Rusák Márk meghívására, a Magyar Növényvédő- és Növényorvosi Kamara Tolna megyei Szervezete szervezésében egy Bonyhádhoz közel fekvő, fiatal kajszi ültetvényben találkoztunk a növényélettan iránt érdeklődő kollégákkal.
A következő hetekben kiemelten ellenőrzik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a pálinka-alapanyagként felhasznált barack és málna származását. Az akció célja, hogy a pálinka, mint az egyik leghíresebb Hungarikum termék – az előírásoknak megfelelően – valóban, és kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből készüljön – közölte a hatóság a honlapján.
Az évszázadok alatt itt élt gazdák által megőrzött és tovább örökített gönci kajszibarackot ünnepelték néhány napja, valamint a jelenlévők egyben tiszteletüket fejezték ki az elődök példaértékű szorgalma előtt – többek között erről is beszélt az Agrárminisztérium (AM) közigazgatási államtitkára a Göncön, a Gönci Barack Ünnepen és és az ehhez kapcsolódó konferencián.
Az idén a tavaszi virágzáskori lehűlés és fagyok miatt idén – térségenként változóan – a kajszitermés 70-95 százalékos kiesése várható, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből, a szakemberek kiemelik: a klímaváltozás miatt hosszabb távon mindenképp szükséges új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a termesztés korszerűsítése.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították Magyarországon a kajszilevéltetűt. A kártevő 2020 tavaszán soha nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott hazánk számos régiójában – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az Agro Naplót. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban tették közzé.
Május 17-ig jelenthetik be a gazdák az áprilisi fagykárokat – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna hírfolyamában.
Országszerte jelentős károkat okoztak a csonthéjasoknál – főképp a kajsziültetvényekben – a múlt heti fagyok, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből.
Különlegesre sikerült soron következő határszemlénk, hiszen a Kujáni Tanyán és Somody Ferenc birtokán csonthéjas gyümölcsösben jártunk, az időjárás változékonyságának „köszönhetően” pedig vacogtunk hóviharban, vakoskodtunk porviharban, de délután a napsütést is élvezhettük Dusnoki Csaba repce- és búza tábláján.
A CIMAT elnevezésű új, határokon átnyúló projekt keretében belga és holland egyetemek, kutatóintézetek, és gyártók együttműködésének a célja helyi élelmiszer-előállítást segítő, kisméretű multifunkcionális robotok kifejlesztése – derül ki a Syngenta Magyarország Blog hírlevél legfrissebb számából.
Hazánkban meghaladja a 15 ezer hektárt a tavaszi fagykár sújtotta ültetvények területének nagysága a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által működtetett informatikai rendszerben rögzített adatok alapján, ugyanerre az eredményre jutottak a megyei kormányhivatalok ellenőrzéseinek összesítése után is.
A gyümölcsfák tápanyagigényét trágyázási kísérletekkel (lehetõleg több talajtípuson), a talaj és a növény tápanyagtartalmának rendszeres, több éves (4–10) ellenõrzésével lehet megítélni.
A globalizált és felgyorsult világban a fajtainnováció üteme is jelentősen felgyorsult. A nemesítő műhelyek, a piac nyomásának és igényeinek alárendelten, évről évre számtalan új fajtát jelentenek be az unióban. A fajtaújdonságok használati és termelési értékéről sok esetben nem áll rendelkezésre elegendő információ. Miközben még mindig meghatározó a több évtizedes, jól bevált világfajták termesztése; a fogyasztók egyre nagyobb arányban igénylik, a termelők pedig egyre nagyobb arányban termelik az újdonságokat is.
Agrárkamarai fiatal gazda fórum Szolnokon
