nehéz számszerűsíteni (termény elhordása másik szárítóra, bérszárítás költsége, többlet rakodási költségek, anyagmozgatások általi többlet szemtörés stb.). A kárrendezés is több hónapos utánajárást igényel, mire a biztosítótársaságoktól a károsult megkapja a térítést.
A szárítóból kiürített termény nedvességtartalma nagy szórást mutat, 5-6% vagy akár több is lehet az eltérés egy ürítésen belül. Emiatt a folyamat irányításához nélkülözhetetlen bázis nedvességtartalom meghatározása gyakran megoldhatatlan feladatot jelent. A célunk, hogy ajánljunk egy a kezelők számára használható és dokumentálható módszert a vízelvonási folyamat kézben tartására, mellyel egymást követő ürítésekből is ugyanazt az átlagos nedvességtartalom értéket lehet mérni.
Egyenletes-e a szárítóból kiürített termény nedvességtartalma?
Ki hibáztatható tűz esetén? A műszaki vezető vagy a kezelő, vagy legtöbbször egyik sem? Gyakran halljuk egy-egy tűzesetet követően, hogy a szárítókezelő hibájaként róják fel, hogy felcsaptak a lángok a szárítóban. Valóban csak ez az egy ok lehet? Ha nem derül fény a tűz keletkezésének valódi okára, a tűzveszélyt fokozó tényezőkre, a veszélyes helyzet újra és újra előállhat.
A terményszárításról üzemeltetői szemszögből Ötrészes sorozatunkkal szárító tulajdonosok és üzemeltető szakemberek számára szeretnénk a gyakorlatban is jól használható információkkal szolgálni. A legfrissebb kutatási eredményeinket és a legmodernebb technikát vonultatjuk fel.
Tavaly augusztusban egy kétszázmilliós beruházást követően adták át a CornMill Hungary Kft. nagyteljesítményű FAO szárítóberendezését, amelyet idén terménytárolóval és labor-iroda komplexummal egészített ki a nagyigmándi székhelyű vállalkozás. Ebből az alkalomból szakmai programokkal egybekötött, gyakorlati és állógép bemutatóval tarkított telephelyátadóra invitálta partnereit a CornMill Hungary Kft.
Pécstől délre, mintegy 13 kilométerre fekszik Egerág község, ahol az Agro-balance Kft. folytat mezőgazdasági tevékenységet. A társas vállalkozás megalakulásakor profiljául a bérszárítást választotta, mivel a környékbeli szárítóüzem bezárásra került. Kihasználva ezt a lehetőséget, illetve a helyi gazdálkodók tapasztalataira és igényeire támaszkodva Kumli József ügyvezető-tulajdonos üzlettársával közösen megvásárolta a település határában található telephelyet. Az 1993 óta kertészettel és szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozó gazdatársaival együtt mindig is problémának érezte, hogy hová is vigyék a terményt szárítani, hol tárolják azt, kinek értékesítsék tovább. Jellemzően ezekkel a problémákkal a kisebb, illetve a 100 ha alatti gazdaságok találkoztak elsősorban, de ők maguk is tapasztalták saját bőrükön ezt a hiányosságot. Ezen okok összessége vezetett oda, hogy részben egy új szárítóüzem került beépítésre a Baranya megyei település határában. Számításaik beigazolódtak, mivel a szárító építésének hírére is már több gazdálkodó jelentkezett, hogy náluk szeretnék majd a terményt szárítani.
Mitől is egyedi, mitől is intelligens az OLIMAC DRAGO kukorica betakarító adapter? Sok egyszerű, praktikus és jól átgondolt műszaki megoldás mellett a gép intelligenciája elsősorban az automatikus törőlécállításnak köszönhető, amellyel az összes kukorica betakarító gép közül csak az Olimac Drago rendelkezik.
A 160 éves PETKUS Technologie GmbH termékeit a magyar piacon napjainkban már nem kell bemutatni a tisztítás, szárítás és vetõmagüzemi technológiák területén. A rendszerváltás elõtti idõszakban nagyon sok terményfeldolgozással kapcsolatos berendezés került a magyar piacra, így például a tisztítók (K523, K525, K527, U sorozat) és a vetõmagüzemi technológiák tekintetében (K 541 Super, K531 Gigant, triõrhengerek).
2011-ben lezárult Magyarországon az államilag támogatott gabonaszárító csereprogram, amelyet törvényszerûen az új szárítók értékesítési piacának zsugorodása követett. A változó körülményekhez alkalmazkodni kell és ezt elõre látva a Pannonagri Kft. már 2010-ben együttmûködést kezdett egy török gyártó céggel, rendkívül olcsó, de megbízhatóan mûködõ gabonaszárító kifejlesztésében.
2011-ben lezárult Magyarországon az államilag támogatott gabonaszárító csereprogram, amelyet törvényszerûen az új szárítók értékesítési piacának zsugorodása követett. A változó körülményekhez alkalmazkodni kell és ezt elõre látva a Pannonagri Kft. már 2010-ben együttmûködést kezdett egy török gyártócéggel, rendkívül olcsó, de megbízhatóan mûködõ gabonaszárító kifejlesztésében.
Kétszázmilliós beruházás eredményeként adták át ünnepélyes keretek között augusztusban Nagyigmándon a Cornmill Hungary Kft. nagy teljesítményű terményszárítóját, ahova az Agro Napló is meghívást kapott. A százszázalékos magyar tulajdonban lévõ, negyven munkahelyet biztosító gazdasági vállalkozás üzeme naponta 110–120 tonna kukorica feldolgozására képes.
Az 1852-ben Németországban alapított Petkus az elsõ olyan cég a világon, amely a szemes termények mechanikus tisztítását megoldotta. Az ismert vállalat mára több országban is nyitott kereskedelmi irodát, a termények kezelésében és feldolgozásban részt vevõk még jobb kiszolgálása érdekében.
A mosonmagyaróvári székhelyû, országos hálózattal mûködõ Univer-Penta Társaság – az Euro-Öko Farm Csoport tagjaként – területi szaktanácsadási központként segíti közel ezer mezõgazdasággal foglalkozó ügyfelét.
A kukoricatermés betakarítás utáni szárítása nagy energia- és költségigényû feladatot jelent, amit a termelés gazdaságosságát is nagymértékben befolyásolja. Fontos továbbá, hogy az energiatakarékosság mellett ezt a jelentõs feladatot környezet- és terménykímélõ módon tudják a gazdaságok megvalósítani. A cikkben foglaltak ehhez kívánnak segítséget nyújtani.
Magyarország éves gázigénye 13–15 milliárd m3, ebbõl 2–3 milliárdot a mezõgazdaság használ fel, ennek jelentõs részét a terményszárításra. A gáz ára folyamatosan emelkedik. A mezõgazdasági termények szárításának költsége nagyban meghatározza a gazdaság nyereségességét.
Kondoroson a Mepet Kft. által épített Petkus szárítóval szárítják a termelõk terményeit.
Bogyiszlón három Petkus szárítóval szárították le a tavalyi kukoricákat
Az emelkedõ energiaárak mellett egyre inkább megnõtt az érdeklõdés a költségcsökkentõ, megújuló energiát felhasználó megoldások iránt.
Érdemes átnézni néhány dolgot. Ha terményszárításról beszélünk, akkor nem csak a gabonaszárító gépre kell gondolnunk.
Az utóbbi években, beleértve a mostanit is, az volt a jellemzõ, hogy aki terményszárító és/vagy terménytisztító üzemet akart létesíteni, az kizárólag elnyert uniós pályázati pénz segítségével tette meg, illetve teszi meg még a jövõ évig bezárólag.
Szárítás felsõfokon. A PETKUS szárítók már több, mint tíz éve, a terményfeldolgozó technológiák már évtizedek óta jelen vannak a magyar piacon és meghatározó szerepet töltenek be a hazai terményfeldolgozásban, a tisztítástól a szárításon keresztül a vetõmag feldolgozásig.
A STELA UNIVERSAL 25 gabonaszárítót, amely egy szállítókocsival gyorsan és könnyen áttelepíthetõ, az MDB-TN-S típusú stabil STELA szárító átalakításával hozták létre. Az UNIVERSAL szárító szekció méretei teljes egészében megegyeznek a fent hivatkozott stabil szárító szekció méreteivel, mind a befoglaló méretek, mind a háztetõ formájú légcsatornák vonatkozásában.
Tisztelt leendõ szárítótulajdonos! Bármely szárítóforgalmazótól vásárol Ön komplett szárítótelepet, ezeknek az üzemeknek fõbb gépegységei általában megegyeznek, hiszen minden szárítótelep közel azonos részekbõl áll. Ezek a részek a következõk:
Az IKR Zrt. elnök-vezérigazgatója, Szaxon J. Attila március 26-án vehette át a Parlamentben az Agrár Innovációs Díjat – melynek részesévé olyan Magyarországon bejegyzett társaság válhat, amely a díjátadást megelõzõ évben nagy jelentõségû innovációt valósított meg, s ennek révén kiemelkedõ gyakorlati hasznot jegyezhet.
Szárítás felsõfokon A PETKUS szárítók és terményfeldolgozó technológiák már több mint tíz éve jelen vannak a magyar piacon, s évtizedek óta meghatározó szerepet töltenek be a hazai terményfeldolgozásban a tisztítástól, a szárításon keresztül, a vetõmag feldolgozásig.
Az IKR Zrt. saját tapasztalatainak felhasználásával kifejlesztette azt a módszert, amivel a B1-15 és B2-15 típusú terményszárítók korszerûbbé, energiatakarékosabbá, környezetbaráttá alakíthatók.
A szárító és tároló telepek korszerûsítésének látványos felgyorsítását eredményezte az EU-s támogatást is tartalmazó „EMVA” pályázatok meghirdetése és lebonyolítása. Ennek a beruházási támogatásnak ma már szemmel is jól látható eredményei az országszerte megújuló szárítók és tároló telepek. Az „EMVA” pályázatos támogatási rendszer eredményeket, illetve annak segítségével az ország különbözõ helyein az elmúlt hónapban három új, korszerû PETKUS szárító és felújított telep került átadásra a Mepet Kft. jóvoltából Hódmezõvásárhelyen, Belvárdgyulán és Chernelházadamonyán.
STELA – egy jól csengõ nevû német gabonaszárító berendezés, amelybõl 120 db épült hazánkban az elmúlt 10 évben, így dominál a hazai piacon
STELA – egy jól csengõ nevû német gabonaszárító berendezés, amelybõl 120 db épült hazánkban az elmúlt 10 évben, így dominál a hazai piacon
A B1-15 típusú bábolnai szárítók korszerûsítése céljából az IKR-nél kifejlesztésre került az F3 jelû új, energiatakarékos és környezetbarát adapter.
STELA – egy jól csengõ nevû német gabonaszárító berendezés, amelybõl 120 db épült hazánkban az elmúlt 10 évben, így dominál a hazai piacon
Az Agrotech-Komfort Kft. által forgalmazott mobil szárító használható kukorica, búza, repce, és más speciális termények, mint például vetõmagok szárítására is.
Számtalan írás jelent meg a szárításról, az alábbiakban szeretném a saját tapasztalataimat is megosztani a jelenlegi és jövõbeli tulajdonosokkal.
A napokban vált hozzáférhetõvé az interneten az FVM rendelet tervezete a mezõgazdasági gépberuházások támogatásáról.
FRA-450 új nedvességszabályozó automatika a STELA gabonaszárítóknál
Magazinunk 2005. évi nyári számában olvasóink már értesülhettek arról, hogy a Bábolna B1-15 típusú szárítók fejlesztése, gyártása ezentúl az IKR nagyigmándi Javító- és Gyártóüzemében folyik.
Oliver Hahnenkamm a Hubertus Agráripari Bt. ügyvezetõje felismerte évekkel ezelõtt, hogy a termelés eredményessége nem csak a szántóföldi termelés sikerén múlik. Oda kell figyelni a járulékos költségekre, betakarítással, tárolással kapcsolatos kérdésekre is. Meglátogattam a KWA Hungária Kft. által megépített szárítóüzemet, és a hozzá épített 6 db siló építményét. Oliver Hahnenkamm ügyvezetõt kérdeztem, a cég múltjáról, jelenérõl, új beruházásairól.
A magyar mezõgazdaság eredményessége, folyamatos fejlõdése hosszabb távon csak úgy tartható, ha választ adunk a kor kihívásaira. Jelen esetben ez az energia költségének alakulása rövid, közép- és hosszú távon, amely a szárítási költség révén már most is igen jelentõsen befolyásolja egyik legfontosabb gabonanövényünk, a kukorica termelésének eredményességét.
Milyen szempontok szerint válasszunk szárítógépet? Cikkünk elsõ részében a gabonaszárító telep elhelyezésének, infrastruktúrájának, a tervek elkészítésének és az engedélyek beszerzésének kérdéskörével foglalkoztunk.
Fodor György mezõgazdasági vállalkozó, ismert és népszerû ember szûkebb hazájá-ban, de a térség szakmai közösségében is. Afféle úttörõ, aki már a rendszerváltáskor vi-lágosan látta-tudta mit és hogyan szeretne csinálni az új, formálódó lehetõségek között.
A Viharsarokban Medgyesegyháza nevét legtöbben a magas színvonalú zöldség- és a dinnye termelésrõl ismerik, pedig ezen az kiváló adottságú környéken a gabonafélék és a vetõmag elõállítását is gondos-, szakértõ gazdák végzik. Közülük az egyiket, aki ráadásul mind a két „üzletágban” érdekelt, Oravecz Tamásnak hívják.
Egy szárítótelep sikeres - és gazdaságos - üzemeltetésének, a szárító célszerû megválasztása mellett fontos összetevõi az úgynevezett segédberendezések, amelyekrõl kevés szó esik, pedig összértékük gyakran meghaladja a vezérgép, a szárító értékét is.
Bizony nem egyszerű a helyzete azoknak a magyar gazdálkodóknak, akik nem rendelkeznek saját tulajdonú vagy közösen (pl.: géptársulásban) üzemelő gabonaszárító berendezéssel és tároló kapacitással, hiszen valljuk be, néha megalázó feltételekkel „lábon” kénytelenek eladni terményeiket, vagy évről évre - a termelés volumenétől függően - több millió Ft-ot, esetenként 10 milliós nagyságrendet meghaladó összeget fizetnek ki segítőkész szárító tulajdonos szomszédjaiknak terményeik bértisztításáért, bérszárításáért és esetleges bértárolásáért.
A tolnai dombság az ország egyik legjobb gabona termelő területe, de Tolnán belül is szerencsés, aki a Sárközben gazdálkodhat. Itt a talaj ugyan nehezebben adja meg magát a munkagépeknek, de a mostanság egyre nagyobb gondot jelentő vízhiány itt később, illetve kevesebbszer okoz gondot a termelőknek. Most sajnos már itt is jelentkeznek az aszály jelei, s ez még érzékenyebbé tette a gazdákat a költségekre.
A TERMIK-FARM gépcsaládot a mezõgazdasági termények szárításához a Mikrotherm kft. tervezõi fejlesztették ki. A társaság szakemberei a témakörben több évtizedes, eredményekkel bizonyított, fejlesztési gyakorlattal rendelkeznek. A forgódobos lucernaszárítók, a Sirokkó típusú szemesterményszárítók és számos általuk tervezett szárítótelep még ma is jól szolgálják a mezõgazdasági üzemeket. Azóta a szárítók fejlesztését leginkább az energia drágulása és a környezetvédelmi elvárások befolyásol-ták. Ott, ahol a fejlesztés, a gyártás és az értékesítés is egy kézben van, leginkább adottak a feltételek arra, hogy a kihívásokra szakszerû, megalapozott és gyors válasz valósuljon meg. Az elmúlt néhány évben kifejlesztett, mára már kiforrott, TERMIK-FARM típusú szárítók elismert gyártási színvonala és technológiai megoldásai tartalmazzák a folyama-tos fejlesztõi munkát, teljesítik a hazai szárítóüzemek gyakorlati elvárásait, és verseny-képesek az európai nagy szárítógyártók legújabb termékeivel is.
A bevezető részhez: A fejezetben hazai szemesterményszárítás általános helyzete kerül ismertetésre. A fejezet megállapításai, észrevételei lényegében a hazai szárítástechnikai helyzetet tükrözik, alapjaiban helytállóak. A hazai betakarítás utáni feldolgozás technológiák műszaki színvonala lényegesen alatta marad a szántóföldi növénytermelés technikai színvonalának. Sajnálatos az, hogy a hazai szárítógéppark túlnyomó részét kitevő aknás szárítók (B1-15) közel 40 éves fejlesztések és az akkori kor, műszaki-technikai színvonalát képezik, máig nem kerültek, pénzügyi okokból nem kerülhettek lecserélésre. Még sajnálatosabb azonban az, hogy teljesen azonos működési elvű, légtechnikai rendszerű azonban más méretnagyságú berendezés új szárítóként máig is számos cég kínálatában különféle hangzatos jelzőkkel ellátva szerepel.
Cégünk több mint 25 éve kizárólag agrár létesítmények tervezésével és kivitelezésével foglalkozik. Ez idő alatt több száz ilyen jellegű létesítményt építettünk. Elsősorban magtárak, istállók, szénatárolók, gépszínek, valamint silók és szárítók alapozási munkáival, kivitelezésével foglalkozunk.
Elindult a sertéshúsfogyasztást ösztönző kampány
