Úgy gondolom, hogy elfogadott tény, hogy a terméseredmények javításának, növelésének legkézenfekvőbb eszköze egy-egy új fajta bevezetése. Ez főleg érvényes napjainkban, amikor a termesztés egyre intenzívebbé, egyre igényesebbé válik, hisz ilyenkor a fajta, a genetika szerepe felértékelődik, ugyanis a fajtákban rejlő „kapacitások, potenciálok” ilyenkor tudnak leginkább érvényre jutni.
Augusztus végén, szeptember elején azon termelők, akik az őszi káposztarepce termesztésével terveztek, a talajmunkákat és a vetést követően már az állomány károsítók elleni megvédésén gondolkodnak.
A kalászosokat követő repce előtti tarlókezelések fontos megelőző kezelésekké váltak. Nemcsak a tarlómaradványok lebomlásának gyorsítása fontos feladat, de az ekkor végzett okszerű kezelések megelőzhetnek veszélyes gombafertőzéseket, feltárhatnak tápanyagokat és olyan egészségi állapotba hozhatják a talajokat, amely megfelel a repce kezdeti fejlődésének.
Megjelent az Agro Napló legújabb online kiadványa.
A növényi biomassza talajba visszakerülő részének feltáródása, mineralizációja, majd humifikálódása a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem- és tápanyagellátást.
Megjelent az Agro Napló legújabb online kiadványa.
Böngéssze Repcefajta-ajánlati körkép kiadványunkat, amelyben az eredményességhez nélkülözhetetlen növényvédelmi és tápanyagtippeket is talál!
Mi segítünk Önnek! Tájékozódjon a Repcefajta-ajánlati körkép + Növényvédelmi és tápanyagtippek című kiadványunkból
Etendar CL - Sirtaki CS - Basalti CS - Fusili CS - Zakari CS - Memori CS*
A modern RAPOOL hibridek vetőmagját mind a hagyományos, mind a szemenkénti vetőgépekkel el lehet vetni. A vetés mélységét – a talajművelés és a vetés módjától függetlenül – a vetés körülményei határozzák meg. Általánosságban úgy számolhatunk, hogy a repcemag csírázásának megindulása két napot igényel, majd a csíra naponta kb. egy centimétert növekszik.
A repce optimális vetésidejét számos tényező között kötött kompromisszum határozza meg, ezek közül különösen fontosak a talajművelés és a vetés folyamatát befolyásoló körülmények.
A kiszámíthatatlan időjárás okán évről évre felmerül a kérdés, mikor vessük a repcét. Korábban – akár – porba juttassuk ki a vetőmagot, vagy várjuk meg a kora őszi csapadékot? Gyakorló szakembereket, fejlesztőket kérdeztünk arról, hogy a vetés időpontját mely körülmények és tényezők határozzák meg.
Ki mint vet, úgy arat, tartja a mondás, ami arra utal, hogy mennyire fontos a megfelelő kezdés a kívánt hozam elérése érdekében.
Az őszi vetések sok helyen igen nehézkesen haladtak, a várva várt csapadék későn érkezett, de akkor bőséggel. Ezért tapasztaljuk most tavasszal azt is, hogy aki kötött talajokon dolgozik és későn szántotta fel, az enyhe télben nem nagyon fagyott szét, és ezért a tavaszi magágykészítés is nehézkes!
A kalászosokat követő repce előtti tarlókezelések fontos megelőző kezelésekké váltak. Nemcsak a tarlómaradványok lebomlásának gyorsítása fontos feladat, de az ekkor végzett okszerű kezelések megelőzhetnek veszélyes gombafertőzéseket, feltárhatnak tápanyagokat és olyan egészségi állapotba hozhatják a talajokat, amely megfelel a repce kezdeti fejlődésének.
Az őszi káposztarepce talán az egyik legsokoldalúbban felhasználható növényünk: olaját bioüzemanyagként, élelmiszerként, kozmetikai cikként, kohászati hűtőfolyadékként, az építőiparban faanyagok védelmére használják, állati takarmányként mind magja, mind a teljes növényből készült brikett kiváló, zöldtrágyaként a talajéletet és tápanyagtartalmat gazdagítja, nyugalmi időszakban a talajt a káros hatásoktól védi, termesztésének „mellékterméke” igen magas tartalmú, kristályosodó a méze. Tavasszal a citromsárga, illatos repcemezőket megcsodálva talán bátran elmondhatjuk: közjóléti és tájképi elem funkciója is elvitathatatlan.
Előtérben a hazai mezőgépgyártók innovációja
