Az utóbbi évtizedekben csökkent a bogyós gyümölcsültetvények mérete, ám a megváltozott klimatikus körülmények között is van létjogosultsága e növényi kultúrák termesztésének.
Egy éve arról beszélt Csizmadia György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Fejér megyei kertészeti osztályának vezetője, hogy két-három év múlva már csak mutatóba lesz hazai termesztésű málna.
A környezet és az éghajlat változása miatt az élőlények minden korban vándoroltak, hogy a számukra leginkább megfelelő feltételek mellett tudjanak élni. Ez a növényekre is igaz.
Egyes gyümölcsfafajoknál már februárban elkezdődtek a metszési munkák, de a kerti tevékenységek java még hátravan.
A következő hetekben kiemelten ellenőrzik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a pálinka-alapanyagként felhasznált barack és málna származását. Az akció célja, hogy a pálinka, mint az egyik leghíresebb Hungarikum termék – az előírásoknak megfelelően – valóban, és kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből készüljön – közölte a hatóság a honlapján.
Továbbra is drága a piacokon a fehér és a sárga húsú őszibarack, minden esetben meghaladták az egy évvel korábbi azonos heti árat. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint a málna termelése világszerte emelkedik, hazánkban viszont a kilencvenes évekhez képest jóval kevesebb terem – írta a Magyar Hírlap csütörtökön.
A klimatikus viszonyok, a munkaerőhiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt lassan megszűnhet itthon egyes bogyós gyümölcsök termesztése – írta a Magyar Idők hétfőn.
Gyakorlatilag megszűnt a málnatermesztés Magyarországon: míg az 1980-as években kiterjedt és jelentős málnások voltak itthon, addig ma már csak a hobbikertekben termesztik ezt a gyümölcsöt.
Importot kiváltó bogyós gyümölcsöket termelnek fedett ültetvényeken, modern technológiákkal 12 családi gazdaság tulajdonosai a zalai Nagyrécsén, ahol eddig 1,2 milliárd forintot fordítottak a termőhelyek beruházásaira – közölte az MTI.
Tovább csökkent idén a Magyarországon termesztett málna mennyisége – írja a Magyar Idők hétfői számában. A gyümölcsből a júniusi, júliusi szezon alatt átlagosan 1500-2000 tonnát takarítottak be, holott a 90-es években még 27 ezer tonnát termesztettünk. A gyümölcshöz így a szezon alatt is aranyáron lehetett hozzájutni, miközben az idényjellegű zöldségek és gyümölcsök általában olcsóbbak a tavalyinál.
A Benedek Gyümölcs Farm Nagyréde és Ecséd határában, a Mátra alján terül el, amelynek domborzati viszonyai – napsütötte lejtők, fagyvédettség – kiválóan alkalmasak a gyümölcstermesztésre.A Benedek családi birtokot a három lány – Orsolya, Zsófia, Borbála – szüleivel közösen műveli.
Lánci Tivadart, a nõtincsi Naszályvölgye Termelõszövetkezet növényvédõ szakmérnökét a közelmúltban repcetermesztési sikerei tették ismertté elõbb a nógrádi és Pest megyei térségben, majd az ország repcetermelésre alkalmasabb termõtájain is.
A gyümölcsfélék egyik legnagyobb “családját” a bogyós gyümölcsuek alkotják. A gyakorlati besorolás szerint ebbe a csoportba tartozik minden apró gyümölcsu növény. Ezek közül legismertebb a szamóca, a málna, a szeder, a ribiszke és köszméte, de itt kapott helyet például az áfonya, a feketebodza, a húsos som, a rózsa, a kökény, stb.
A málna és a szeder (Rubus idaeus, Rubus caesius) hazánkban õshonos, vad fajai erdõkben, nemesített fajtái az egész országban, kiskertekben és ültetvényekben megtalálhatóak. Különös gyümölcsfajunk, mert eltérõen a legtöbb mérsékeltégövi gyümölcsfajunktól, nem fás növény, és eltérõen a szamócától, nem lágyszárú. Félcserjének nevezzük, mert erõsen tüskés hajtásai megfásodnak, majd a második év végén elszáradnak. Virágait és termését a megfásodott egyéves vesszõn fejlõdõ oldalhajtásokon hozza.
Az enyhébb fagymentes napokon lassan meg lehet kezdeni a gyümölcstermô növények metszését. Abban az esetben viszont ha a levegô hômérséklete eléri a mínusz 5 oC-t, a metszést abba kell hagyni, mert a metszési felületen keresztül fagyási sérülések keletkezhetnek!
Az Ezért kincs az agráradat sorozatunk harmadik évadjának negyedik részében a bogyós gyümölcsök termesztésének adatokon alapuló, modern technológiáit nézzük meg közelebbről Nógrád megyében. Egy fontos kezdeményezésről számolunk be és megnézzük, milyen lehetőségek vannak a drónhasználatban, a nemesítésben és a digitalizációban.
Miközben a napraforgó aratására, a kedvező szemnedvesség elérésre a száraz, meleg idő lenne optimális, illetve a kukorica is beérett és már nem igényel esőt, az elvetett repce a sokfelé száraz talajban nem vagy csak nehezen tud kikelni. A hétvégén egy lelassuló markáns frontrendszer érkezik fölénk, mely nagy területen hozhat jelentős csapadékot, jó esély van tehát arra, hogy a repce számára fontos fölső talajréteg hazánk nagyobb részén kellően átnedvesedik. A jövő héten visszatér a száraz, napos idő, és nagyobb lehűlés sincs kilátásban, így az időjárás kedvező lesz a betakarításra és az érésre is. forrás: omsz.hu
Már több mint kétszeresére nőtt az egyiptomi hagyma jelenléte az EU-ban
