A búzát érintő lisztharmatfertőzés első megbízható biomarkereit azonosította az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) E-orr kutatócsoportja – írja az MTI.
A nyári szezon során megnő a külföldi utak iránti érdeklődés, sokan szeretnének különféle növényeket hazahozni emlékbe, éppen ezért az utazás megszervezése előtt érdemes tájékozódni a növény-egészségügyi követelményekről, főképpen, ha harmadik országból szándékozik valaki növényt, növényi terméket behozni saját célra vagy családtagjai számára – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legfrissebb tájékoztatójában.
Szakértők tájékoztatnak arról, hogy mire figyeljünk. A hozzászólásokért kattintson!
A napraforgó hibridek felkészültek a hideg, a gyom, vagy akár a gombás betegségek elleni küzdelem kivédésére. Szakértőink mutatják be a stresszfaktorok elleni innovációik eredményeit.
Idén a COVID-19 járvány felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi egészség nagyon nagy kincs, és a jó kondícióban lévő, erős szervezettel rendelkezők mennyivel előnyösebb helyzetben vannak, mint beteg, legyengült emberek, akiknél a vírus súlyosabb tüneteket okozhat: de nincs ez másként a növények esetében sem, amik minden évben ki vannak téve hasonló járványos megbetegedéseknek – állapítja meg legfrissebb összegzésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
New York-i almáskertekben végzett vizsgálatok után új gombakórokozót azonosítottak a Cornell Egyetem növénypatológusai. A betegség rothadásos megbetegedést okoz az almában – erről is olvashat a Syngenta Blog hírlevelének legújabb számában.
Boros Szilárd és Hangyel Attila hívja fel a figyelmet a tudatos védekezés fontosságára. A válaszokért kattintson!
2018 végén egy újabb, paradicsomot károsító vírus került a szakma és a hatóság látóterébe, a Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV).
Könyvismertető a kiállítás területén található Fórum sátorban, május 24-én pénteken, 14.50-kor.
Mikor és mivel védekezzünk a napraforgó tányérbetegségek ellen? Szakértők adnak iránymutatást. A válaszokért kattintson!
Az agrotechnika leggyakorlatiasabb megfogalmazásban az a tudomány, melynek segítségével a termesztõ megpróbálja megteremteni a környezet biotikus és abiotikus elemeinek egyensúlyát az egyes hibridek genotípusának leginkább megfelelõ igényeivel. Egy mûszaki ember fülének ezek a „megpróbálja” és „a leginkább megfelelõ” kategóriák ugyancsak disszonánsan hangzanak, tekintettel arra, hogy az õ szakmájukban minden elõre számítható, a milliméternél is pontosabban tervezhetõ, és nagy valószínûséggel a zárt, „iparszerû” környezetben ki is vitelezhetõ.
A növények váltás nélküli termesztése a szántóföldi növények nagy többségénél – fõként a patogén elmélet miatt – nem valósítható meg még akkor sem, ha ezt ökonómiai elõnyök indokolnák. Az intenzív és specializált növénytermesztés néhány növényfajt termeszt koncentrált rövid szakaszos vetésváltási rendszerben. Ez egy sor problémát vet fel biológiai, ökonómiai és környezeti szempontból egyaránt, megnehezíti a minden tekintetben kifogástalan vetésforgó tervezését és megvalósítását.
A hó hirtelen olvadása és a február végi enyhe időjárási körülmények a tavasz közeledtét jelzik. A gazdák is egyre többet gondolnak a hamarosan induló szezonra. A tervezés időszaka ez, amelynek az idei évben kiemelt jelentősége lesz az őszi kalászosok esetében is.
Jelentős a kockázata az aflatoxin szennyezettségnek kukoricában – mutatott rá Párkányi Gábor, az SGS üzletágvezetője Siófokon, az év végi Portfolio konferencia kerekasztal-beszélgetésén. Ebben nagy a felelőssége az élelmiszerlánc valamennyi tagjának a nemesítőktől, a termelőkön át, a kereskedőkig bezárólag – mutatott rá Sándorfy András, a DAS marketingvezetője. A biztonságosan és kockázat nélkül fogyasztható élelmiszerek, illetve a takarmányok biztonsága egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Körbejártuk az aflatoxin kérdést.
A Compendium of Wheat Diseases legújabb kiadása 250 körüli betegséget sorol fel, és hasonló a helyzet az árpabetegségekkel kapcsolatban. A kisebb gabonafélék sem állnak sokkal jobban, csak kisebb jelentőségük miatt kevésbé fordult feléjük a figyelem, ilyen pl. a jelentőségében növekvő tritikálé, vagy az étrendi hatásában kiváló zab, amely azonban alig néhány ezer hektáron díszlik.
A feltett kérdés aktualitása nem vitatható és amit jelen szakcikk elején leszögezhetünk, hogy az idei évben a növényvédelmi problémákat tekintve körültekintő, megalapozott óvatossággal szükséges eljárunk annak érdekében, hogy eredményesen tudjuk megelőzni az egyes károsító szervezetek potenciális felszaporodását.
A betegségek elleni védekezés az intenzív napraforgó-termesztés része.
2017 őszén a Nyugat-Dunántúl őszi káposztarepce területeinek jelentős részén eddig nem tapasztalt betegség megjelenésével szembesültek a repcetermesztők. A tünetes növények vizsgálata során a gyökérgolyvás betegséget előidéző Plasmodiophora brassicae kórokozó jelenlétét igazoltuk.
A napraforgó-termesztés egyik kulcsfontosságú része a növények gombák elleni védelme. Ez egy komplex feladat, amelynél figyelembe kell venni az elővetemények hatását, gondosan kell hibridet választani, valamint tisztába kell lenni a tápanyagellátás esetleg negatív hatásaival.
A napraforgó-termesztés egyik kulcsfontosságú része a növények gombák elleni védelme. Ez egy komplex feladat, amelynél figyelembe kell venni az elővetemények hatását, gondosan kell hibridet választani, valamint tisztába kell lenni a tápanyagellátás esetleg negatív hatásaival.
LEMORZSOLÓDVA…
