A szokatlanul enyhe időjárás folytatódott a múlt héten is, és ehhez bőséges csapadék is társult. A következő napokban sem várható, hogy beköszönt a tél, marad az enyhe, csapadékos kora tavaszi idő.
Az előzetes, nem túl optimista várakozásnál is gyengébbek lettek a termésátlagok az őszi betakarításon Békés megyében, különösen kukoricából és szójából termett kevés.
Az elmúlt napok jó körülményeket teremtettek a mezőgazdasági munkákhoz. A talaj is nedves a repce fejlődéséhez és a kalászosok vetéséhez. A folytatás is jó időt ígér: marad a száraz, fagymentes idő.
A kalászosok betakarítását követően sem lehet pihenni, hiszen a kultúra sikeressége a vízmegőrző talajműveléssel és tápanyagfeltöltéssel kezdődik.
Júniusban megkezdi működését az Agrárbiotechnológia és precíziós nemesítés az élelmezésbiztonságért Nemzeti Laboratórium, amely a magyar agrárkutatás történetének egyik legmeghatározóbb összefogása.
Jó hír a gyümölcstermesztő gazdáknak, hogy az idén tavasszal valószínűleg a szerdai volt az utolsó fagyos éjszaka. A változékony idő azonban folytatódik.
Megkezdődött az aratás az ország déli megyéiben, a homokosabb területeken már vágják a korai érésű őszi árpát - mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hétfőn az MTI-nek.
Biztató fejlődési állapotban van a búza, a kukorica és a napraforgó, s az előrejelzések szerint kiváló lesz a repce idén, ám a gazdálkodóknak most nagyon kell figyelniük, mert az enyhe tél miatt veszélyes kórokozók, kártevők is megjelentek a szántóföldeken, hangzott el a növényvédelmi szektorban piacvezető Syngenta szer-show-ján.
Megjelent a Syngenta 2016/3. hírlevele. A tartalomból: Indul a szezon (I. rész) – napraforgó és kalászosok Indul a szezon (II. rész) – fókuszban a kukorica és a Contivo Hamis és mérgező növényvédőszerek Indiában A felmelegedés megváltoztatja a világ bortérképét Gyümölcsszedési válság előtt Ausztrália
A Nufarmer Magazin nyári-őszi lapszámának fő témája az őszi kalászosok vetőmagcsávázása. Emellett a tarlóápolásról, a repce őszi növényvédelméről, a napraforgó állományszárításáról, valamint a kalászosok őszi gyomirtásáról is szó esik.
A kalászos gabonafélék termését a gombabetegségek közül leginkább a rozsdafélék veszélyeztetik. Évrõl évre jelentõs károkat okoznak, járványos években pedig akár a termés nagyobbik felét is elvihetik.
Az õszi kalászosok termesztéstechnológiájában hasonlóan fontos szerepet tölt be a talajmûvelés, mint egyéb szántóföldi növények esetében. A mûveléssel kialakított lazult termõréteg határozza meg a gyökérzet növekedési lehetõségeit és ne feledjük, hogy a talaj állapota valamennyi inputanyag hasznosulását befolyásolja.
A SERGOMIL-L 60 lombtrágya, növénykondicionáló és biostimulátor néhány éve jelent meg a magyar piacon, és azóta kedvelt és ismert lett a felhasználók körében. A SERGOMIL-L 60 gyártója a spanyol székhelyû SERVALESA folyamatos fejlesztési vizsgálatokat folytat és bõvíti a termékkel kapcsolatos kertészeti és szántóföldi ismereteket.
Az elmúlt évben indítottuk Pioneer Portfólió Farm kísérleti rendszerünket, mely kísérletekben a teljes termékskálánk elvetésre kerül, különbözõ agronómiai kísérletekkel ötvözve. Az ország 15 helyszínén kerültek beállításra, lefedve valamennyi termõtájat. A hibridek teljesítményének szokásos összehasonlításán túlmenõen az agronómiai kísérletek teszik különösen értékessé, hiszen a gazdálkodók számára nagyon fontos további információkkal szolgálnak az egyes hibridekrõl. Természetesen folytatni fogjuk tovább ezt a kísérleti rendszert, érdemes lesz látogatni 2011-ben is a Pioneer Portfólió Farmokat.
Magyarországon az alábbi õszi kalászosok termesztésével foglalkoznak: õszi búza, õszi árpa, tritikálé, rozs. A fenti növényeknek nagymértékben eltér a jelentõsége, vetésterülete és termésátlaga mellett természetesen a felhasználhatósága is. (1. táblázat)
A kalászos gabonák gyomfaj összetétele jelentõs változásokon ment keresztül, amelyeket az V. Újvárosi Miklós Országos gyomfelvételezés (2007–2008) adatai is híven tükröznek. A privatizációval, a kárpótlással átalakuló birtokstruktúra, a nagyüzemek átalakulása és a kisparcellák megjelenése jelentõsen befolyásolta a kalászosok gyomviszonyait, területegységre viszonyítva nõtt a gyomnyomás, hiszen a parlagon maradt területek évekre biztosítják a gyommag-utánpótlást. Egyre kisebb arányú a fémzárolt, minõségi vetõmag vetése, aminek szintén szerepe van a gyommagvak terjesztésében.
A kalászos gabonaféléket 1,1–1,2 millió hektáron termesztik hazánkban. A legnagyobb részarányt az õszi búza képviseli, de ebbe a csoportba tartozik évrõl évre ingadozó területnagysággal az árpa (õszi, tavaszi), a rozs, a zab és a triticale.
A hazai szántóföldi növénytermesztésben a kalászos gabonafélék részaránya jelenleg 40-42% között változik évente. A statisztika a gabonafélékhez sorolja a kukoricát is, mellyel együtt a vetésterület közel 70%-án folyik e növényfajok termesztése.
A technológia általános bemutatása: A talajmûvelési technológiák az egyes talaj-elõkészítési eljárásokat és az ezek során alkalmazható eszközöket/munkagéprendszert foglalják egységbe. Az adott talajmûvelési technológiában alkalmazni kívánt munkamûveleteket a növények igénye alapján, mindig a termõhelyi adottságokhoz igazodóan, azaz a természeti, agrotechnikai és üzemeltetési viszonyok figyelembevételével kell kiválasztani.
Kalászos gabonák gyomnövényzete Gabonavetéseinkben számos gyomfaj találja meg életfeltételeit. Az úgynevezett hagyományos gabona-gyomok közül a téli egyévesek leggyakrabban elõforduló fajai a tyúkhúr (Stellaria media), árvacsalán-félék (Lamium spp.), veronika-fajok (Veronica spp.), pipacs (Papaver rhoeas), búzavirág (Centaurea cyanus), mezei szarkaláb (Consolida regalis), stb. A nyári egyéves gyomok közül a parlagfû (Ambrosia artemisiifolia), fehér libatop (Chenopodium album) és a szuláklevelû keserûfû (Polygonum convolvulus) tavaszi megjelenésére számíthatunk.
A hüvelyes növények ökológiai feltételek által meghatározott termeszthetõségi területe hazánkban 1,15 millió hektár, melybõl a borsó és a szója termesztésére Bódis és Oravecz (1998) szerint optimálisan 700 000 hektár alkalmas. Sárközi et al. (1993) felmérései alapján a szójatermesztésre 100 ezer ha-t lehetne elsõdlegesen igénybe venni. A statisztikai adatok tükrében e növényfajok tényleges vetésterülete a borsó esetén jelenleg 5570 000 hektár, a szójáé 35 000 hektár körüli.
Több mint négy évtizede már, hogy a BASF bemutatta első SDHI fungicidjét, a benodanilt. A hatóanyagcsoport igazi áttörését azonban a boszkalid felfedezése jelentette, ami lehetővé tette, a hatóanyag széles körű felhasználhatóságát. A boszkalid hatóanyagú készítményeket Magyarországon is előszeretettel használják a szakemberek 2004 óta.
Vezető szerepet tölt be a Bayer a fenntarthatóságot elősegítő kutatásokban és az innovációban – a februárban megtartott nagyszabású rendezvényének adott hívogató cím is ezt sugallta.
A Bayer kiváló kalászos gombaölő szerei évek óta segítik a jó minőségű nagy gabonatermés elérését. Az alkalmazott termesztéstechnológiának meghatározó eleme a növényvédelem, hiszen a fajta, a termőterület és a növénytáplálás mellett az állomány egészségi állapota határozza meg a termés mennyiségét és minőségét, és így a termesztés gazdaságosságát is. Három vezető készítményünk, a Falcon Pro, a Zantara és a Prosaro ebben az évben is Bayer Sikér Trió néven kezdi meg tavaszi turnéját a gabonatáblákon.
A kalászos növényvédelmi stratégiát meghatározza a termesztési cél, az évjárat, a helyi sajátosságok és a fajtaválasztás. A gombabetegségre fogékony fajták esetében sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelőző jellegű kezelésekre, mivel hamarabb kialakulhat egy járvány mint egy ellenálló, vagy közepesen ellenálló fajta esetén.
Plusz forrásokhoz juthatnak a természetvédő és erdészeti civil szervezetek
