Szakfolyóirat > 2001/5 > Növényvédelem
rózsa
szabadföldi
A szabad földön termesztett rózsa leggyakoribb és legveszélyesebb kártevõje a nagy rózsa-levéltetû. A növekedésben lévõ rózsahajtások csúcsi részén, a fiatal leveleken és bimbókon telepekben élve egész tenyészidõszakban szívogat. Május-júniusban megjelennek a szárnyas nõstényei, melyek újabb rózsatövekre vagy más növényekre repülnek. Kártételének következtében a levelek elsárgulnak, lehullanak, a hajtások meggörbülnek, a bimbók torzulnak, nem nyílnak ki, a növények növekedése lelassul. Ürülékükben, a mézharmatban megtelepedõ korompenész gombák szennyezik a rózsát, csökkentik a díszítõértékét. Vírusterjesztésük csak fokozza a kártételt. Megjelenését a hajtásvégek vizsgálatával ellenõrizhetjük. Ha a szárnyatlan levéltetû telepeket elpusztítjuk, a szárnyas alakok megjelenéséig mentesítjük a rózsáinkat. Késõbb azonban a szárnyas egyedek újabb és újabb betelepedése miatt a kezeléseket ismételni kell. Védekezésre válasszuk a természetes ellenségeket kímélõ inszekticideket.