A fagy és a sok csapadék jelentős károkat okozott a hazai gyümölcstermésben – derült ki Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökének az OTP Agrár számára adott interjújából.
Idén a tavaszi fagyok miatt az átlagnál kevesebb, várhatóan mintegy 45-50 ezer tonna meggy terem – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. A hazai meggytermelők kiszámítható termelését segíti egy jogszabály is.
Lejár május 15-én a meggyfelvásárláshoz kapcsolódó szerződéskötési kötelezettség határideje a Magyarországon történő feldolgozásra, alaptermékként beszállított meggy értékesítése esetében hívja fel az érintettek figyelmét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A Magyarországon megtermelt idei meggyből mintegy húszezer tonna kerül belföldi piacra, a fennmaradó rész szinte egészét Németországba exportálják – írja a Világgazdaság.
„Ez most nagyon meggy!” mottóval indított meggyfogyasztást ösztönző kampányt az Agrárminisztérium (AM) és az Agrármarketing Centrum (AMC) – jelentették be a Balaton Sound fesztiválon.
A 180 forintos indulóár a szár nélküli meggyre vonatkozik, a szárral szedett gyümölcs kilójáért 240 forintot fizetnek – írta a nak.hu. Rácz Imre, a NAK szabolcsi elnöke úgy tudja, a kisebb felvásárlók az első osztályú meggyért ennél jóval többet is adnak.
A magyar meggy népszerűsítésére ingyenes kóstoltatási akciót tart a jövő héten keddtől csütörtökig a Fruitmarketing Kft. a Balaton déli partján és Bács-Kiskun megye tíz városában, összesen 25 helyszínen.
A viszonylag rövid idő alatt lehullott sok csapadék a később érő gyümölcsfajoknál – alma, körte, szilva – közvetlenül nem okozott károkat, ugyanakkor a növényvédelmi költségeket emeli – nyilatkozta a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke a Világgazdaságnak.
A meggy ára a tavalyinak a duplájára is nőhet idén a tavaszi aszályok és a nagy hőmérséklet-ingadozások miatt – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti és beszállítói osztályának elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.
A brüsszeli vezetés próbálta cáfolni, hogy a csökkentenék az agrártámogatásokat, de éppen a cáfolatban írták meg, hogy a vidékfejlesztési források terhére a migránsok vidéki beilleszkedését kívánják támogatni – mondta a Magyar Hírlapnak Nagy István agárminiszter. A tárcavezetővel a mélyalmos tojástermelésről, a meggymizériáról és az állattenyésztési törvényről is beszélgetett a lap újságírója.
Soha nem unatkozik: harmadik generációs gazdálkodóként édesapjával jól működő gyümölcsös gazdaságot vezet, az Agrya országos alelnöke, lelkes résztvevője a Vidék Kaland programnak. A fiatal család- apának mindemellett még vízilabda egyesület vezetésére is van ideje. Szakács Roland kertésszel beszélgettünk gazdálkodásáról, terveikről, és arról, mitől is sikeres családi vállalkozás negyed évszázadon át.
A hazánkban található mintegy 15 000 hektár nagyságrendû meggyültetvényre egyre inkább elmondható, hogy az elmúlt évek legjelentõsebb gazdasági tényezõjévé a gombabetegségek súlyosbodó fellépése vált. Az évrõl évre visszatérõ moniliás hajtás- és virágszáradás mellett a meggyantraknózis immár ismétlõdõ járványos károsításának lehettünk tanúi, miközben az is beigazolódott, hogy fõleg az utóbbi, termésrothadást kiváltó infekciók tekintetében ismereteink több ponton hiányosak.
A nehéz helyzetben lévõ meggypiaci szereplõk uniós pozíciójának megõrzésérõl egyeztettek az FVM valamint a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szakértõi június közepén Budapesten.
Cseresznye- és meggyültetvényekben az idõjárás hatására egyik napról a másikra súlyos következményekkel járó, baktérium vagy gomba okozta járványok léphetnek fel.
Közép-Európa egyik legkedveltebb gyümölcse a meggy, melynek termesztése a mérsékelt égöv melegebb éghajlatú területein terjedt el.
Táblázat
Magyarország gyümölcstermesztésében a meggy az egyik legkedveltebb gyümölcsfajnak számít. Különösen ez volt a helyzet az 1980-as és 90-es években. Köszönhető ez a világviszonylatban is kiemelkedő gyümölcsminőséget produkáló hazai nemesítésű fajtasorozatnak is. Az utóbbi években egyre több gyümölcstermesztő telepít cseresznyét is.
Szerencsés módon a meggy, a cseresznye és a szilva Magyarország szinte összes termőtáján termeszthető. Az őszibarack és a kajszibarack igényesebb. Az előbbi Szeged-Szatymaz térségében, a Budai-hegység környékén és a Balaton déli partján, a kajszibarack Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Gönc, Boldogkőváralja), Kecskemét dombosabb részein és a Balaton déli oldalán termeszthető a legkevesebb kockázattal. Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének elnöke összegzi a csonthéjas gyümölcsök nemesítésének hazai és nemzetközi trendjeit.
Mi a jelentősége a meggy, cseresznye esetében a megfelelő alanyhasználatnak? Előny vagy hátrány, hogy a hazai kertészetekben változatlan a sajmeggy pozíciója. Erről beszélgettünk Szügyi Sándorral, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet tudományos munkatársával.
Az Észak-Alföldi TÉSZ szaktanácsot ad tagjainak egész évben. Az integrátori munka része a termesztési technológia főbb elemeinek és a fajtahasználatnak a meghatározása. Míg a TÉSZ tagjai többnyire saját földterületeiken, saját termelési eszközeikkel, korszerű gépekkel gondozzák a meggyültetvényeket, addig a TÉSZ befogadja a megtermelt gyümölcsöt, tárolja és értékesíti a vele kapcsolatban álló feldolgozóüzemnek. Kérdéseinkkel Juhász Sándort, az Észak-Alföldi TÉSZ kertészeti szaktanácsadóját kerestük fel.
A hét első felében hazánk döntő részén kiadós öntözést kaptak a nyári növényeink. A nedvességgel feltöltődött talaj és a folytatásban várható stabilan meleg, száraz idő sok napsütéssel optimális körülményeket teremt a fő szántóföldi növényünknek számító kukorica és a napraforgó szem- és magképződésére. forrás: omsz.hu
Tűzgyújtási tilalom visszavonása az Alföldön
