Közzétették azokat a rendeleteket, amelyek szabályozzák az aszály miatti új hitelmoratóriumot, valamint a biztosítók aszálykár miatti speciális kifizetéseit.
A mezőgazdasági biztosítási díjbevételek összesen 18,4 milliárd forintot, míg a kárfizetések 6,6 milliárd forintot tettek ki 2020-ban hazánkban, ami 12 százalékkal kevesebb, mint az előző évi érték – tartalmazza az a friss összefoglaló, amit az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) készített és tett közzé a szóban forgó témáról a múlt évi adatok alapján.
Még lehet csatlakozni a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez, mivel február 28. vasárnapra esik, így még hétfőn, március 1-én is be lehet nyújtani a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez történő csatlakozási kérelmeket – közölte az Agrárminisztérium (AM).
A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kiépülésével, valamint az Agrárminisztérium (AM) és az agrárbiztosítók több mint kilenc éves példaértékű összefogása eredményeképpen évről-évre nő a termelői öngondoskodás aránya: az együttműködés további lehetőségeiről tárgyalt Nagy István agrárminiszter az agrárbiztosítási piac szereplőivel.
Június 9-én jelent meg a 2020. évi LII. törvény, amely a kockázatkezelési eszköztár negyedik eleme, a krízisbiztosítás számára teremti meg jogszabályi hátteret. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői összefoglalták a négypilléressé vált a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszer (MKR) legfontosabb tudnivalóit.
A tavalyi évben a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya, várhatóan megközelíti majd a 11,4 milliárd forintot, ami 16 százalékkal haladja meg az előző évi szintet – tette közzé honlapján a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ).
A hazai mezőgazdasági biztosítási piac múlt évi alakulásáról tett közzé összegző elemzést a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Agrárgazdasági Kutató Intézete (AKI) a napokban.
A mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra május 15-ig pályázhatnak a gazdálkodók, ezt követően június 9-ig a benyújtott kérelmek támogatási összege munkanaponként 1 százalékkal csökken – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Eddig közel 200 mezőgazdasági kárbejelentés érkezett csak egy biztosítóhoz a legutóbbi vihar miatt – írja a Világgazdaság. A kárérték összege elérheti akár a kétszázmillió forintot is.
Minél nagyobb a gazdaság, több az új gép, annál többféle biztosítást kötnek a termelők.
Hamarosan megkezdődik az egységes kérelmek beadása, így szükséges áttekinteni több változást és sajátosságot, melyek az idei beadási folyamat keretében jelentek meg. Fontos látni, hogy a rendszer alapjaiban a korábban megismert feltételek alapján fog idén is működni, ugyanakkor a korábbi gyakorlathoz igazodóan kisebb korrekciókra és módosuló feltételekre is számítani kell.
Június hónapban a gazdálkodóknak az agrárkamarai tagdíjuk mértékét be kell vallaniuk.
Összeállításunkban a 2017-es kárenyhítési év eredményeit, valamint a 2018. évi aktualitásokat mutatjuk be.
A tavaszi munkálatok mellett az adminisztratív folyamatokra is kellő figyelmet kell szentelni. E folyamat során az egységes kérelem beadása kiemelt jelentőséggel bír, hiszen nagyszámú támogatási és ezekkel kapcsolatos kifizetési kérelem múlik a szakszerű kitöltésen.
A Magyar Államkincstár március közepén kezdte meg a kárenyhítő juttatás kifizetését a 2019-es kárenyhítési évben károsodott termelők számára. A kifizetésre került összeg messze meghaladta az agrárkár-enyhítési rendszer bevezetése óta történt évenkénti kifizetéseket, amely összege több, mint a 14 milliárd forint volt.
Az aszálykár 2022-ig mostohagyermeknek számított a kockázati események terén a gazdálkodóknál. A problémát nem az jelentette, hogy a termelők nem ismerték volna a tartós vízhiány jövedelemcsökkentő hatásait. A visszatartó erő inkább a jogi háttérből fakadt: aszály esetében ugyanis a jogszabályok szerint 50%-os terméskiesés felett téríthet a biztosító.
Közös tudásbázist építenek az agráregyetemek
