Elfogadta az Országgyűlés az új bortörvényt, aminek legfőbb célja, hogy az adminisztrációs kötelezettségek átgondolásával és az elektronikus ügyintézés lehetővé tételével a szőlő-bor ágazat adminisztrációja egyszerűsödjön, a törvény 2021. augusztus elsejével lép hatályba – közölte lapunkkal a szaktárca.
A kormány elkötelezett a felelős hal és vízgazdálkodás gyakorlásában, valamint a magyar szőlészet és borászat versenyképességének javításában – jelentette ki az agrárminiszter a mezőgazdaságot érintő új jogszabályváltozások kapcsán az Országgyűlés december közepén tartott ülésén.
Az Agrárminisztérium (AM) a szőlő-bor ágazat átlátható szabályozási rendszerének kialakítása, a fenntartható működésének elősegítése, valamint fejlesztésének megalapozása érdekében kedd este benyújtotta a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslatát – közölte lapunkkal a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT).
Jövő évtől kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások, miután az Országgyűlés 174 igen szavazattal, 6 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett törvénytervezetet – közölte a köztestület lapunkkal.
Az Országgyűlés 133 igen, négy nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett elfogadta Simicskó István (KDNP) és Nacsa Lőrinc (KDNP) előterjesztését a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosítására: így már a közeljövőben erdélyi kopóval is lehet terelővadászaton részt venni.
A magyar gazdák a rendkívüli természeti és környezeti viszonyok között is eredményesen helytálltak – jelentette ki az agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatásán október végén Budapesten.
A jövő év elején az Országgyűlés elé terjesztik az új nemzeti környezetvédelmi programot a jelenleg érvényben lévő program beszámolójával együtt – mondta az agrárminiszter október végén az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága előtti éves meghallgatásán, ahol a környezet- és természetvédelem területén az elmúlt egy évben elért eredményekről, továbbá a jövőre vonatkozó szakmai tervekről és célokról is beszélt.
Megkezdődött az Országgyűlésben a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat vitája: Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a XXI. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára – közölte a szakminisztérium lapunkkal.
Már az Országgyűlés elé került az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslat, amelyet a következő hetekben vitatnak meg a képviselők – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Az Országgyűlés július 3-dikai ülésén 139 támogató szavazattal – a baloldal tartózkodása mellett – ellenszavazat nélkül fogadta el az osztatlan közös tulajdon felszámolását segítő új jogszabályt – jelentette be az agrárminiszter, aki úgy fogalmazott: ez újabb jelentős lépés az átlátható tulajdonosi rendszer, és az optimális birtokszerkezet kialakítása felé a magyar mezőgazdaságban.
Az Országgyűlés 2013. június 21. napján elfogadta az új termőföldről szóló törvényt. Az elfogadott törvény lapzártakor a köztársasági elnök által aláírásra került.
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
A magyar agrárium versenyképességének erősítéséhez további intézkedések, támogatások szükségesek, mindez ugyanis megoldást kínálhat az ágazatot érintő számos jövőbeli kihívásra – hangsúlyozta az agrárminiszter október végén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Az Országgyűlés 2019. december 10-én elfogadta az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt. A törvény alapján öntözési szolgalommal átvezethető a víz idegen ingatlanon, kiemelt támogatást kapnak az öntözési közösségek, és az állam öntözésfejlesztési tervekkel segíti majd az egyéni beruházásokat.
Idén korszakváltásához érkezett a magyar birtokpolitika. Az osztatlan közös földekre vonatkozó szabályrendszer átalakítása és az ilyen területek megszüntetésére tett törekvés régóta várt egyúttal érdemi változást fog eredményezni a hazai birtokviszonyokban. A változások főbb elveinek és szabályainak bemutatására az alábbiakban kerül sor.
Minden családhoz eljuttatják az igényelt tűzifát január végéig
