Ahogy a globális élelmezési rendszereket egyre nagyobb kihívás elé állítja a növekvő világnépesség élelmezése, úgy értékelődik fel az ellenálló gabonafélék – mint a köles – termesztésének térnyerése.
A köles évszázadokon keresztül Magyarország egyik alapvető gabonájának számított, az elmúlt évszázadban azonban mind termesztésében, mind fogyasztásában jelentős visszaesés volt tapasztalható. A cikkben bemutatásra kerülnek a köles piacának nemzetközi és hazai vonatkozásai, valamint a magyar köles ágazat SWOT-elemzése.
Az Agro Napló szerkesztősége cikksorozatot indított a „kisebb jelentőségű szántóföldi növényekről”. Arra kéri és biztatja a szerzőket, hogy ismertessék e kultúrák értékeit és a termesztési tudnivalókat, mert a kis növények hasznukat tekintve nemegyszer óriások.
Általános értelemben azokat a növényeket soroljuk az alternatív növények táborába, amelyek beilleszthetőek a vetésváltásba, növelik a növénytermesztés diverzitását és mindezek mellett bővítik, vagy adott esetben kiegészítik a széles körben elterjedt felhasználási irányokat, lehetőségeket. Hazánkban számos köztermesztésben lévő növényfaj tartozik az alternatív növények csoportjába, habár e növények termesztési aránya a hazai vetésszerkezetben meglehetősen alacsonynak mondható más elterjedt gabonafélék vetésterületeihez képest. Ennek ellenére létjogosultságuk megkérdőjelezhetetlen, ugyanis sok esetben igen komoly, kiaknázatlan lehetőségeket kínálnak a hasznosítás különböző vonatkozásaiban.
Kukorica területeink gyomirtása minden évben újabb és újabb kihívások elé állít, de évrõl évre gyarapodik a felhasználásra javasolt készítmények száma is. Mi alapján döntsünk?
A Cheminova kukorica-gyomirtási technológiái
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
Hiába a sok csapadék, a 108 éves időjárási rekord nem dőlt meg
