Partnereink hírei > X 2023.08.01.
Väderstad szakmai bemutató

A Vaderstad Kft. szervezésében országjáró túra keretében kerültek bemutatásra július végén a Väderstad talajművelőket és vetőgépeket érintő aktualitások.
A Vaderstad Kft. szervezésében országjáró túra keretében kerültek bemutatásra július végén a Väderstad talajművelőket és vetőgépeket érintő aktualitások.
A csapadékhiány mellett a terméshozam csökkenésének leggyakoribb okai a kártevők és a tápanyaghiány. Többek között ezekre is hatékony és gazdaságos megoldást kínál a FLIEGL láncos-tárcsás boronája, ami az AGROmashEXPO 2022 termékdíjversenyén különdíjat nyert nemzetközi Gépesítés kategóriában.
A tarlóhántás a nyár elején, nyár közepén betakarított növények tarlóján végzett sekély talajmunka. Célja a talajnedvesség megőrzése.
Sorozatunkat azoknak ajánljuk, akik egy-egy beruházási döntés meghozásakor az árat a teljesítmény és a minőség, azaz érték arányában ítélik meg. A Väderstad és a versenytárs termékek közötti különbségek nagy része jól látható, úgymond kézzel fogható, közvetlen vagy közvetett hatása a munkaminőségre és a termelési eredményekre nyilvánvaló. Ezek közül ragadjuk ki a legfontosabbakat, mert ahogy egyik partnerünk mondja: „Ha fejlődni akarunk az életben, meg kell értenünk, mi a különbség jó és jobb között. Óriási.”
Minden évben találkozunk új Horsch fejlesztésekkel. A legtöbb mezőgazdasági gép gyártó az Agritechnicára tartogatja a lőszerét, és ott mutat újdonságot. A Horschnál már megszokhattuk, hogy minden évben kijönnek újabb és újabb fejlesztésekkel, amelyekkel a termelők igényeit elégítik ki.
Az ősz közepéhez érve a kukorica betakarítása után a földön maradt tarló kezelése még hátra van, amihez a hagyományos mulcsaprítás mellett – az agrotechnológiai lehetőségeket figyelembe véve – már további, a talajművelést távlati szempontból kezelő módszerek is rendelkezésre állnak.
Minden évben találkozunk új Horsch fejlesztésekkel. A legtöbb mezőgazdasági gép gyártó az Agritechnicára tartogatja a lőszerét, és ott mutat újdonságot. A Horschnál már megszokhattuk, hogy minden évben kijönnek újabb és újabb fejlesztésekkel, amelyekkel a termelők igényeit elégítik ki.
Sorozatunkat azoknak ajánljuk, akik egy-egy beruházási döntés meghozásakor az árat a teljesítmény és a minőség, azaz érték arányában ítélik meg. A Väderstad és a versenytárs termékek közötti különbségek nagy része jól látható, úgymond kézzel fogható, közvetlen vagy közvetett hatása a munkaminőségre és a termelési eredményekre nyilvánvaló. Ezek közül ragadjuk ki a legfontosabbakat, mert ahogy egyik partnerünk mondja: „Ha fejlődni akarunk az életben, meg kell értenünk, mi a különbség jó és jobb között. Óriási.”
A szántás nélküli talajművelés fejben dől el! – vallják azon termelők, akik már több éve így művelik földjeiket. Többször hallani azt is, hogy három-négy évente meg kell szántani a földet! Erre is az a válasz, hogy azon termelők, akik már több éve szántás nélküli talajművelést végeznek és eladták az ekét, nem szántanak, és mégis megélnek!
A tavaszi munkálatok előtt állva elgondolkodunk, hogy mivel és mikor végezzük a talajművelést. Sokan simítóznak, kompaktoroznak, rövid tárcsával készítik a magágyat. Azonban ha az egész évet nézzük, van olyan gép, amelyik különböző okoknál fogva, ami tavasszal működik, amikor szármaradványmentes a föld felszíne, az bedugul akkor, amikor nagyobb a szármaradvány mennyisége. Ugyanígy az a nehéz kultivátor, amelyik ősszel akár sekélyen is tud dolgozni, a tavaszi munkákban nem nyújtja azt amit tavaszi magágykészítésben el szoktat várni a gazdák.
A koronavírus-járvány által kialakult helyzet ellenére a szemnek igen kellemes látvány, ahogy a mezők alakulnak. A szárazság és a késői fagyok ellenére az őszi vetések elfogadhatók. Sok helyen tapasztalni, hogy a gyengébb búzát a homokos talajokon picit megfogta a fagy, első ránézésre olyan mintha beteg lenne, de szerencsére nem az.
A Horsch közel 30 éve gyárt szántóföldi kultivátort. Az alapigény azonban azóta sem változott. A mulcsos talajművelés alapjai még mindig ugyanazok!
A tavaszi művelésekhez, magágykészítéshez általában valamilyen rugós kapás gépet használunk. Amennyiben szántott vagy nagyon jól lezúzott és bedolgozott kukoricatarlón dolgozunk, vagy kalászos volt az elővetemény a kapás gépek szépen elboldogulnak.
A tél eltelt úgy ahogy, csapadék hol több, hol éppen csak elég hullott. Az őszi vetések már kérik a tápanyagot, sokan már az első műtrágyázásokon is túl vannak. A növényvédelem is hamarosan beindul, kirajzanak a permetezők a határba.
A csonka AGROmashEXPO kiállításon is túl vagyunk. Nagyon sok termelő értetlenkedett, hogy miért csak ennyi kiállító vett részt. A Phylazonit standján találkozhattak velünk, ahol mindig volt látogató érdeklődő.
A tavaszi defláció következtében néhol sivatagi környezetekkel találkozhattunk. A csupasz talajfelszínt a szárazság következtében a nagy viharos szelek elvitték és szabályos dűnéket építettek. Sokszor az az érzésünk, mintha a tavaszok, kora télvégek egyre szelesebbek lennének. Az intenzív forgatásos technológiát ilyen szemszögből is át kell gondolni, és az így szoktuk, eddig ez volt a biztonságos elvet érdemes átgondolni.
Érdekes időben élünk. Lehet, hogy a mezőgazdaság az elmúlt 60–70 évben nem változott annyit, mint manapság és amennyit a közeljövőben változnia kell. A klíma változik, és ennek a hatásait a jelenlegi Ukrajnában folyó helyzet felerősítette. Érezzük, hogy nap mint nap minden drágul. A német infláció is kb. 10% lehet. Az inputárak növekszenek, addig nem volt gond, amíg a termények árai is velük tartottak, de most ez megállt és egy kicsit csökkent is. Egyik oldalról fájdalmas, másik oldalról meg érthető.
Már a 70-es években voltak előrejelzések, hogy mi fog történni, de ezt akkor nem sokan vették figyelembe, és úgy látszik, hogy még ma is csak többen sírnak amikor szárazabb, csapadékmentes évekkel találjuk szembe magunkat, de kevesen tesznek valamit azért, hogy a kárt csökkentsék. Az nem megoldás, hogy bejelentjük az aszálykárt és a biztosító majd fizet. Eljön az az idő, amikor már nem fog a biztosító fizetni! Erre kell felkészülni. Természetesen, amikor nem esik egy csepp eső sem, arra nehéz felkészülni, de a nagyon kevésre fel lehet.
A sokat mondott és néha csak megmosolygott mese igaznak tűnik. A talajban a vízzel kell valamit kezdeni. Az intenzív talajművelést olyan szempontból kell áttekinteni, hogy csakis a minimális szükségletre kell szűkíteni, a másik oldalon meg a lehulló csapadék minél nagyobb hányadát valahogy helyben kellene tartani, levezetni a talajba.