Ha már talajon keresztül nem adtunk ki nagyobb mennyiségben ként, akkor ezt tegyük meg állományban. Ma már a kén szükségességéről nem kell oldalakat írni. De vajon lombon keresztül megéri a pótlása?
Az ennyire sok csapadék, nagyon sok helyen súlyos kénhiányt fog kiváltani. A talajok kénhiányosak, a víz a gyökérzónából „kimossa”, miközben a növények vegetációja nem állt le.
Egyre több helyen lehet látni sárga árpa-, halványzöld búza- és a szivárvány színeiben pompázó repcetáblákat. „Nagyon hiányzik már a nitrogén” – állapítjuk meg, bölcsen. Pedig más tápanyag is „elfogyhatott” a növények alól.
A késő ősz sok helyen jelentős csapadékot hozott. Végre elkezdtek a talajok nedvességgel feltöltődni (sajnos, csak 40–50 cm mélységig), azonban hideg nélkül a növények vegetációja nem áll meg.
Az egyre szárazabb éghajlatunk hosszan tartó stresszt okoz a termesztett növényeinknek. A védekezés egyik fontos eleme a tápanyagok harmóniája. Ebben különös szerepe van a kénnek, mint másodlagos makroelemnek.
Az elemi kénnel mindenki találkozott már. Ezzel fertőtlenítettük – kéneztük – a hordót. Lemosó permetezőszerben vagy a lisztharmat elleni védekezéskor használtuk. Ennél azonban sokkal többet tud!
A repce tápanyag-utánpótlást megelőző legfontosabb művelet a tervezés. A kijuttatandó tápanyagmennyiség meghatározásához a Borealis L.A.T digitális eszközei kiváló segítséget nyújtanak.
A lombtrágya pedig legyen keserűsó alapú, csökkentse a víz pH-értékét és tartalmazza a szükséges mikroelemet is.
A tavaszi fejtrágyázáskor a nitrogén mellett a kén is fontos szerepet játszik.
A napraforgó zavartalan fejlődéséhez számos tápelemre szüksége van, amelyeknek hiánya megzavarja a növény növekedését, ezáltal morfológiai elváltozásokhoz, a termés mennyiségi és minőségi romlásához vezet.
A repcét a nitrogén- és foszforigényes növények között tartják számon, de fontos gondoskodni a megfelelõ mennyiségû kálium-, magnézium-, kén- és bórutánpótlásról is. A felvehetõ tápanyagokból a nagyobb mennyiséget tavasszal igényli a repce, a nagy zöldtömeg kifejlõdésekor.
Noha a kén élettani szerepe már viszonylag régóta ismert, utánpótlásának gyakorlati kérdései csak az elmúlt bõ évtizedben kerültek igazán elõtérbe a tápanyag-gazdálkodási technológiák tervezése, ill. fejlesztése vonatkozásában. Ez a tendencia nagyban visszavezethetõ arra, hogy míg évtizedekkel ezelõtt sokkal nagyobb mennyiségû kén került a légkörbe a nehézipari termelés által kibocsátott emissziókon keresztül, napjainkra a szigorodó környezetvédelmi elõírásokból kifolyólag jelentõsen lecsökkent a légkörbe kerülõ kén mennyisége.
Noha a kén élettani szerepe már viszonylag régóta, az 1940-es évek óta ismert, utánpótlásának gyakorlati kérdései csak az elmúlt bõ évtizedben kerültek elõtérbe, igazán alaposan pedig csak napjainkban jelent meg ez a kérdéskör a tápanyag-gazdálkodási technológiák alkalmazása, fejlesztése tekintetében.
A repcetermés az elmúlt 5 évben átlagosan 2,2–2,3 t/ha, ami a legutóbbi aratáskori 110–120 000 Ft/t fölötti áron, a nyereségesség határán mozog, míg az egy évvel korábbi árakon inkább veszteséget adott. Minden megyében és minden évben vannak kiemelkedõ eredmények, ahogyan az országos termésátlagban is jelentõs tartalékok lehetnek még a gyengébb termõhelyeken is.
Tudományos ismeretterjesztõ cikk
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmoznak fel belõle a növények.
Világszerte a vezetõ speciális és hagyományos ásványi trágyák, növényápoló szerek valamint sótartalmú készítmények elõállítójaként ismert a K+S Csoport. Dr. Thomas Popp, a K+S KALI GmbH Közép- és Kelet-európai regionális szaktanácsadója adott bõvebb tájékoztatást az érdeklõdõknek a Bábolnai Gazdanapokon.
A kén a három filozófiai esszencia egyike. A napot, a szenvedélyt, az állandó és a változás örök dialektikáját, az õserõt és a szerelmet jelképezõ elem.
Az elmúlt években a trágyázási gyakorlatban bekövetkezett változások következményeként olyan tápelemek visszapótlásának igénye is előtérbe került, amire korábban a növénytermesztők nem fordítottak figyelmet.
Nitrogén, a foszfor és a kén azok az ásványi tápanyagok, amelyek a legfontosabb szerepet játszák a növények elsődleges és másodlagos anyagcsere-folyamataiban, mint szerkezetalkotó és funkcionális elemek. Részt vesznek a fehérjék, az örökítő anyagok, az energiatároló és szállító vegyületek, valamint a növények stressztűrő képességét befolyásoló szerves anyagok kialakításában.
Kénpótlás, vadriasztás, gombaölés és „talajfertőtlenítés” vagy kénpótlás és nitrogénveszteség csökkentés?
A kén a talajban szerves és szervetlen kötésben fordul elő. A szerves kéntartalom a humusztartalom növekedésével növekszik.
Egy lombtrágya, amely magnéziumot, foszfort, nitrogént, ként és mikroelemeket is tartalmaz. Elfelejthetjük a por oldását és számos mikroelem lombtrágyát.
Az elmúlt pár hónapban talán a nitrogén és a foszfor áremelkedése volt a legnagyobb az inputanyagpiacon. Ilyen magas áraknál már érdemes elgondolkodni, hogy a szilárd NPK helyett áttérünk a folyékonyra. De mit lehet tenni a nitrogénnel?
Ismét elmondhatjuk, hogy olyan évjáraton vagyunk túl a növénytermesztésben, amilyenre még nem volt precedens az elmúlt évtizedekben.
Az elemi kénnel mindenki találkozott már. Ezzel fertőtlenítettük – kéneztük – a hordót. Lemosó permetezőszerben vagy a lisztharmat elleni védekezéskor használtuk. Ennél azonban sokkal többet tud!
Kultúrnövényeink az egészséges fejlődés és a megfelelő hozam elérése érdekében valamennyi tápelemet igénylik a faj sajátosságainak megfelelő mennyiségben és arányban. Amennyiben ez az arány sérül, az adott tápelem(ek) minimumba kerül(nek) és a termést korlátozó tényezővé válik/válnak (ezt írja le a Liebig-féle minimum elv). Ez nemcsak akkor következik be, ha nem megfelelő arányban és mennyiségben látjuk el a növényt az adott tápelemmel/tápelemekkel, hanem akkor is, ha az adott elem/elemek felvétele valamilyen okból (savanyú kémhatás, kimosódás, tömődöttség, vízhiány, ionantagonizmus, stb.) gátolt.
Miközben a napraforgó aratására, a kedvező szemnedvesség elérésre a száraz, meleg idő lenne optimális, illetve a kukorica is beérett és már nem igényel esőt, az elvetett repce a sokfelé száraz talajban nem vagy csak nehezen tud kikelni. A hétvégén egy lelassuló markáns frontrendszer érkezik fölénk, mely nagy területen hozhat jelentős csapadékot, jó esély van tehát arra, hogy a repce számára fontos fölső talajréteg hazánk nagyobb részén kellően átnedvesedik. A jövő héten visszatér a száraz, napos idő, és nagyobb lehűlés sincs kilátásban, így az időjárás kedvező lesz a betakarításra és az érésre is. forrás: omsz.hu
Ezek a települések nyerték idén az Év Digitális Faluja díjat
