Egy tavalyi jogszabályi változásnak köszönhetően még nitrátérzékeny területen is lehetőségünk van november 30-ig trágyát kijuttatni. Elsősorban azokról a termékekről van szó, amelyek vízoldható formában tartalmazzák a foszfort, a káliumot és más fontos makroelemet is, mint a kalcium és a magnézium.
A végső terméseredmény tekintetében sok múlik a búza tápanyag-technológiáján. Szakértőink segítenek a szakszerű tervezésben. A válaszokért kattintson a hozzászóló nevére és fényképére!
A repce rendkívül tápanyag igényes kultúra, súlyos következményekkel jár, ha spórolunk a tápanyagszükségletét biztosító technológiákon. A szakértők hozzáaszólásáért kattintson a névre vagy fotóra!
Az Uszolszkij (Oroszország) területén lévő kálium bánya megnyitását követően az EuroChem Magyarországra szállított elsőként. Az októberben hazánkba érkezett kálium-klorid gyártási alapanyagként kerül felhasználásra.
A hazánkban is jól ismert K+S KALI GmbH magas minőségű termékeket kínál, melyek káliumot (K), magnéziumot (Mg), ként, (S), bórt (B), mangánt (Mn) és cinket (Zn) tartalmaznak a növények által azonnal felvehető formában és a növény számára kedvező összetételben.
A FitoHorm készítmények az egyedi szerves kelátképző kötésnek köszönhetően a tápanyagokat a növények számára gyorsan felvehető formában biztosítják. A FitoHorm termékek megfizethetőek, jó megtérülési mutatóval rendelkeznek. A biológiai vizsgálatokból kiderült, hogy 1 Ft szerköltség 2-28 Ft többletbevételt hoz növényi kultúrától, időjárástól és az okszerű felhasználástól függően. Mielőtt a készítmény kiválasztásáról döntene, vizsgálja meg, van-e tápanyaghiány, és ha van, milyen hiányról van szó, győződjön meg a készítmény összetételéről, a készítmény tápanyag tartalmáról és dozírozásáról. Ehhez nyújt segítséget a FitoHorm Lombtrágyázási Kisokos sorozat.
A Borealis L.A.T hírlevelében megismerheti új L.A.T SUPREMO lombtrágya termékcsaládunk tagjait, részletesen bemutatjuk az új típusú bór lombtrágyánkat, valamint a tavaszi NPK kijuttatás jelentőségéről is olvashat.
Magnézium konferenciát tartott csütörtökön a K+S KALI GmbH Budapesten a Lurdy házban. Ismail Cakmak, a magnézium kutatás világszerte elismert professzora a konferencia első előadójaként A kálium és a magnézium szerepéről a növényben címmel tartott előadást.
„A növény tápanyag-utánpótlása az egyik legköltségesebb eleme a termelésnek, ugyanakkor a nagy terméseket csak intenzív trágyázással lehet elérni. A minél nagyobb termést így egyre nagyobb költségekkel lehet elérni. Ezért nem mindegy, hogy az általunk kijuttatott műtrágya milyen arányban hasznosul a növény által.”
A legújabb, nagy termőképességű búzafajtákban, valamint hibridekben rejlő lehetőségek (mind mennyiségi, mind minőségi) kihasználásához a termesztéstechnológiai elemek szakszerű végzésére különös figyelmet kell szentelni. Nem maradhat ki a megfelelő tápanyagellátás sem, melynek alapja egy, a búza igényeit a megfelelő mértékben kielégítő szintű alaptrágyázás.
Az õszi káposztarepce tenyészidejének tavaszi idõszakában sok felvehetõ tápanyagot igényel, ezért a termesztéstechnológia nagyon fontos részeleme a tavaszi tápanyag-utánpótlás szakszerû végrehajtása.
Sok gazdának okozott gondot a rendkívüli õszi szárazság, szép számmal vannak, akik nem tudták elvégezni az õszi szántást, így elmaradt az õszi alaptrágyázás, azaz a foszfor, a kálium kijuttatása. Felmerül a kérdés, hogy szükséges-e, lehet-e tavasszal a zöldségfélék alá az említett tápanyagokat még kijuttatni, okozunk-e kárt, rontjuk-e a csírázást, van-e még hatása az ilyenkor adott foszfornak és káliumnak.
A hígtrágya az almozás nélküli tartástechnológiájú szarvasmarha-, ill. sertéstartásban, ritkábban baromfitartásban keletkezõ szervestrágya. Általában 10-30 százalék közötti szárazanyag-tartalommal rendelkezik, nagyobb részét úgynevezett hordozóanyaga, a trágya eltávolítására felhasznált víz alkotja. Ebben széles mérettartományban oszlanak el a bélsárból és vizeletbõl származó különbözõ szerves és szervetlen anyagok.
A repce igényesebb a talaj tápanyagkészletére, mint a kalászosok. Kevéssé elágazó, mélyre nyúló karógyökere van. Ezért fontos, hogy a feltalaj könnyen átjárható legyen, valamint a tápanyag-ellátottság a talaj mélyebb rétegeiben is biztosított legyen.
A körte fehérjét, szénhidrátot, káliumot, vasat, foszfort, pektint és élelmi-rostot tartalmaz. A körte gyógyító hatása jól ismert az érelmeszesedésben szenvedõk, a reumás, a köszvényes betegek számára só oldó, savtalanító hatása miatt. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti.
A Közép- és Dél-Amerikából származó kukorica a világon a legnagyobb területen termesztett kultúrnövény, hazai vetésterülete hasonlóan a búzához, egymillió hektár feletti.
A gyümölcsfák tápanyagigényét trágyázási kísérletekkel (lehetõleg több talajtípuson), a talaj és a növény tápanyagtartalmának rendszeres, több éves (4–10) ellenõrzésével lehet megítélni.
Hazánk földmûvelési történetében egészen a múlt század utolsó harmadáig negatív volt a tápanyagmérlegünk egészen addig, amíg nagyobb mennyiségben kezdtük felhasználni a mûtrágyákat, vonatkozott ez az 1960-as 1970-es évekre. Az 1990-es évektõl kezdõdõen azonban számottevõ volt a mûtrágya-felhasználás csökkenése, így az még a 40 kg/hektárt sem érte el NPK mûtrágya hatóanyagra számítva. Lassú emelkedés után csak az elmúlt években haladta meg a 70 kg/hektár mennyiséget, és ezért számottevõen csökkent a talajok tápanyag-ellátottsága.
Magyarországon az õszibarack-gyümölcsösök leginkább meszes talajú termõhelyeken fordulnak elõ, vagy savanyú talajok esetén melioratív meszezésre vagy mésztrágyázásra van szükség.
Sajnos az elmúlt 15 évben agrokémia szempontból ún. talajzsaroló gazdálkodást folytatunk, ami azt jelenti, hogy a terméssel több tápanyagot vonunk ki a talajból, mint amennyit szerves trágyák és mûtrágyák formájában visszajuttatunk. Viszonylag nitrogénbõl még elfogadható a mûtrágyázás mérlege, bár ott is meglehetõsen kedvezõtlen, de káliumból és foszforból alig használnak a gazdák mûtrágyát, a szerves trágya pedig többnyire csak a nagyon intenzív kultúrák alá jut.
A foszfor és a kálium a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagok. Sok olyan vegyület alkotórészei, melyek fontos szerepet játszanak az életjelenségekben. A növények túlnyomó részben a talajból ásványi formában veszik fel ezeket a tápelemeket. Talajaink különböző mértékben ellátottak foszforral és káliummal, felvehetőségüket pedig számos olyan környezeti tényező befolyásolja, mint pl.: a talaj hőmérséklete, nedvességi állapota, pH-ja, szerves anyag tartalma, agyagásvány készlete, mésztartalma, karbonátossága, stb.
A szőlő tápanyagellátása szempontjából a kálium ellátásnak döntő szerepe van. Számos élettani folyamatot befolyásol , hatása meghatározza az ültetvény kondícióját, s végeredményben a termés mennyiségét és minőségét.
Elindult a sertéshúsfogyasztást ösztönző kampány
