Az ukrán szakminisztériumok nem erősítették meg azt az orosz bejelentést, amely szerint hatvan nappal meghosszabbították a gabonamegállapodást – írta kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az Európai Unió elítéli, hogy Oroszország felfüggeszti a hajóforgalmat a „fekete-tengeri kezdeményezés” keretében a gabona szállítására kijelölt biztonsági folyosón.
Oroszország felfüggesztette részvételét az ENSZ égisze alatt tető alá hozott gabonamegállapodásban, és ezzel blokkolja az abban részt vevő 218 hajó mozgását – közölték az ukrán hatóságok Facebookon.
A hétfői, többek közt Kijevet ért rakétatámadások miatt döntött így az ukrán energetikai tárca.
Ehhez az kell, hogy Oroszország november elsejétől egyáltalán ne szállítson gázt a kontinensre, és ezzel együtt a tengerentúli LNG-szállítmányok is drasztikusan megritkuljanak.
Vagy teljesen kiürült a vezeték, vagy a csőben lévő gáz és a víz nyomása kiegyenlítette egymást.
A kulcsfontosságú ukrán mezőgazdasági alapanyagok exportja csaknem felére esett vissza az orosz invázió kezdete óta a 2021-es év azonos időszakához képest a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint.
Világszerte majdnem megkétszereződött a legégett fák mennyisége az elmúlt húsz év alatt – idézte a BBC hírportálja a Global Forest Watch, a világ erdőit figyelő internetes portál adatait.
A gázcsapok letekerése miatt nemcsak azon gondolkodhatunk, hogy mivel fogunk télen fűteni, hanem azon is, hogy mit fogunk enni a következő években. Gázzal készül az egyik legelterjedtebb műtrágyatípus.
A gabonaexport újraindulásának keretében az első, búzával megrakodott hajó akár hétfőn elhagyhatja az ukrán kikötőjét.
Furcsa kimondani, de az Európai Unió 2014-es korlátozó intézkedései az orosz mezőgazdaságra kimondottan pozitívan hatottak, annak látványos fejlődését eredményezve. Az embargó miatt az önellátás fejlesztésére hatalmas beruházások indultak meg, ami a mezőgazdaság intenzifikációját, hatékonyságának javulását indította el Oroszországban.
Oroszország ma meghatározó szereplő a világ búzapiacán. Az ország búzatermelése és -kivitele viszonylag rövid idő alatt és rendkívül látványosan futott fel. Ebben elsősorban az elmúlt másfél évtized fejlesztései, valamint az utóbbi években a rubel gyengesége játszott kulcsszerepet.
Az oroszországi piac a rendszerváltás előtt jelentős felvevőbázisa volt a magyarországi mezőgazdasági és élelmiszertermékeknek. Az oda irányuló export a kilencvenes években drasztikusan visszaesett, de az ezredforduló után a magyarországi gazdasági szereplők „újra felfedezték” ezt a lehetőséget, mivel Oroszország a maga 144 millió fős népességével, negatív agrár-külkereskedelmi mérlegével, viszonylagos közelségével ideális, bár korántsem egyszerű, számos adminisztratív akadállyal, bonyolult állat- és növényegészségügyi előírásokkal terhelt célpiacnak számít.
Jóllehet, a világ idei búzatermésére vonatkozó becslésekből a nemzetközi elemző műhelyek hetek óta óvatosan farigcsálnak, többségük még mindig történelmi csúcstermést vizionál. De ha nem is születne újabb rekord, az már bizonyosnak tűnik, hogy a júliustól elindult új szezonban a kínálat jócskán meghaladja majd a keresletet, ezért az egyébként is tetemes tartalékok tovább duzzadnak.
Az időjárás nem mindenhol kedvezett a tavaszi vetésű növényeknek. A terménypiacokon augusztustól eluralkodó pesszimizmus az árakat azóta is egyre magasabbra tolja. Az előzetes várakozásokhoz képest mind napraforgóból, mind kukoricából több millió tonna nagyságrendű terméskieséssel számolhatunk.
Közvetlenül nem gyakorol komoly hatást az orosz-ukrán háború a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari piacra, közvetetten azonban tovább növelheti az élelmiszerárakat – állapították meg az OTP Agrár szakértői.
A szomszédunkban orosz nyelvű tűzparancsok hangzanak, elképesztő a pusztítás, a fegyvergyártók élesben tesztelik új termékeiket. A 21. században. Az új világ, amibe a pandémia repítette az emberiséget, újabb oldalait mutatja az agrárium számára is.
Így jár el a Nébih ezentúl a harmadik országbeli növényi termékekkel kapcsolatban
