Közös érdekünk, hogy a vízminőséget minél jobb állapotban tartsuk – mondta Nagy István „a Rába és a Rábca folyó mentesített öblözeteinek árvízvédelmi fejlesztése” című projektátadó rendezvényen.
Magyarország mezőgazdasági területeinek jelentős része, különösen az alföldi területek erősen aszályérzékenyek. Ennek természetesen részben klimatikus okai vannak, amit a kontinentális, száraz nyarakkal jellemzett kárpát-medencei klíma magyaráz. A nyári szárazság és aszály veszélyével a magyar mezőgazdaságnak folyamatosan szembe kell néznie.
Október 1-ig van lehetőség – a vízmegtartási, valamint az öntözési lehetőséget biztosító – támogatási kérelmek benyújtására „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” pályázat keretében.
Hazánkban az éves csapadékösszeg mennyisége folyamatosan csökken – az elmúlt 100 évben a változás 20 mm körüli értéket mutat.
Az Országgyűlés törvénymódosítása szerint a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített, 50 méternél nem mélyebb háztartási és mezőgazdasági öntöző kutak általánosan jogszerűnek minősülnek.
Juhász Anikó a lengyelországi Olawa településen tett szakmai látogatása során beszélt a mezőgazdaságot érintő változások és válságok kapcsán arról, hogy a sikeres agrárium kulcsa a modernizáció.
Az aszályos időszak és az azzal járó kevés csapadék képes teljesen tönkretenni az ipari növények és más szántóföldi kultúrák termésmennyiségét. Szerencsére ma már léteznek olyan öntözőberendezések, melyek használatával a termésátlag nemcsak szinten tartható, hanem növelhető is.
A klímaszélsőségek, a szomszédunkban dúló háború okozta nehéz gazdasági helyzet, illetve az energia- és az inputanyagárak soha nem látott emelkedése jelentős kihívások elé állítja az agráriumot.
Két rendkívül sikeres pályázati felhívásra 2023. október 1-ig lehet benyújtani a támogatási kérelmeket – közölte Nagy István agárminiszter.
Az uniós támogatással megvalósuló, több mint 2,5 milliárd forint költségvetésű beruházás célja az élővíz jó ökológiai állapotának elérése.
A káposzta öntözése esetén mindenképpen több tényezőt is figyelembe kell vennünk, mely alapvetően meghatározza, hogy milyen módszerrel tudjuk megvalósítani a víztakarékos öntözést. Ezek közül a legfontosabbak:
Elsődlegesen arra, hogy a leggazdaságosabb rendszert válasszuk ki, mert a burgonya öntözése hazánkban kicsit mást jelent, mint egy óceáni éghajlattal rendelkező ország esetében. Alapvetően a növény a csekély hőigénye miatt Magyarországon az elmúlt évek tapasztalatai alapján inkább stressznek van kitéve, mintsem „jól érezné magát”.
A mai modern intenzív növénytermesztés kihagyhatatlan eleme az öntözés. Ez biztosítja, hogy a növény a megfelelő időpontban és mennyiségben kapja meg a csapadékot. A növény a megfelelő strukturájú és nedvességtartalmú talajban, a megfelelő mikroklímában tud a legjobban fejlődni.
A VízŐr kevesebb vízzel csökkenti az aszály okozta kiszáradást
A nappali középhőmérséklet emelkedésével a nyári termelési idényben a gazdálkodók évről évre szembesülnek a föld vízmegtartó képességének csökkenésével és a termőföld részleges vagy teljes kiszáradásával.
Nem először foglalkozunk a témával. 2008-tól négy jelentős cikket is megjelentettünk, számadatok sokaságával alátámasztva az öntözésfejlesztés szükségességét, magunk eszközeivel sürgetve az öntözés kimozdítását a holtpontról.
2014. június 3-4-én került megrendezésre a Szlovák Országos Mező Napok, ahol több mint 130 kiállító vett részt. A kiállítás színvonalát és a fontosságát tükrözi a 3–4 ezer szakmai látogató, továbbá az előző évek mintájára most is kilátogatott a szlovák miniszterelnök és a mezőgazdasági miniszter is.
- 110 és 140 LE-s Massey Ferguson traktorok ajándék mellsőhíd rugózással!- A Reinke név az öntözőberendezések szinonimája
Magyarország klimatikus adottságait nagyfokú változékonyság jellemzi, a meteorológiai tényezők határozzák meg leginkább a biomassza produkció nagyságát.
A komárnoi, szlovák székhelyű GAMAQUA Kft. 2014-től a francia OTECH öntözőrendszereket gyártó vállalat kizárólagos forgalmazója a magyar és a szlovák piacon. A GAMAQUA Kft. komplex szolgáltatást kíván nyújtani a mezőgazdászok számára a szántóföldi öntözés (pivot, lineár és dobos) területén. Az OTECH gyártóval közösen képes a tervezés, a kivitelezés, az üzembehelyezés, pótalkatrész- és szervizszolgáltatás teljes körű ellátására.
Az 5. alkalommal megrendezett Bólyi Mezőgazdasági Nap előadásai az öntözés kérdésköréhez kapcsolódtak. Az elmúlt két aszályos év tapasztalatai joggal helyezik előtérbe a jövőbeni sikeres, eredményes termeléshez elengedhetetlen öntözésfejlesztés sürgető kidolgozását. Ehhez pedig az oktatásnak is a legszorosabban kell kapcsolódnia, hiszen a jövő agronómusaira a ma még talán futurisztikusnak tűnő technika és technológia vár.
Bevezetés Az öntözés mesterséges beavatkozás a növényállományok vízigényének gazdaságilag indokolt szinten történő kielégítésére. A szántóföldi növénytermesztés során a termesztett növények terméseredményeinek javítására csapadékhiányos évjáratokban az egyik legeredményesebben alkalmazható agrotechnikai eljárás. Az öntözés végrehajtása azonban komoly szakértelmet és körültekintést kíván. A nem szakszerűen végzett öntözés ugyanis a talaj termékenységét olyan mértékben ronthatja, amely a terület későbbi mezőgazdasági hasznosítását is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Termőtalajaink védelme érdekében ezért hazánkban törvény szabályozza az öntözés engedélyezésének feltételeit, amelyben a talajvédelmi hatóságra jelentős szerep hárul.
A szolnoki székhelyû MAGTÁR Kft. 1989 óta áll a mezõgazdasági termelõk szolgálatában – ismert és elismert partnerként kínálva mezõgazdasági gépeket, és azok komplett szerviz hátterét. Az AGROmashEXPO-n szakmai sajtótájékoztatón jelentették be, hogy cégük a több mint két évtizedes tapasztalatukra alapozva idén új termékkörrel frissíti Öntözési Irodáját.
Az egyre gyakoribb és nagy károkat okozó aszály hatására elkészült kezelésének hosszú távú koncepciója. Ehhez kapcsolódóan a kormány nagyszabású öntözésfejlesztési teendõket indított el. Közöttük szerepel öntözési hivatal felállítása, öntözési költség rendezés, egynyári öntözés, víztározók létesítése. Az Agro Napló szerzõi a valószínûsíthetõ klímaváltozással, az aszályhajlam növekedésével, az öntözéssel 2005 óta gyakran foglalkoztak. Most is e cikk keretében az aszálykezelési koncepciót ismerteti olvasóinkkal, esetenként véleményt nyilvánít és konkrét öntözési javaslatokat tesz a szerzõ.
A termelõk a GMO-szennyezett vetõmagokkal kapcsolatban felmerült kérdéseikkel a területileg illetékes falugazdászokat keressék vagy a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal telefonos ügyfélszolgálatát reggel 7 és este 7 óra között hívják a 06-70/436-0542-es telefonszámon, vagy írjanak a [email protected] e-mail címre.
A kérõdzõk, elsõsorban a szarvasmarha létszáma soha nem tapasztalt mértékben csökkent. Ez nagyban hozzájárult a lucerna termõterület zsugorodásához, a termesztés minõségi romlásához. Ezenkívül több olyan szakmai hiányosság is általánossá vált, amin változtatni lehet, annál inkább, mert jórészükhöz nem pénz, hanem szaktudás kell. A szakismeret alkalmazásával jelentõs minõségjavulás mellett a lucerna hozamai 60-80%-kal növelhetõk.
Országos Öntözési Konferenciát tartottak néhány héttel ezelõtt, október végén Szolnokon a Magtár Kft. rendezésében. A 250 megjelent öntözési szakember és gazdálkodó gyakorlati szemléletû elõadásokat hallhatott a magyarországi öntözés jelenlegi helyzetérõl, az aktuális pályázati lehetõségekrõl valamint megismerhette Közép-Európa egyik legnagyobb öntözõ telepének üzemeltetési tapasztalatait is.
Magyarországon a kukorica meghatározó ágazat a szántóföldi növények között. A vetésterülete (áru-siló-vetõmag) eléri az 1,2–1,3 millió hektárt. Az 1970–80-as évtizedekben a kukoricatermesztés világélvonalába tartoztunk.
A termesztett növények közül a zöldségfélék különösen nagy mennyiségû vizet használnak fel termésképzésükhöz. Mára már világossá vált, hogy versenyképes árutermesztés a zöldségágazatban csak öntözött körülmények között lehetséges.
Gondolatok az öntözésrõl 2009 tavaszán
A tenyészidõszak folyamán a csapadék hiányából, illetve nem megfelelõ eloszlásából adódó idõszakos vízhiányos periódusok a szántóföldi növénytermesztés eredményességét jelentõs mértékben korlátozzák.
A XX. század közepétõl az emberiség egyre gyakrabban szembesül anyag- és energiahordozó készleteinek vészes fogyásával.
Szegeden találkozott 2007 végén az a nemzetközi kutató konzorcium, amely 2007. januárjában indított egy közös programot, immáron egy éve.
A hazai korszerû növénytermesztési technikák, az intenzív belterjes gazdálkodások, a szántóföldi növények egy részének (pl.: burgonya, cukorrépa, áru- és csemegekukorica), a kertészeti növények (pl.: zöldség- és káposztafélék stb.) nagy részének a vegetációs idõn belüli – esetleg többszöri – öntözését kívánják meg.
A burgonya termõterületének nagysága az elmúlt évtizedekben jelentõsen lecsökkent, 2005-ben már csak 24 ezer ha volt. Hazánkban az országos termésátlagok is kedvezõtlenül alakultak, az elmúlt évtizedek során csak néhány alkalommal haladta meg a 20 t/ha-t (1 ábra). Az elmúlt 2 évben a 24–25 t/ha-os termésátlag a kedvezõ évjárathatásnak tulajdonítható. A versenyképességünket az EU-n belül rontja, hogy az EU 25 országának az átlagos termésmennyisége 30 t/ha, a Nyugat-európai országok terméseredménye 35–40 t/ha között változik.
A szakszerű öntözés, tehát lényegében az alkalmazhatóság azon múlik, hogy mennyire sikerül egy öntöző szárnyvezeték adagolási lehetőségeit összhangba hozni az öntözendő kultúrák vízigényével és a talajok vízbefogadó, elnyelési tulajdonságaival.
A csepegtetõ és mikroöntözõ rendszereket fõleg a korlátozott vízkészlettel rendelkezõ területeken alkalmazzák szõlõ és gyümölcs ültetvényekben, továbbá fólia és üvegházakban.
Az elmúlt év szélsõségesen száraz idõjárása, szinte az ország egészét sújtó aszály – sajnos – ismét bebizonyította, hogy a szántóföldi és kertészeti növények nagy részének növekedése, fejlõdése csak mesterséges vízutánpótlással – okszerû gépi öntözéssel – biztosítható. Az okszerû öntözéssel olyan biztonsági faktor adható a kultúrnövények fejlõdésének, amely a terméseredmények növekedésében realizálódik. Az elmúlt évben a gépforgalmazók összesen 109 db csévélhetõ dobos öntözõberendezést és 42 db szivattyús aggregátot értékesítettek, s a gépberuházások értéke meghaladta a 336 MFt-ot. A tavaly értékesített csévélhetõ dobos öntözõberendezések listáját az olasz RM gyártmányok különbözõ típusai vezetik (~ 27 %-kal), ezen berendezéseket – az értékesítés vonatkozásában – sorrendben az osztrák BAUER, a magyar FORRÁS, illetve az olasz IRRILAND gyártmányok követik. Az évenkénti jelentõs gépberuházások ellenére az ország öntözésre „berendelkezett” területének (ez 300-350 Eha) jelenleg csak kb. egyharmadán végeznek mesterséges öntözést, így ez a minõségi növénytermesztés érdekében fokozatos növelésre szorul. A következõkben az öntözés eszközrendszere, valamint az esõztetõ öntözõberendezések kerülnek bemutatásra.
Miután megismertük az öntözendõ terület ökológiai viszonyait (a növénytermesztési tér vízgazdálkodási sajátosságait, amelyek részben már leszûkítik az öntözési módok, módszerek, eljárások közötti választást), az öntözött terület nagysága, a termesztendõ növények, a vízbeszerzés és nem utolsó sorban a beruházási, mûködtetési forrásaink szerint készíthetünk öntözési terveket, vásárolhatunk berendezést, kérhetünk a szakhatóságoktól engedélyt. A megyei Vízügyi Igazgatóság, a megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, a szennyvíz- és hígtrágya öntözéshez még a Környezetvédelmi Felügyelõség, ÁNTSZ hozzájárulás is kell.
2004-ben ismét egy új termékcsaláddal jelenünk meg. Ezúton szeretnénk megismertetni Önökkel a nemzetközileg is elismert Irrifrance csoportot, és annak termékeit. Az 1958-ban tervezõmérnökök által alapított Irrifrance több leányvállalatot tömörít magában, és a teljes cégcsoport ISO minõsítéssel rendelkezik, míg termékei CEE tanúsítványa egyben a minõség garanciáját jelenti. Öt üzletága tartozik a legjelentõsebbek közé:
A növények vízgazdálkodásával kapcsolatos egyéb fogalmak, kifejezések Vízfelhasználás hatékonysága: egységnyi fitoprodukció elõállításához elhasznált ETakt. Kifejezése: sza. kg/l víz Szárazsági index (ariditási index) = E0/P, ahol E0 = a levegõ párologtató képessége mm-ben, P = csapadék mm. Mivel a levegõ párologtató képessége a hõmérséklettõl és a légmozgástól is függ, ezért esetenként E0 helyett E0t-t (tényleges párologtatást) szerepeltetnek a képletben. Az egynél nagyobb hányadosok növekvõ légköri szárazságra utalnak, öntözéskor pedig veszteségforrásként jelennek meg. A szárazsággal összefüggésben több kifejezés is használatos:
A növényi produkciót a talajok minõsége és az éghajlat évrõl évre történõ változékony megjelenési formája, az idõjárás alapvetõen befolyásolja. A talajtípusok, köszönhetõen nagy pufferkapacitásuknak viszonylag stabilan õrzik termõerejüket, ha a talajhasználat alapvetõ agronómiai szabályait betartjuk. Az idõjárás ezzel szemben, különösen a kontinentális klímazónákban, így hazánkban is, rendkívül változékony. Az elmúlt 15 év a szélsõségek gyakoriságának növekedésével ezt a megállapítást csak alátámasztotta. Nagy viták folynak arról, hogy egy kedvezõtlen éghajlatváltozás kezdetén vagyunk-e (globális felmelegedés), mik ennek a mozgató rugói, milyen változásokra számíthatunk? Tény, hogy hazánkban az említett 15 évbõl 10 évben a sokévi átlagnál kevesebb csapadék hullott (mintegy 1000-1200 mm csapadékhiány halmozódott fel), az évi középhõmérséklet egyes klímakörzetekben több mint 1 ºC-kal nõtt.
Az öntözés alapvetõ jelentõségét hazánkban az képezi, hogy a szántóföldi kultúrák túlnyomó többségének vízigényét a természetes csapadék mennyisége, idõbeni megoszlása nem elégíti ki. Kijelenthetjük, hogy a termés mennyiségére, de gyakran minõségére is a legnagyobb korlátozó a csapadék hiánya. A meteorológiai elemek közül viszont a csapadék az, aminek hiányát, kedvezõtlen szezonális eloszlását képesek vagyunk mesterségesen korrigálni. Ezért a szántóföldi kultúrák öntözésének elsõdleges célja (egyúttal definíciója is): a növények vízigényének kielégítése a természetes csapadék mesterséges kiegészítésével gazdaságilag indokolt mértékben. A kertészeti termelésben ehhez egyéb célok is kapcsolódhatnak, pl. fagyvédelem, termék attraktivitás (színezõ öntözés). Az öntözés multifunkcionális jellegébõl adódik, hogy a hozamnövelésen, minõségjavításon keresztül egyéb gazdasági elõnyök hordozója:
Napjainkban a hazai mezõgazdasági termelés egyik legellentmondásosabb kérdése a szántóföldi kultúrák gépesített öntözése. Számtalan agronómiai, gazdaságossági érv szól az öntözés mellett, úgy az éghajlati viszonyok változása, mint a termelés, termeltetés minõségi követelményeinek fokozódása miatt.
A hazai korszerű növénytermesztési technológiák, az intenzív, belterjes gazdálkodások, a szántóföldi növények egyrészének (pl. burgonya, cukorrépa, árú- és csemegekukorica, míg a kertészeti növények (pl. zöldség- és káposztafélék, stb.) nagyrészének a vegetációs időn belüli - esetleg többszöri - öntözését kívánják meg. Ennek megvalósítására nemcsak a hazai éghajlati körülmények és a többnyire szélsőséges időjárási viszonyok „kényszerítik” a gazdálkodókat, hanem annak felismerése is, hogy a mesterséges vízutánpótlással - az okszerű öntözéssel - a kultúrnövények növekedésének, fejlődésének olyan biztonsági faktor adható, amely a terméseredmények növekedésében kimutatható, ezáltal a termesztés jövedelmezőségében (gazdaságosságában) realizálható. Örvendetes, hogy az öntözéssel kapcsolatos technológiai- és gépvásárlási beruházások az elmúlt években folyamatosan növekedtek és ezekhez a szaktárca (FVM) megfelelő állami támogatást is biztosít.
Az idõsebb kertészeknek nem új a támrendszeres paradicsomtermesztési technológia, hisz annak egy régi változata az ún. karós termesztés ismert volt. A korszerû támrendszeres paradicsom termesztés minden tekintetben egy intenzív termesztési mód, ahol a nagy termés és a jó minõség érdekében minden környezeti tényezõt úgy irányítanak, hogy az a növény számára kedvezõ, közel optimális legyen. Erre már a terület kijelölésénél is nagyon kell figyelni.
Hazánkban egyre gyakoribbak az aszályos évek, melyek nem biztosítják már a szőlő számára sem a normális terméshozamához elengedhetetlenül szükséges, tenyészidőben realizálódó csapadékmennyiséget (300–500 mm). Bár az éves csapadékmennyiség elegendő lenne a szőlő számára, de annak eloszlása nem megfelelő. Ezt a kieső, illetve nem megfelelő időpontban jelentkező csapadékmennyiséget kell pótolnunk az öntözéssel, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű termést tudjunk realizálni.
A 2016-os év sajnos ismét bebizonyította, hogy az időjárás egyáltalán nem kiszámítható/tervezhető. Az idei tavasz nemcsak a „szokásos” növénykultúrákban tett kárt, mivel a zimankót megelőző időszak magas hőmérséklete beindította a rügyfakadást és hajtásképződést. A kajszibarack esetében viszont kevésbé extrém körülmények is könnyen problémát okozhatnak a korai virágzás miatt.
Magyarország Kormánya a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható, egészséges és minőségi élelmiszert előállító mezőgazdaságban látja a jövőt, ennek megfelelően egy emberöltőre határoztuk meg a fő irányvonalakat – hangsúlyozta Dr. Fazekas Sándor a nemzeti élelmiszergazdasági program társadalmi vitára bocsátása kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.
2018. január 16-án rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium azt a konferenciát, amelyen a talajnedvesség-megőrzés kérdéskörét járták körbe az előadók, mutatták be a talaj nedvességtartalmának megőrzését szolgáló illetve az öntözés nélküli termesztés esetén is sikerrel alkalmazható gyakorlati eljárásaikat a felkért szakemberek.
Annak ellenére, hogy az öntözéses gazdálkodás magasabb hozzáadott értéket, magasabb jövedelmet és nagyobb foglalkoztatást eredményez, mint a szárazgazdálkodás, valamint választ jelenthet a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé váló termesztési viszonyok kezelésére, hazánkban a mezőgazdasági célú vízfelhasználás technikai és technológiai szempontból alacsony kihasználtságú a potenciális lehetőségekhez és a szükségletekhez képest.
Az AGROTEC Magyarország Kft. öntözési csapata egy cikksorozat keretében szeretné bemutatni azokat a fontosabb témaköröket, melyek elengedhetetlenek egy öntözőrendszer kialakításakor. A módosított pályázati felhívás, mely 2020-ig ad lehetőséget a témában beruházni kívánók számára, sokakat elgondolkodtatott, hogy a termelés biztonságát és hatékonyságát növeljék a program keretében. A cikksorozatban azokat a főbb tényezőket, teendőket gyűjtöttük csokorba, melyek segítségével a kiírás adta lehetőséget kihasználva növelhetik a gazdák versenyképességüket.
Cikksorozatunk második részében maga a víz kap főszerepet. A 2016-ban indult és 2020 augusztusáig (vagy a keretösszeg kimerüléséig) rendelkezésre álló pályázati lehetőség egyik és talán legkritikusabb eleme is. A magyarországi víztestek minősítése a közelmúltban megtörtént, és a vízkivételi hely besorolása meghatározó, mert az új beruházásoknál feltételként megjelenik a legalább jó minősítés mennyiségi szempontból.
Dr. Nagy István életútja egyenes pályaívet rajzol, mivel újfehértói általános iskolai tanulmányait befejezve a debreceni Balásházy Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanul tovább és ott érettségizik állat-egészségőrként.
A sorozat előző részében már említett energianyerés alapvetően meghatározza, hogy milyen típusú szivattyúk alkalmazhatóak.
Cikksorozatunk utolsó részében az öntözőgépek kapják a főszerepet. A berendezések kiválasztása nagymértékben függ a már korábban taglalt feltételek teljesülésétől.
„Meglepett az államtitkári posztra való felkérés, ugyanakkor örömmel töltött el, mert korábbi tevékenységem elismeréseként értékeltem. Munkámat, mint ahogyan eddig, ezután is a szakmaiság szem előtt tartásával kívánom végezni” – mondta az Agrárminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára az Agro Naplónak, amikor a lap munkatársa terveiről, elképzeléseiről kérdezte Farkas Sándort.
Magyarország öntözéses mezőgazdálkodásának lehetőségeiről adott ki új könyvet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A 180 oldalas átfogó tanulmány arra keresi a választ, hogy hol találhatók azok a területek, ahol a jelenlegi vetésszerkezet mellett megtérülő beruházást jelenthet az öntözéses gazdálkodásra történő áttérés. Továbbá azt is megbecsülték, hogy milyen nagyságrendű termelésiérték- és kibocsátásnövekedést hozna az ezeken a területeken megvalósuló öntözésfejlesztés. Az Agro Naplónak Dr. Kemény Gábor igazgató és Dr. Molnár András igazgatóhelyettes adott exkluzív interjút az Agrárgazdasági Kutató Intézet budapesti épületében.
A globális klímaváltozással összefüggő prognózisok megállapítása szerint a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek valószínűsége, gyakorisága, mértéke és tartama egyaránt növekedni fog. A korábbi tapasztalatok szerint Magyarországon 100 évből 28 aszályos, de a jövőben fel kell készülni a szárazodás folyamatának térbeli és időbeli kiterjedésére.
Áder János köztársasági elnök a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás hatékonyságának növeléséről folytatott megbeszéléseket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezető tisztségviselőivel szeptember közepén Budapesten.
Jelenleg Magyarországon a mintegy 200 ezer hektár vízjogi engedéllyel rendelkező terület felét, mintegy 100 ezer hektárt öntöznek a gazdálkodók; célkitűzés azonban, hogy az öntözött terület nagysága az országban elérje a reálisan öntözhető terület nagyságát, a 400 ezer hektárt – mondta az agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a lap munkatársa az öntözés témájáról kérdezte Dr. Nagy Istvánt.
Precíziós gazdálkodási napot tartottak június közepén Szolnokon, a Magtár Kft. rendezvénycsarnokában; ez volt a Magtár GPS és az Agro Aim Hungária Kft. első közös szakmai napja.
Az Országgyűlés 2019. december 10-én elfogadta az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt. A törvény alapján öntözési szolgalommal átvezethető a víz idegen ingatlanon, kiemelt támogatást kapnak az öntözési közösségek, és az állam öntözésfejlesztési tervekkel segíti majd az egyéni beruházásokat.
A mezőgazdasági termelés ősidők óta kitett a természeti környezet változó hatásainak. A napsugárzás, a csapadék, a levegő áldás és átok is lehet a gazdálkodók számára.
Továbbra is nyitva van a Mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére irányuló VP-felhívás, hiszen még van szabad forrás a jogcímben.
A hetvenet is meghaladja a múlt év júniusa óta elismert öntözési közösségek száma, és legalább hatvanan vannak azok a gazdálkodói közösségek, amelyek ebben a formában gondolkodnak – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Új Élet Mezőgazdasági Kft. öntözési beruházásának átadásán szeptember második felében a Bács-Kiskun megyei Dunapataj-Böddpusztán.
Nézni, ahogy egy bérmunkával, integrációval és saját területekkel 1800–1900 hektáron dolgozó mezőgazdasági vállalkozás kukoricaföldjeinek 90%-án 85 centiméteres magasságon megrekedve, cső nélkül besül az állomány, az az Orosháza térségében dolgozó Szollár Szabolcs szerint sorsfordító élmény. „Nagyon szomorú és költséges példája ez annak, hogy mindegy milyen precizitással, szorgalommal végezzük a termelőmunkát, csapadék nélkül hiába minden.”
Ezért kincs az agráradat sorozatunk második évadjának tizedik, novemberi részében a talajjavításra összpontosító termelés az okszerű öntözés technológiáját néztük meg részletesebben egy jól működő családi gazdaságban, Hajdú-Bihar megyében.
Katasztrófa vagy esély a folytatásra? A Békés megyében gazdálkodó Kiscsákói Kft. ügyvezetője, dr. Makó Attila szerint 2022-ben a választóvonalat az öntözőrendszer telepítés jelentette Orosháza térségében.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának ötödik részében a burgonya és a takarmánynövények termesztésének adatokon alapuló, modern technológiáit nézzük meg közelebbről Komárom-Esztergom vármegyében.
Figyelem! December 18-ig fogadja a mintákat a Nébih borászati laboratóriuma
