A kimondottan enyhe és száraz október után, november elején jelentős mennyiségű csapadék (50-100 mm) érkezett az ország egész területére. Ennek köszönhetően, az eddig elvetett kalászos gabonák gyorsan csírázásnak, majd kelésnek indultak.
A Corteva, Inc. beszámolt a 2019. szeptember 30-án zárult negyedév pénzügyi eredményeiről, és előrejelzést adott a teljes évre vonatkozóan.
A francia mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy az ország déli részén újabb területen fedezték fel az olajfa lepraként is ismert betegséget okozó Xylella fastidiosa baktériumot, és kijelentette, hogy a fertőzött fákat megsemmisítik a kórokozó terjedésének megakadályozására.
A Syngenta egyik kelet-európai növényvédelmi vezetője a hazai növénytermesztés területén végzett pédaértékű, nemzetközileg is számon tartott technológiafejlesztői és oktatói munkája elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége 2019. november 5-21. között közösen szervezi meg a Fiatal Gazda Klub eseményeket az ország 6 pontján, 3 héten át. A rendezvénysorozaton olyan fontos témák kerülnek majd elő, mint az osztatlan közös földek, a növényvédelem kihívásai, valamint a gazdálkodási kockázatok kezelése.
2018 ősze soha nem látott hosszúságú és szárazságú volt. Akkor azt gondoltuk, ilyen egyhamar nem fog megismétlődni. Aztán 2019 majdnem lemásolta az előző ősz időjárását. Hasonló, vagy sok helyen szárazabb időjárás következett és októberben rekordokat döntögető hőmérséklet volt. Mi ennek a következménye?
A következő öt évben kétmilliárd dollárt költ a Syngenta arra, hogy segítsen a termelőknek a klímaváltozás okozta kockázatok csökkentésében – jelentették be október második felében Baselben.
Több mint 2,2 tonna összmennyiségű, számos szempontból problémás növényvédő szert találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei üzletben. A termékeket a szakemberek kivonták a forgalomból, a bírság akár milliós is lehet – írta a Világgzadaság.
A Corteva Agriscience és a Pro Farm Technologies Ltd., amely egy új agrobiológiai anyagokkal foglalkozó finn mezőgazdasági technológiai vállalat, ma egy hosszú távú, európai szintű, kizárólagos stratégiai kereskedelmi megállapodás létrejöttét jelentették be.
Petró Ede és Vasziné Kovács Cecília Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat A jó növényvédelmi gyakorlat koncepciója alapvetõ célként jelöli meg a hatékonyságot, gazdaságosságot és a környezetvédelmi biztonságot, vagyis hatékony védelmet kell biztosítani az összes fellépõ károsítóval szemben a lehetõ legkevesebb növényvédõ szer okszerû és célszerû felhasználásával. Ezt elsõsorban a következõ tényezõk befolyásolják és korlátozzák:
A kalászos növényvédelmi stratégiát meghatározza a termesztési cél, az évjárat, a helyi sajátosságok és a fajtaválasztás. A gombabetegségre fogékony fajták esetében sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőző jellegű kezelésekre, mivel hamarabb kialakulhat egy járvány mint egy ellenálló, vagy közepesen ellenálló fajta esetén.
A megelőző növényvédelmi intézkedések ellenére a változó időjárási viszonyok hatása veszélyezteti, hogy alacsony szinten tartsuk a takarmányok mikotoxin szintjét. Ugyanakkor a mikotoxinok negatív hatásait leküzdhetjük olyan speciális inaktiváló termékek takarmányba keverésével, amelyek az emésztőrendszerben hatástalanítják a méreganyagokat.
Az áprilisi fagyokat átvészelve az optimális vetési körülményekre várnunk kellett az idei évben, hiszen a talaj nem melegedett még fel kellőképpen. A tőszámszabályzási terv (1. kép) és a kijuttatási térképek idejében elkészültek, a vetést ezen térképek alapján végeztük el április 24-25-én.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.
Az április 24-25-én talajba került magok a vetőgép mérései alapján nagy pontossággal kerültek a helyükre. A magok pozíciójának pontosságát azonban csak a kelést követően lehet nagyobb területre kiterjedten is meghatározni. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a pontosság valóban megfelelő volt-e, illetve hogy a vetési sebesség függvényében a tőszámszabályzás pontossága hogyan változott az adott gépkapcsolat alkalmazásával.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
A kiszámíthatatlan időjárás okán évről évre felmerül a kérdés, mikor vessük a repcét. Korábban – akár – porba juttassuk ki a vetőmagot, vagy várjuk meg a kora őszi csapadékot? Gyakorló szakembereket, fejlesztőket kérdeztünk arról, hogy a vetés időpontját mely körülmények és tényezők határozzák meg.
A Vas megyei gazdák már bizonyították, hogy lehet hatékonyan búzát termeszteni, és a magyar gazdák is képesek elérni a nyugat-európai hozamokat. Ezt mutatják a tavalyi Vasi búza termésverseny eredményei is, miszerint étkezési búza kategóriában 11,4 tonna, takarmánybúza kategóriában 10,3 tonna győztes terméseredmény született. A címben feltüntetett szlogen végére azonban nem tehetünk pontot. A versenyképessé változtatott búzatermelést a jövőben professzionálissá, a professzionális termelést pedig közkinccsé kívánja tenni az ötletadó szervezet. Dr. Pusztavámi Mártonnal, a NAK Vas megyei elnökével beszélgettem az idei esztendő kihívásairól és a legújabb kezdeményezésükről a június végén Söptén megrendezett kalászos fajtabemutatón.
A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.
A mai hibridekben – gondos agrotechnika mellett – benne van az a potenciál, ami a tér tökéletes betöltéséhez szükséges. Kevés magból is lehetséges a 4-5 tonnás termés – ha nem a gyomok, hanem a kultúrnövény foglalja el a szabad teret.
A címben szereplő kijelentésre sokan csak legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik. A probléma azonban sokkal súlyosabb. Az elvégzett több éves vizsgáltok eredményei igazolták, hogy igen is foglalkozni kell ezzel a ‚zsebbe vágó” kérdéssel.
Szeptemberre a végleges betakarítási eredmények is ismertté váltak. A hónap középén fizetési határidőre kell ügyelni, valamint arra is figyelni kell, hogy a zöldítés feltételrendszerében változások lesznek.
Ebben a cikkben, néhány, napjainkban egyre inkább erősödő és már távolról is észlelhető tájátalakító hatás hátterét szeretném elemezni. Közös vonása ezen döntéseknek/beavatkozásoknak a gyomflóra faji összetételére való gyors és erőteljes hatása és ezáltal a gazdálkodó számára egy eddig nem tapasztalt új szituáció felismerése és kezelése.
Gyakori megállapítás, hogy a jó termés biológiai alapja az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag. Ennek ellenére az elmúlt évek sajnálatos jelensége, hogy a termelők nem újítják fel megfelelő arányban vetőmagjaikat. Megkérdeztük a vetőmagszakma jeles képviselőit, hogy miért is követ el hibát, aki nem fémzárolt vetőmagot vet.
A gabonák őszi gyomirtása melletti legfőbb érv a tavasszal nehezen irtható nagy széltippan és a tavaszi munkacsúcs csökkentésének igénye volt. A technológia terjedését gátolta a szűk szerválaszték, a viszonylag magasabb költségszint, a hosszabb finanszírozási igény, a csekélyebb mértékű őszi gyomosodás és a már-már „hagyománnyá” vált tavaszi gyomirtás.
A helyspecifikus fejtrágyázást, valamint a precíziós mechanikus gyomirtást követően bíztunk abban, hogy a bemosó csapadék idejében megérkezik, így lehetővé téve a kijuttatott műtrágya bemosódását, valamint elérhetővé téve azt a növények számára. Sajnos az időjárás nem kedvezett túlságosan az idei évben sem a kísérletekhez, a csapadék csak bőséges késéssel érkezett. Ekkor azonban a mennyiséggel nem volt gond, a 60 mm-t meghaladó mennyiség a kukorica nedvességszükségletét pótolni tudta.
Szeptember végéhez közeledve az állományszemlézés során megállapítottuk, hogy a hozamok messze alulmúlják majd a tavalyi év eredményeit.
Az előző lapszámban a változást eredményező beavatkozások, döntések, hatások vizsgálatára került sor; ebben a cikkben pedig ezeket a körülményeket kihasználni képes növények kerülnek a középpontba. Ezen belül is a már igen sokak által tapasztalt és leírt egyéves egyszikű gyomnövények látványos térhódítása kerül a fókuszba.
A SUMI AGRO Hungary Kft. számos gyártó termékeinek képviseletével és forgalmazásával foglalkozik. A magyarországi cég 1992-es megalapítása mérföldkő volt a nagyvállalat életében, az azóta eltelt 25 évben ugyanis hazánkéhoz hasonlóan számos európai országban jött létre SUMI AGRO leányvállalat, jelenleg 10 európai ország növényvédő szer piacán tevékenykedve. Az európai cégcsoport oszlopos tagjaként definiált magyarországi leányvállalat 25 éves születésnapja alkalmából megrendezett nagyszabású partnertalálkozón beszélgettem Wirth László ügyvezetővel. A beszélgetés nosztalgiával, pontosabban egy régi történet felidézésével kezdődött, miszerint annak idején egy hölgy telefonált be az irodába, hogy még szezon előtt rendelne egy pár raklappal a BANCOL készítményből, ugyanis a BANCOL rovarölő szer húsvétkor keresettebb, mint a csokitojás.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egyszikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
A Sumi Agro Hungary Kft. 2017. nyarán rendezett vajdabokori almavédelmi tanácskozásán számos, idei évre is hasznos információ hangzott el.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egyszikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
A 2017-es gazdálkodási évben nyomon követtük a szákszendi Hartmann-Farm 92 hektáros tábláján, hogy miként alakul a precíziós szemlélettel megvalósított kukoricatermesztés. A cikksorozat zárásaként összefoglaljuk azokat a tapasztalatokat, amelyekkel gazdagabbak lettek a gazdálkodók – Hartmann Imre és Takács András, valamint a terület mintázásában, szaktanácsadásában és az állomány fejlődésének nyomon követésében részt vállaló szakértők: Szabó Szilárd (AgroAim Kft.), Dr. Láng Vince (Agridron Kft.) és Dr. Milics Gábor (Széchenyi István Egyetem).
Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában – mutatott rá Párkányi Gábor, az SGS üzletágvezetője Siófokon, az év végi Portfolio konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ebben nagy a felelőssége az élelmiszerlánc valamennyi tagjának a nemesítőktől, a termelőkön át, a kereskedőkig bezárólag – mutatott rá Sándorfy András, a DAS marketingvezetője. A biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, illetve a takarmányok biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Körbejártuk az aflatoxin kérdést.
Az olajos növények termésbiztonságát és jövedelmezőségét legnagyobb mértékben befolyásoló kórokozók elleni komplex védelmet állította fókuszba a Bayer szezonindító rendezvényein, amelyeket novemberben négy helyszínen, Bikalon, Sárváron, Hajdúszoboszlón és Kecskeméten tartott meg.
A technológia gyors fejlődése a növényvédő szerek ágazatát is érinti. A gazdák számára minden olyan segítség fontos, amivel a kultúrnövényeket az egész tenyészidőszak során egészségesen tudják tartani, hiszen azokat kedvezőtlen körülmények, kórokozók és kártevők egész sora veszélyezteti életük során. Csak az egész tenyészidőszak alatt egészségesen tartott növények képesek kihasználni terméspotenciáljukat.
Az FMC felvásárolta a DuPont Növényvédelmi Üzletágának azt a részét, melyet a Dow Chemical Company-val való összeolvadása következtében az Európai Bizottság döntése miatt kényszerült eladni.
Az előző részben a talajok alapvető fizikai tulajdonságaival ismerkedhettünk meg. Megnéztük, hogy milyen talajszemcsék lehetnek a talajban, hogyan lehet ezeket a szemcsenagyságokat akár terepi vagy egyszerű laborkörülmények között meghatározni. Megismerkedtünk továbbá a talajok szerkezeteivel is. Ebben a részben még mindig talajfizikáról lesz szó, kicsit komplexebben fogjuk megvizsgálni, hogy a szemcsék között milyen pórusok alakulhatnak ki, azoknak milyen hatása van a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaira.
A mezőgazdasági földhasználók növényvédelmi tevékenységeik során gyakran szembesülhetnek olyan helyzetekkel, hogy a termesztett kultúrában olyan károsítók jelennek meg, amelyek elleni védekezésekhez engedélyezett növényvédő szer nem áll rendelkezésükre. Ide sorolható az a rendkívüli eset is, amikor a NÉBIH egyes zárlati károsítók ellen a felhasználók számára közérdekű védekezést rendel el – mivel a karantén (zárlati) károsítók újonnan megjelent és nem elterjedt szervezetek, ellenük nem lehet engedélyezett technológia, ezért az így előírt készítmények csak szükséghelyzeti engedély kiadásával használhatók fel.
Immár több mint húsz éve károsít az amerikai kukoricabogár Magyarországon. Megjelenése alapvetően megváltoztatta a kukorica termesztését. Ma már nem lehet kukoricát termeszteni talajfertőtlenítés nélkül éveken keresztül ugyanazon táblában.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egyszikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
A Compendium of Wheat Diseases legújabb kiadása 250 körüli betegséget sorol fel, és hasonló a helyzet az árpabetegségekkel kapcsolatban. A kisebb gabonafélék sem állnak sokkal jobban, csak kisebb jelentőségük miatt kevésbé fordult feléjük a figyelem, ilyen pl. a jelentőségében növekvő tritikálé, vagy az étrendi hatásában kiváló zab, amely azonban alig néhány ezer hektáron díszlik.
A nagy széltippan (Apera spica-venti (L.) P. B.) egyéves, többnyire már ősszel vagy kora tavasszal csírázó, kb. 1 méter magasra növő fű (Ujvárosi, 1973). A nagy széltippan egyre inkább terjed, jelentősége növekszik. Az Országos gyomfelvételezések alapján őszi búzában, az ötvenes években még csak 37-dik volt, de napjainkban dobogós helyet követel magának. Míg régebben csak laza savanyú talajokon találkozhattunk a széltippannal, manapság már a legjobb gabonatermő területeink közül is sok helyen jelentős borítással bír.
Az utóbbi évtizedben jelentős átrendeződés történt a kukorica gyomirtásban. Fejlesztőket kérdeztünk arról, hogy napjainkban mi a trend a kukorica gyomirtásban, továbbá arra voltunk kíváncsiak, hogy miért nem hagyható el az alapgyomirtás?
Magyarországon is elérhetőek ettől az évtől a Syngenta új, világszerte tesztelt, szárazságtűrő kukoricahibridjei. Az Artesian technológia új fejezetet nyit a cég egyre erősödő kukorica portfóliójában. A szezonnyitón emellett bemutatták a napraforgó piacvezető új növényvédelmi és vetőmag ajánlatait, amelyek révén még eredményesebb lehet az olajos növény termesztése.
A nitrátjelentéseket 2018. év március 31. napjáig ügyfélkapun keresztül adhatják be a gazdálkodók. A Magyar Államkincstár ügyfélkapus oldalán a gazdálkodóknak nyilatkozatot kell tenniük az adataik változatlanságáról, hogy a támogatási felületekhez hozzá tudjanak férni.
A DowDuPont™ mezőgazdasági divíziója február végén bejelentette a tervek szerint 2019. június 1-jével különváló vállalat nevét. A tervezett mezőgazdasági vállalat neve Corteva Agriscience™ lesz – a „Corteva” a szív és a természet szavak kombinációjából ered.
A növényvédőszer-használati tilalom 2018-tól hatályos bevezetése némileg átalakítja a zöldítés eddig alkalmazott gyakorlatát. Az új szabályozás egyik alaptétele, hogy a termelő ökológiai jelentőségű területként bejelenteni kívánt tábláin tilos növényvédő szert használni, ami a csávázott vetőmag vetésére is kiterjed.
A feltett kérdés aktualitása nem vitatható és amit jelen szakcikk elején leszögezhetünk, hogy az idei évben a növényvédelmi problémákat tekintve körültekintő, megalapozott óvatossággal szükséges eljárunk annak érdekében, hogy eredményesen tudjuk megelőzni az egyes károsító szervezetek potenciális felszaporodását.
A kalászosok tavaszi gyomirtásában alapvetően azok a gazdálkodók gondolkoznak és cselekszenek, akiknek nincs „különleges bánásmódot” igénylő célnövényük a területen.
A kalászos növényvédelmet meghatározza a termesztési cél, az évjárat és a helyi sajátosságok. A fajta fogékonysága pedig meghatározza a stratégiát. A gombabetegségre fogékony fajták esetében sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőző jellegű kezelésekre. Egyértelmű, hogy a kórokozók fertőzési időpontját nagy biztonsággal előre tudjuk jelezni, de mivel olyan sok tényező szükséges a fertőzés bekövetkezéséhez, nem lehet teljes biztonsággal a fertőzés időpontját meghatározni.
A viszonylag enyhe tél ellenére, országosan nézve, vegyes képet mutatnak a búzák. Vannak jól telelt, erős állományok, de ugyanakkor találkozhatunk víznyomott, vagy a késői vetés miatt rosszul teleltekkel is. Nehéz feladat olyan technológiát kitalálni, amely minden területen egyformán, sikeresen alkalmazható. Különösen igaz ez akkor, ha a gazdaságossági szempontokat is figyelembe vesszük. Az elmúlt évek alacsony felvásárlási árai okán alaposan át kell gondolnunk, mi az a költségszint ami elfogadható még a termelő számára.
A nagy területen termelt szántóföldi növények vegyszeres gyomirtásához, a gomba- és rovarkártevők elleni védekezéshez, vagy a folyékony műtrágyákkal végzett helyspecifikus fejtrágyázásához, továbbá a fehérje- és olajnövényekre érésgyorsítók és desszikáló szerek kipermetezéséhez nélkülözhetetlenek, az évente többször bevetésre kerülő, nagy teljesítményű vontatott permetezők.
Az ausztrál és új-zélandi gyökerű Nufarm Limited az utóbbi évtizedekben Ázsiát, majd Amerikát és Európát meghódítva vált mind befolyásosabbá a világ növényvédelmi piacán. A természet tiszteletén és a fenntarthatóságon alapuló szemlélet a modern mezőgazdaságban mind nagyobb jelentőségűvé válik. A Nufarm erre építi üzletpolitikáját, amelyben a bővülés áll az első helyen.
Az utóbbi években egyre többet foglalkozik a média a méhpusztulásokkal. Az említett jelenséget a Colony collapse disorder (CCD) néven tartja nyilván a szakirodalom. Ennek keretén belül a méhcsaládok látszólag minden ok nélkül elhagyják a kaptárakat, otthagyva a fiasítást és a betárolt élelmet. A CCD kialakulásának okai között számos tényezőt soroltak már fel a tudósok, minek megfelelően a jelenséget kórtani tényezők (pl. a méhpatogén vírusok), paraziták (pl. az ázsiai nagy méhatka, a Varroa destructor), a méhészetek vándoroltatásakor fellépő stressz, a mobiltelefonok által gerjesztett rezgések, a GMO-növények terjedése, és természetesen a növényvédelem is felmerülnek.
Nincsenek csodák, csak jó módszerek. Felsoroljuk azokat a körülményeket, amelyek biztosan segíteni fogják, ha biológiai segítőtársakat is bevetne a napraforgó, a kukorica, vagy a repce megóvására.
Az utóbbi években tapasztalható alacsony szőlőfelvásárlási árak sok szőlőtermelő számára – ami a profitabilitást illeti – éppen a víz felszínén való lebegés szindrómáját jelentik. Naponta hallani az eldöntendő kérdést, megtartsam a szőlőmet, műveljem tovább, vagy eladjam?
A természeti erőforrások, köztük kiemelt fontossággal a termőföld védelme napjaink gazdálkodásában egy megváltozott, felelősségteljesebb szemléletet kíván. Az eredményes növénytermesztés feltétele a hatékony tápanyag-gazdálkodás, amely csak úgy lehetséges, ha tudományos ismeretek, kísérleti eredmények szolgálnak alapjául. A gazdálkodónak tehát saját érdekében ismernie kell a talaj-növény-tápanyag kapcsolatok alapvető jellemzőit.
A betegségek elleni védekezés az intenzív napraforgó-termesztés része.
Mikor e sorok íródnak, a tavasz első napjaiban tél tábornok – remélhetőleg – utolsó támadása következtében még csendes a határ, az éjszakai fagyok húznak jégpáncélt az egyre növekvő belvizes foltokra.
Az őszi káposztarepcének a napraforgó mellett biztos piacot teremtett a tüzelő- és az alternatív hajtóanyagok iránt megnövekedett kereslet. Az új fajtákkal és hibridekkel intenzívvé vált a termesztéstechnológia. A sikeres repcetermesztéshez és így a biztos bevétel eléréséhez azonban mindenképpen szükséges a kártevő rovarok elleni megfelelő növényvédelem.
A kukorica gyomirtására hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint a legkönnyebben kivitelezhető növényvédelmi műveletre, holott ez a szemlélet napjainkban korántsem állja meg a helyét. A területünk adottságai (talajtípus, gyomfaj-összetétel, időjárás stb.), az üzemméret és gépkapacitás, valamint az agrotechnikai tényezők olyan komplex tervezési, szervezési és kivitelezési munkát rónak ránk, amely az alkalmazni kívánt gyomirtási eljárást is lényegesen befolyásolja.
Kalászos gabonatermesztésünk esélye az egészséges, megfelelő paraméterekkel rendelkező minőségi termény előállítása. Ehhez intenzív termesztéstechnológiára van szükség, amely magában foglalja a hatékony, korszerű fungicidek okszerű alkalmazását is.
A talajtulajdonságoktól és környezeti adottságoktól függően számos esetben még a legprecízebb trágyázás sem biztosítja növényeink optimális tápanyag-ellátottságát a vegetációs idő során. Erre nyújt megoldást a lombtrágyázás, amely napjainkra a termesztéstechnológia nélkülözhetetlen elemévé vált. Lombtrágyázás során kijuttathatunk makro-, mezo- vagy mikroelemeket is. Szakértőket kérdeztünk arról, mi a véleményük a makroelemek levélen keresztüli pótlásának hatásairól, eredményességéről kertészeti és szántóföldi kultúrákban.
Az előző lapszámunkban a profi gazdálkodók számára ajánlott, 4000 literes tartállyal szerelt, szinte mindent tudó permetezőgépek konstrukciós és működési sajátosságait mutattuk be. Folytatva a permetezőgépek értékelését újabb fejlesztési trendekre és a precíziós permetezés megoldási lehetőségeire kívánunk rávilágítani szélesebb perspektívában.
A Horsch Európa egyik leginnovatívabb mezőgépgyártója. Évente több, nagy durranásnak elkönyvelt újdonság hagyja el a gyárat. A Horsch fejlesztések piaci debütálásának jellemzője, hogy elsőként a nagy munkaszélességű és legmodernebb felszereltségű gépek kerülnek piacra, azt követően kerülnek gyártósorra a kisebb és alacsonyabb konstrukciók.
A posztemergens gyomirtásnk számos előnye van. A legfontosabb az időjárástól való függetlensége. Ugyanakkor az évelő gyomokkal fertőzött területen is használható sikeresen. Hátránya között szokták emlegetni a talajhatás hiányát. A Dow AgroSciences Hungary Kft. és a DuPont Magyarország Kft. közös ajánlatában ezen előnyöket tudjuk biztosítani a hátrányok kiküszöbölése mellett. Milyen problémákra tudunk megoldást biztosítani az Önök számára?
Magyarországon a cukorrépa-termesztésnek mintegy 140 éves múltja van, bár a növényt jóval korábban Tessedik Sámuel hozta be Szászországból az 1740-es években. Kezdetben kis kapacitású ún. cukorfőzdéket létesítettek, de már a XIX. század második felétől, majd az ezredforduló táján egyre nagyobb és már cukorgyárnak nevezhető üzemek létesültek. A történelmi Magyarországon az első világháborút megelőzően 32 cukorgyár működött, főleg osztrák beruházók építettek cukorgyárakat. Trianon után az egyharmadára zsugorodott országban már csak 12 cukorgyár működött. A megmaradt 12 cukorgyár sorsát már szinte mindenki ismeri. Jelenleg hazánkban egy cukorgyár működik.
Sok állókultúrában jelent problémát a tő- és gyökérsarjak eltávolítása. A sarjak elvonhatják a tápanyagot (pl. szőlőben) a növények „értékes” részeitől. Megnehezítik a vegyszeres gyomirtást, hiszen a szisztémikus gyomirtó szerek számára (pl. glifozát) felszívódó felületet biztosítanak, minek következtében a kultúrnövények akár hosszabb távú károsodást is szenvedhetnek. Ráadásul a tősarjak búvóhelyül szolgálnak sok kórokozó és kártevő számára, gondoljunk csak a vértetűre.
Az olajosnövények vetésterülete az utóbbi évtizedben dinamikusan nőtt, és a tavalyi évben megközelítette az 1 millió hektárt, ennek következtében az ország összes vetésterületének közel 25%-án termelünk olajos növényeket. Az elmúlt évtizedekben a genetikai előrehaladás, valamint a termesztéstechnológiai fejlődés hatására a napraforgó a kezdeti extenzív kultúrából fokozatosan intenzív kultúrává vált. Hazánk a napraforgó-termesztés élvonalába került a napraforgó-termesztők szakértelmének és technológiai fegyelmezettségének köszönhetően.
A modern élelmiszergazdaság, benne a növénytermesztés, az emberi lét fenntartásának alapjait megteremtő nemzetgazdasági ágazat, mely az ember által kevésbé vagy nem befolyásolható környezeti tényezők (abiotikus és biotikus hatások) által jelentősen befolyásolt.
A posztemergens gyomirtásnak számos előnye van. A legfontosabb az időjárástól való függetlensége. Ugyanakkor az évelő gyomokkal fertőzött területen is használható sikeresen. Hátránya között szokták emlegetni a talajhatás hiányát. A Dow AgroSciences Hungary Kft. és a DuPont Magyarország Kft. közös ajánlatában ezen előnyöket tudjuk biztosítani a hátrányok kiküszöbölése mellett. Milyen problémákra tudunk megoldást biztosítani az Önök számára?
Mottó: Ne a növényt, hanem a talajt tápláld. Segítsd és hagyd felnőni a talajt ehhez a feladathoz. „A talajon ne csak állj”, hanem vele együttműködve élj! /Stefanovits Pál nyomán/
Egyre több a repce és a napraforgó az országban – még ha most nyomott is az olajosok ára –, ezért egyre több a gond a fehérpenészes rothadással is. A gazdák már jól ismerik a gombaevő gombát, a Coniothyriumot, de még csak kevesen tudnak róla, hogy többféle törzse is van, és ezeket másképp kell bevetni. Elmondjuk, hogyan és mivel érhető el a legjobb hatékonyság.
2017 őszén a Nyugat-Dunántúl őszi káposztarepce területeinek jelentős részén eddig nem tapasztalt betegség megjelenésével szembesültek a repcetermesztők. A tünetes növények vizsgálata során a gyökérgolyvás betegséget előidéző Plasmodiophora brassicae kórokozó jelenlétét igazoltuk.
A nyár első heteiben partnercégeink meghívásainak eleget téve országszerte jártuk a szántóföldeket. Helyszíni kapcsolással tudósítunk az ott látottakról, a jobb áttekinthetőség céljából kultúránként tájékoztatva az olvasót arról, hogy milyen kérdésekre kaptunk válaszokat az idei szántóföldi bemutatókon.
A napraforgó sikere hazánkban töretlen, talán sosem volt ennyire népszerű termeszett növényeink között, mint manapság. A kezdeti extenzív növény egyre inkább intenzív kultúrává vált. Éppen ezért minden agrotechnikai vagy növényvédelmi mozzanat, ami akár egy kilogramm hektáronkénti termést is képes megmenteni, fontos és kihagyhatatlan eleme a termesztéstechnológiának.
A készítmény ötvözi a preemergens és a posztemergens technológia előnyeit. Miben jelentkezik ez? Bármely típusú repcében felhasználható (normál és IMI is) Rendkívül széles hatásspektrum Talajon és levélen keresztüli hatás Rugalmas időbeli kijuttathatóság Kiváló keverhetőség Melegigényes, nyári gyomok ellen.
A növénytermelés biztonságának alapvető feltétele a növényvédelmi műveletek megfelelő időben történő hatékony elvégzése. A hatékonyságot a területteljesítmény és a munkaminőség együttesen határozza meg. A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos.
Kérdezném kedves olvasóinkat, ültek-e már igazán gyors sportkocsiban? A gyorsulás beleprésel az ülésbe, vérmérséklettől függően, vigyor vagy rémület ül ki az arcunkra. Erősen markoljuk a kormányt, csak az alánk rohanó út közepére, az elválasztó sávra tudunk koncentrálni, míg a környezet egy pici, egybefüggő csíkká olvad össze a parányi oldalüvegen. Ismerős az érzés?
„A talaj a táj tükre”. E mondat az 1900-as évek elején fogalmazódott meg a kor talajtudósai tolmácsolásában, és már akkor rávilágított, hogy a talajokat összetett földtani, biológiai, fizikai és kémiai ismeretek összegzésével lehet eredményesen jellemezni. A korszerű és fenntartható tájgazdálkodás kihívása az, hogy ne csak a mérhető adatokat rögzítsük, hanem ismerjük meg a talajképző tényezőket, valamint a tulajdonságokat kialakító talajképződési folyamatokat.
Az idei év kora tavasza feladta a leckét a gazdáknak. Tél végén, márciusban az átlagos csapadéknál jóval több hullott, ami feláztatta a talajokat, sok helyen alakultak ki belvizek. Nem lehetett a földekre rámenni április elejéig, kötöttebb talajokon április végéig, így az időszerű munkák késtek, később pedig hirtelen egyidőben sok mindent kellett volna elvégezni.
2015-ben az Agriphar, a Chemtura és akkori Arysta vállalatok egyesítésével létrejött Arysta LifeScience 2017-ben közel 2 milliárd dollár éves forgalmat ért el. Legjelentősebb piacai Európa, Közel-Kelet és Afrika együtt adta forgalma 38 százalékát.
Az utóbbi években egyre többen ismerik fel az őszi gyomirtás előnyeit. Ma már 100 ezer hektárt meghaladó területen alkalmazzák a termelők, és aránya évről évre növekszik.
A munkaminőség fogalma a célfelületen lerakódott permet fajlagos mennyiségével és annak egyenletes eloszlásával kapcsolatos. A jelenleg alkalmazott kijuttatástechnika jellemzője, hogy a kiszórt permet átlagosan 50%-a nem kerül a célfelületre, egyes védekezéseknél a veszteség 90% is lehet, ami a költségeket jelentősen növeli.
Magyarországon a kontinentális klímára jellemző őszi/téli időjárás miatt nem elhanyagolható, hogy milyen fejlettségű repce állományt sikerül kinevelnünk az ősz során, és tavaszra négyzetméterenként milyen növényi tőszám alakul ki. Minden olyan termesztéstechnológiai elem, amely a növények számát befolyásolja nagy jelentőséggel bír. Az egyik ilyen elem a regulátorok és a gombaölő szerek használata. A regulátorok kémiai szintézissel előállított, a növényi növekedést szabályozó anyagok. Lényegében a sejtek hosszirányú megnyúlását lassítják.
Dombóváron egy hagyományos szántóföldi bemutató és egy elegáns nagyvárosi konferencia stílusának összehangolásával rendezték meg azt a nagyszabású rendezvényt, ahol hivatalosan is bejelentették a Corteva Agriscience™ vállalat létrejöttét. Még az év elején vált ismertté, hogy az egyesült államokbeli székhellyel megalakuló monumentális vállalat az alapítók szándéka szerint egy világszerte meghatározó mezőgazdasági vállalat lesz, amely egyesíti a DuPont Pioneert, a DuPont Növényvédelmi üzletágát és a Dow AgroScience-t.
A Sumi Agro vállalat fontosnak tartja – hangsúlyozta Wirth László ügyvezető Visegrádon –, hogy az évente, immáron XVIII. alkalommal megrendezett Kalászos Gabona fórum rendezvényen a mezőgazdasági termelőket foglalkoztató aktuális témák kerüljenek fókuszba. A fórum felkért előadói a szakpolitika, a gabonapiac, illetve a termesztéstechnológiai szegmens elismert szakértői. A prezentációkból szemezgetünk.
A BASF felvásárolta a Bayer nemzetközi nagyvállalat globális üzletágainak valamint kutatás-fejlesztési tevékenységének egy jelentős hányadát. Ez az akvizíció a BASF történetében a legjelentősebb, összességében mintegy 7,6 milliárd euró (azaz valamivel több mint 2300 milliárd forint) összegű vételárat jelent – tájékoztatta az újságírókat szeptember közepén Budapesten Christoph Hofmann, a BASF Hungária Kft. Agrodivíziójának vezetője.
A művelési zónák kialakításának módszere és folyamata az egyik legfontosabb kezdőlépése a helyspecifikus/precíziós növénytermesztésnek. Az alkalmazott módszer, az adathasználat rendkívül megosztó, sok vitát és beszélgetést generáló téma szakmai körökben.
A bioszférában jelenlévő 90 stabil, illetve a növényi szövetekben kimutatható 40–50 elem közül csak néhány tekinthető a növények – így termesztett növényeink – számára nélkülözhetetlennek, vagyis esszenciálisnak: az alapvető organogén elemek (C, H, O), a makroelemek (N, P, K, Ca, Mg és S) és a mikroelemek (Fe, Mn, Cu, Zn, B, Cl, B).
A Duo System®, ahogy a neve is sugallja, két részből álló gyomirtási rendszer, melynek egyik eleme a Focus® Ultra ellenálló kukorica hibrid, a másik pedig a szuperszelektív egyszikűirtó szer a Focus® Ultra.
A Bayer AG 2018 nyarának végén felvásárolta a Monsantót, és így létrejött a világ egyik legjelentősebb agrárvegyipari és vetőmagtermelő mamutvállalata. A Bayer több mint 60 milliárd dollárt fizetett a Monsantóért, és az akvizíció nyomán olyan agráripari komplexum jött létre, amely piacvezetővé vált a növényvédőszer-előállítás és a vetőmagtermelés világpiacán. 2018 novemberében a Bayer Crop Science a kukoricatermesztésre fókuszáló tudományos konferenciasorozatot rendezett Magyarországon. Ezen a fórumon három kiemelt témakör, az innováció, a digitalizáció és a fenntarthatóság szerepelt a napirenden.
E cikk megszületésekor már mögöttünk van a 2018-as évjárat. Szőlőink összességében kimagasló hozamok mellett igen jó minőséget adtak. Növényvédelmi szempontból nem volt túl rázós évünk, de a kritikus időszakokban oda kellett figyelni, mert aki rosszkor „lazított”, az a későbbiekben kaphatott néhány figyelmeztető pofont. Ezen körülmények között a Sumi Agro készítményei idén is megmutatták, hogy ott a helyük a szőlő növényvédelmében.
A növénytermesztés során rendkívül fontos a technológiai elemek precizitása, hiszen a legkiválóbb genetika sem képes kompenzálni a termesztés-technológiai hibákat. Egész évben futó sorozatunk a különböző kultúrák technológiai elemeinek fontosságára irányítja rá a figyelmet, segítségül hívva a vállalatok technológusait, akik cizelláltabb kérdésekben is megosztják tapasztalataikat. E lapszámunkban a kukorica vetés témakörét vizsgáljuk több oldalról. Nagy a kockázata a vetésnek, hiszen egyszeri és megismételhetetlen folyamat, ezért érdemes az egyes fázisaira tudatosan felkészülni.
Biztos lehet a hatékonyságukban: közös erővel a repce – és a méhek – védelmében.
Az utóbbi években megfigyelhető volt a külföldi bőtermő fajták térnyerése a hazai búzatermesztésben. Megnőtt a kereslet a stabilan magas terméspotenciállal rendelkező búzákra, a javító-, prémium minőséget adó fajták rovására. Ez köszönhető a felvásárlási árak közti minimális különbségnek, a malmi és a takarmányminőség, illetve az alapmalmi és javító paramétereket teljesítő búzák között. Az elmúlt években sokszor jövedelmezőbb volt az akár hektáronként 8–10 tonnát adó fajtákkal termelni, mint a szorosabb technológiát megkívánó, javító minőségű búzafajtákkal, melyek terméshozama 2–3 tonnával is alulmaradhat.
Az előző hónapban megjelent cikkünk folytatásaként részletesen áttekintjük a talajvizsgálati eredménylapon szereplő legfontosabb fizikai és kémiai paramétereket.
A káposztafélék családjába tartozó Raphanus nemzetségnek számos alfaja létezik. Ezek közül az egyik a jégcsap alakú, fehér színű, eredendően kelet-ázsiai fajta, a japán retek vagy más néven jégcsapretek, amivel a szakirodalomban sokszor daikon retek néven találkozhatunk.
Az utóbbi pár évben tapasztalt viszonylagos termőterület-csökkenésük ellenére kalászos gabonát egy-egy gazdaságban továbbra is nagy területen termesztenek. A sikeres és gazdaságos termelés érdekében fontos e kultúrákat gyommentesen tartani. A kalászosok gyomirtása a növénytermesztési technológiánk fontos eleme, mivel a terjedő gyomnövények nagy terméskiesést és minőségromlást okozhatnak.
2019-ben sem lesz egyszerű dolguk a hazai kukorica- és napraforgó-termesztőknek. Az Európai Bizottság döntése alapján 2018. december 19-től kizárólag zárt termesztőberendezésben lehet felhasználni a házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt három neonikotinoid hatóanyagot – imidakloprid, klotianidin, tiametoxam – tartalmazó növényvédő szereket.
A fajtaismereten alapuló megfelelő tőszám meghatározása a kukoricatermesztés egyik kényes kérdése. A termelők még mindig bizalmatlanul kezelik a megszokottól eltérő tőszám alkalmazását, az évjáratok kiszámíthatatlanságának okán úgy érzik, nagy kockázatot vállalnak. A túl óvatos termelő azonban nem kevés profittól eshet el, szakértőket kérdeztünk arról, hogy mekkora is a tét hektáronként.
A talajegyetem sorozat első évada véget ért. Az első évben külön fejezetekben megismerhettük az egyes talajtani tulajdonságokat és azok terepi és labormeghatározási módszereit.
A 2018-as évben ismét rekord született hazánkban a napraforgó-termesztés során, hiszen a korábbi 2016-os csúcstermést felülmúlva az országos termésátlag 3,02 t/ha-os eredményt hozott. Így újfent kijelenthetjük, hogy Magyarország a napraforgó-termesztés élvonalába tartozik.
A hazai őszi búza területek jelentős változásban vannak, szinte minden szempontból. Tendenciózusan csökken a vetésterület és sok esetben ezzel együtt jár az intenzitás csökkenése is. Ezzel ellentétesen viszont megnövekedett – és továbbra is nő – a forgatás nélküli rendszerben nevelt és betakarított kalászosok területének mérete. Több gazdaságban bevett szokás, hogy napraforgót követő kalászos nem is kerül gyomirtásra, más helyszíneken pedig csak a forgókat kezelik. Ezekre a folyamatokra, mi emberek, döntő hatást vagyunk képesek gyakorolni; azaz a fent vázolt cselekvések bárminemű megváltoztatására tett kezdeményezésünk minden fontos eleme a kezünkben van.
A gazdák számára minden olyan segítség fontos, amivel a kultúrnövényeket az egész tenyészidőszak során egészségesen tudják tartani, hiszen azokat kedvezőtlen körülmények, kórokozók és kártevők egész sora veszélyezteti életük során. Csak az egész tenyészidőszak alatt egészségesen tartott növények képesek kihasználni terméspotenciáljukat.
A Mediterráneumból származó lóbab (Vicia faba) az egyik kedvenc pillangós takarónövénye a nyugat-európai gazdáknak, és népszerűsége hazánkban is növekszik, köszönhetően a viszonylag nagy zöldtömegnek és a megkötött nitrogén mennyiségének. A vízállásos talajokat is jól bírja, és masszív gyökérzete akár 40–80 cm mélyre is lehatol, lazítva a tömörödött rétegeket. Hogyan érdemes takarónövényként alkalmazni a lóbabot?
A kukorica gyomirtásának szakszerű és költségtakarékos megoldására mutatunk be néhány, gyakorlatból vett termelői tapasztalatot.
Azonnal beváltható árkedvezmény, vagy szakmai ajánlatok közül választhat, ha regisztrál a www.gazdahaszna.hu oldalon és részt vesz a Bayer 2019. január 15-én indult nagyszabású akciójában.
A hatóanyagok engedélyezésének folyamatáról, a növényvédő szerek kivonásáról, és a permetezőgépek ellenőrzési rendszerének megváltozásáról tartott előadást Jordán László, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi igazgatója Hévízen, a KITE Zrt. növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzésén.
A napraforgó tányérállást általában nem soroljuk a napraforgótermesztés sikerének meghatározó elemei közé. A napraforgótermesztő a földjéről a lehető legmagasabb hozamot szeretné learatni, és az esetek döntő többségében nem érdekli, hogy milyen a tányérállása a hibridnek. Ezzel a témát akár le is zárhatnánk, de a dolog mégsem ilyen egyszerű.
Az előző részben elkezdtük átnézni, hogy az első évben szerzett tapasztalatokat hogyan lehet a gyakorlatban kamatoztatni. A mostani részben még mindig a talaj lesz a középpontban. Az előző részben láthattuk, hogy a hígtrágya-kijuttatás megvalósulásához meglehetősen sok talajtani felvételezésre és tapasztalatra van szükség. Most megnézzük, hogy milyen vizsgálatokra van szükség, ha egy ültetvényt szeretnénk telepíteni.
A homoki zab (Avena strigosa) mediterrán területekről származó őszi kalászos, az Avena nemzetség négy termesztett fajának egyike.
Jóllehet a hazai szójatermesztés volumene az elmúlt években növekvő tendenciát mutat, az Európai Bizottság által a zöldítés környezeti hatékonyságának javítása érdekében a termelő típusú ökológiai fókuszterületeken (EFA) 2018. január 1-jétől bevezetett általános növényvédőszer-használati tilalma jelentős dilemma elé állította a termesztőket.
Az elmúlt években az agrár inputanyag-gyártók közötti vállalatfelvásárlások/egyesülések alaposan átrajzolták a gazdák hazai partnerkapcsolatait is. Az egyik legújabb név, amivel világszerte, így Magyarországon is ismerkednek a gazdák, a Corteva.
A kukorica az egyik legnagyobb értékű kultúrnövényünk, amely a leginkább érzékeny a gyomosodásra. Nem szabad megelégedni azzal, hogy néhány gyomfaj vagy a fejlettebb egyedek túlélik. Ezek is jelentős termésveszteséget képesek okozni. Számos készítmény létezik, amellyel többé-kevésbé megoldható a gyomosodás.
Mivel veszi fel a harcot a termelő a kalászosokban a gyomok és kártevők ellen? Vannak-e a gyakorlatban bevált tippjei, praktikái, kedvenc készítményei? Rutinos gazdákat kérdeztünk növényvédelmükről.
A repce fejlődésével a tavaszi védekezés újabb szakaszába lépünk. Megjelennek a szárat, a virágzatot és a becőket károsító, jelentős terméskiesést előidézni képes kórokozók és kártevők.
Tavaszodik! A megszokott sorozatossággal virágba borul a természet. Az átlagember számára szemet gyönyörködtető ez az időszak, a kertészeknek ugyanakkor az év egyik, hanem a legstresszesebb része. A virágzás a vegetáció rövid és igen hangsúlyos időszaka.
A Közép-Ázsiából származó perzsa here (Trifolium resupinatum) hírnevét legelők és kaszálók alkotóelemeként szerezte, azonban sűrű, egységes talajborítása, alacsony növése és hatékony nitrogénkötése a takarónövény-keverékekben is garantálja a helyét, nem beszélve arról, hogy e mixek legeltetéssel történő hasznosítása valóban kifizetődővé teszi a másodvetést.
Az ismert időjárási anomáliák (rendkívül enyhe tél; korai tavaszodás; csapadékhiányos tavaszi indulás) nagymértékben meghatározzák a kalászos gabonák növényvédelmi helyzetének megítélését és a védekezési technológiák felépítését. A technológiai rovat e havi cikkében célunk, hogy az elmúlt és az idei év eddigi tapasztalatai alapján összegfoglaló, ugyanakkor figyelemfelhívó információkat biztosítsunk a kalászos gabona termesztőknek, elsősorban a potenciális veszélyt jelentő kártevők és kórokozók esetében.
A hazánkban eddig leírt 6 muharfaj elterjedése és szántóföldi gyakorisága fajonként eltérő. A Setaria faberi (óriás muhar) Nyugat-Magyarországon már meghonosodottnak tekinthető és ma még jól körülhatárolható az elterjedési területe.
Több mint egy évtizede, hogy engedélyt kapott a Laudis kukorica gyomirtó szer, ez idő alatt óriási karriert futott be, hiszen könnyebb felsorolni azokat a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövényeket, amelyek ellen nincs, vagy nem elegendő a hatékonyság, mint azokat, amelyek ellen hatékonyan alkalmazható.
A szudánifű (Sorghum sudanese) vékony szárú, dús levélzetű, jól bokrosodó, egyéves cirokféle. Zölden, silózva, szénaként és legelőként egyaránt hasznosítható, ezek mellett másodvetésre is kiválóan alkalmas.
A kalászos gabonatermelők körében mára kialakult az igény arra, hogy magas terméshozam mellett minőségi beltartalommal is rendelkezzen a betakarított termés. Ehhez technológiaváltásra, megváltozott szemléletre van szükség.
Magyarország napraforgó-termesztése világviszonylatban kiemelkedő. Tanúsítja ezt a 2018-ban elért 3,002 t/ha-os országos termésátlag, aminek alapja a termelők által alkalmazott intenzív termesztéstechnológia és szakmai tudás.
Sokszor apró dolgokon múlnak nagy eredmények, amelyek néha látszanak; a legtöbbször viszont nem! A gyomirtás két olyan szegmense kerül most terítékre, amelyek szinte „láthatatlan” módon befolyásolják a terméseredményt.
A növényvédelem alapvető követelménye, hogy a hatóanyagot egyenletes eloszlásban, a biológiai hatás kifejtéséhez szükséges mennyiségben juttassa a kezelendő célfelületre. A hagyományos technológiáknál a kiszórt permetlé jelentős mennyisége azonban nem jut el a célfelületre. Szükség van olyan korszerű műszaki megoldásokra, melyekkel csökkenthetők a veszteségek, a vegyszerfelhasználás, növelhető a kezelés biológiai hatása, a környezet biztonsága. Ma már több lehetőség kínálkozik a vegyszertakarékos, környezetkímélő növényvédelemre.
2017-ben az előző évinél 10%-kal kisebb területen 8,7%-kal kevesebb, 7,2 millió tonna kalászos gabona termett. A búza termésátlaga mindössze 10 kilogrammal maradt el az eddigi rekordhozamtól, 962 ezer hektár területről 5 237 ezer tonna került betakarításra.
Szautner Sándor Jász-Nagykun-Szolnok megye területén mintegy 7700 hektáron végez szaktanácsadást kisebb és nagyobb termelőknek egyaránt. Ebből partnerei hozzávetőlegesen 2500 hektáron termesztenek napraforgót, amit számos gombabetegség veszélyeztet. Ezért javasolja mindenkinek a kétszeres, preventív védekezést még az aszályos időszakokban is.
Azonnal beváltható árkedvezmény vagy szakmai ajánlatok közül választhat, ha regisztrál a www.gazdahaszna.hu oldalon és részt vesz a Bayer 2019. január 15-én indult nagyszabású akciójában.
Két fontos bejelentésre alapozta az Arysta LifeScience/UPL OpenAG idei tavaszi rádpusztai tanácskozását. Egyfelől új céggel gazdagodott a hazai növényvédőszer-piac, április 1-jével ugyanis befejeződött az Arysta LifeScience UPL általi akvizíciója, létrejött az új UPL, amely a növényvédőszer-gyártók rangsorában az előkelő 5. helyet foglalja el.
Magyarország napraforgó termesztése világviszonylatban kiemelkedő. Tanúsítja ezt a 2018-ban elért 3,002 t/ha-os országos termésátlag, aminek alapja a termelők által alkalmazott intenzív termesztéstechnológia és szakmai tudás.
Ha magasabb áruértéket képviselő (csemege-, hibridmag- vagy popcorn) kukoricáról van szó, a rovarölőszeres védekezések a mindennapi növényvédelmi technológia részét képezik, azonban a szemes árukukoricában még kevésbé tartják a termelők fontosnak a kukoricabogár, illetve molykártevők elleni védekezést. Az alábbiakban néhány olyan szempontot szeretnénk megvilágítani, ami mindenképpen előmozdítja a jobb és biztonságosabb kukoricatermelést.
Magyarország a Kárpát-medencében fekszik, ennek megfelelően igen változatos talajtakarók alakultak ki. Vannak igen kedvező talajaink, de sok helyen szélsőséges víz- és tápanyag-gazdálkodással rendelkező feltalajjal találkozhatunk. Magyarországon a szélsőséges víz mellett a különböző talajdegradációs folyamatok is nagy mennyiségben előfordulnak.
Bényi Ferencnél tett eddigi látogatásaim során betekintést nyerhettem a gazdaság színvonalába, megismerkedtem egy nagyon előremutató gondolkodásmóddal és ennek köszönhetően egy olyan technológiával, ami nem szokványos a szójatermesztésben Magyarországon. Sőt, még a házigazda is első alkalommal alkalmazza a szójában, úgyhogy azt lehet mondani, hogy a tanulás fázisait követem végig. Az előző részben a vetésre való felkészülésről beszélgettünk és közvetlen a vetés után tervezett munkálatokról. A mostaniban az április végén végrehajtott vetésről, a gyomirtásra való felkészülésről és a négyhetes állomány szemléjéről osztok meg néhány gondolatot. Az is kiderül, hogy mi szúrt szemet Bényi gazdának, ami miatt aggódhattunk heteken keresztül.
Az idei évben négy különböző helyszínen vártuk termelő partnereinket, hogy együtt áttekintsük az idei év kihívásaira adott válaszainkat a szántóföldi kultúrákban. A bemutatók jó alkalmat kínáltak arra, hogy bemutassuk a partnereinknek a jelenlegi és jövőben várható megoldásainkat.
„Az emberiséget elegendő és biztonságos táplálékkal ellátni rendkívül nagy kihívás. Növényvédelem hiányában a károsítók élelmiszerünk és élelmiszer alapanyagaink 30 százalékát pusztítanák el. A Bayer egyik legfontosabb célkitűzése az innovatív megoldások fejlesztése a fenntarthatóság jegyében és az ökológiai lábnyomunk csökkentése“ – mondta a Bayer Farmok helyszínein elhangzott videóüzenetében Kyster Angéla, a Bayer Crop Science magyarországi és alpok-adriai régió üzletágvezetője. Az ország négy pontján rendezett Bayer Farm bemutatókon teljes képet kaptunk az idei évjárat növényvédelmi kihívásairól, valamint a Bayer megoldások hatékonyságáról.
2019. nyár elején – miután befejeződött a Dow AgroSciences, a DuPont és Pioneer cégek fúziója –, a Corteva Agriscience™ a világ egyik legnagyobb, csak mezőgazdasági tevékenységet végző, önálló vállalatává alakult.
A kukorica főhajtása a talajszinti csomókból gyakran erőteljes mellékhajtásokat fejleszt, ezeket nevezzük fattyaknak. Korábban úgy gondolták, hogy a fattyakat a termés érdekében el kell távolítani, mert elszívják a főhajtástól a tápanyagokat. Ezt a feltevést a kísérletek megcáfolták, így a fattyazás fölöslegesnek bizonyult. Egyesek szerint a fattyak asszimilációs tevékenysége elősegíti a tápanyagok berakodását a csövön ülő szemekbe. Másfelől az is igaz, hogy az erősen fattyasodó kukoricát nehezebb betakarítani. Pintér Jánost kértük fel a téma boncolgatására.
Amikor új trendekről, ezzel együtt újításokról, innovációról beszélünk a műtrágyák gyártásában és felhasználásában, többek azon meglátásuknak adnak hangot, hogy ez az iparág kevésbé innovatív például a növényvédelemhez, vagy a növénynemesítéshez hasonlítva, lévén ahhoz képest, hogy milyen gyakorisággal és milyen volumenben jelennek meg új növényvédő szerek, vagy fajták, a műtrágyák vajmi keveset változtak az elmúlt évtizedekben.
Március eleje óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról, Bényi Ferenc gazdaságából, hogy végigkövessük a szója termesztésével kapcsolatos munkálatokat. Szemmel láthatóan szépen növekszik a szója. Ahogy azt az előző részben megígértem, egy kicsit körbejárjuk a gümőkkel kapcsolatos kérdéskört. A témát igyekeztem gyakorlati szempontból megközelíteni, melyben segítségemre volt három, a témában nagy tapasztalattal rendelkező személy. Nézzük, hogy pontosan mi is történt júniusban és milyen tapasztalatokat osztottak meg velem beszélgetőpartnereim.
A fenntartható, intenzív mezőgazdaság gyakorlatáról tartott szakmai napot a Syngenta az európai Interra® Farm Hálózat magyar állomásán, a dióskáli Plótár családi gazdaságban.
Néhány héttel a tenyészidőszak felén túl szükségét éreztem annak, hogy írjak egy összefoglalót az eddigi eseményekről. Ebben a részben két olyan témához szólnak hozzá szakértők, amelyek majdnem minden szemle alkalmával említésre kerültek. Az egyik a gyomirtás kérdésköre a szójában, a másik a fajták közötti különbség az azonos éréscsoport ellenére. Ez az áttekintés azoknak az olvasóknak kimondottan hasznos lesz, akik most csatlakoznak a cikksorozathoz, akik pedig a kezdetektől velünk tartanak, azok is hasznos információkhoz juthatnak a szakértői vélemények által.
Tudta, hogy ősszel a melegigényes gyomok akár 40 000 Ft/ha-os kárt is okozhatnak repcében?Kiváló megoldás a: RUNWAY™
A nyereséges repce fontos őszi feltétele a „ritka szép repce”, azaz a tág térállású, alacsony tőszámú és gyommentes állomány. Ettől és a jó tápanyag-gazdálkodástól várhatunk erőteljes őszi növekedést és rozettásodást, hogy tavasszal vastag szárral és sok oldalelágazással realizáljuk a repce nagy termőképességét.
Elérkezett az őszi vetésű gabona vetőmagok csávázásának ideje. A munka megkezdése előtt nem árt felfrissíteni a tudásunkat, feleleveníteni az elmúlt évek tapasztalatát.
A budapesti Várkert bazárban tartott szakmai napot a média képviselőinek a Corteva Agriscience, ahol a cég tervezett fejlesztésein kívül szóba került a növényvédelem és a fiatalok mezőgazdasági szakmához való viszonya is.
A téma boncolgatására felkért fejlesztő több éven keresztül vizsgálta és tesztelte az őszi káposztarepce hibridek tőszámreakciós érzékenységét. Tapasztalatait megosztja az Agro Napló olvasóival.
A repce a második legfontosabb olajos növényünk, mivel a vetésszerkezet fontos eleme, ezért vetésterülete viszonylag stabil. 2018-ban 295 ezer hektáron termesztettünk repcét (forrás: Vetőmag Szövetség). A növénynemesítő házak fejlesztéseiből folyamatosan kerülnek köztermesztésbe a legmagasabb szintű genetikai tulajdonságokkal rendelkező hibridek, amelyek intenzív termesztéstechnológiai szint és szigorú technológiai fegyelem betartása mellett magukban hordozzák a nyereséges termesztés lehetőségét.
A márciusban indított szója cikksorozat kapcsán sikerült olyan emberekkel beszélnem – én szívem szerint szakértőknek nevezném őket, de egyikük sem szerette azt, ha ilyen titulussal ruháztam fel –, akiknek jelentős múltja van, különösen a szójával kapcsolatban, mind a mezőgazdasági gyakorlatban, mind a mezőgazdasági kutatás terén. Megnyugtató módon, ezek a beszélgetések kivétel nélkül azt erősítették meg bennem, hogy Bényi gazda személyében, a hozzáállásának és gondolkodásmódjának köszönhetően a végeredménytől függetlenül sikerült egy követendő példát találnunk.
A mézontófű vagy facélia (latinul Phacelia tanacetifolia) Európa új kultúrnövénye. Méhlegelőként, takarmányként, dísznövényként és zöldtrágyaként egyaránt használható. Vetésterülete növekszik, mert másodvetésként való felhasználása igen kedvezően hat a talaj állapotára.
Az utóbbi években egyre többen ismerik fel az őszi gyomirtás előnyeit. Ma már 100 ezer hektárt meghaladó területen alkalmazzák a termelők, és aránya évről évre növekszik.
Egyre többet hallani arról, hogy a mezőgazdaság, áttételesen a termelők a hibásak a klímaváltozásért! Németországnak nagyon sok mindenben meghatározó szerepe van, így abban is, hogy milyen irányt vesz a klímavédelem. Mennyire lesznek a termelők még tovább ostorozva.
Alma technológiai bemutatót és kertszemlét szervezett az UPL OpenAg Nyírtasson. Olyan szakmai előadók részvételével valósulhatott meg a találkozó, akik nagyban segíthetik a termelőket almatermesztési ismereteik gyarapításában, betekintést kapva az ágazatot érintő kérdésekbe is.
Globálisan – és így Magyarországon is – technológiai forradalom zajlik, amihez hazánknak igazodni, alkalmazkodni kell, a mezőgazdaság ugyanis a most zajló változások révén csúcstechnológiai ágazattá vált – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szeptember elején a Sumi Agro Hungary Kft. XIX. – szokásos, éves – Kalászos Gabona Fórumán Visegrádon.
A Corteva Agriscience elsőként Dombóváron mutatta be a 2020-as tavaszi vetőmagszezon kínálatát, az egyes régiók további bemutatóira Szarvason, Hegyfalun és Debrecenben került sor.
Tavasz óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról egy 24 hektáros sávos technológiával művelt szójatermesztés eseményeivel. Bő egy héttel az aratás előtt leültünk Bényi gazdával egy kis számvetésre.
A magyar mezőgazdaság mozgásban van, az átalakulás folyamata nap mint nap érzékelhető azok számára, akik az agráriumban dolgoznak. Ezt a folyamatot szeretné bemutatni az Agro Napló egy-egy szakterületen, az érintettek szemén keresztül. Ennek érdekében munkatársaink időről időre jelentkeznek majd az ikervélemények közreadásával, két különböző – lazán mégis egymáshoz kapcsolható – szakterület bemutatásával. Az első interjúkat egy növénytermesztő és egy növényvédős szakemberrel – Blum Zoltánnal, a RAPOOL Hungária Kft. és a SAATEN-UNION Hungária Kft., valamint Salamon Györggyel, a Nufarm Hungária Kft. ügyvezetőjével – készítette lapunk munkatársa.
A sorozat előző részeiben részletes információkat osztottak meg egy-egy szakterület ismerői az adott talajtani folyamat hátteréről, vagy egy kiválasztott technológia alkalmazásának szempontjairól. Mindezek alapján remélhetőleg kirajzolódott a kép a figyelmes olvasóban arról, hogy mennyire lenyűgözően komplex rendszer a talaj, mely szó szerint mindannyiunk létének az alapját képezi és ezért megóvása is közös feladatunk.
A len (Linum usitatissimum) kétszikű növény, a lenfélék családjába, ezen belül a lenek nemzetségébe tartozik. A nemzetségben körülbelül 200 fajt találunk, köztük évelőket is, a kultúrlen mellett.
Március elejétől hónapról hónapra jelentkeztünk Dusnokról, hogy minden alkalommal beszámoljunk egy 24 hektáron folyó szójatermesztés eseményeiről. A házigazdánk Bényi Ferenc egy Magyarországon még a szójában újnak mondható sávos művelési technológiát próbált ki a termesztés során. A mostani részben az aratásról fogunk néhány gondolatot megosztani Önökkel, és kiderül, hogy sikerült-e felrakni az i-re a pontot, azaz jó terméseredménnyel lett-e betakarítva a szója.
Új program a magyar borok értékesítésének segítésére
