A repce tápanyag-utánpótlást megelőző legfontosabb művelet a tervezés. A kijuttatandó tápanyagmennyiség meghatározásához a Borealis L.A.T digitális eszközei kiváló segítséget nyújtanak.
Október végére befejeződött a hazai napraforgó betakarítása – közölte az Agrárminisztérium. Az országban 561 ezer hektárról, 3,01 tonna/hektáros hozammal 1,69 millió tonnát takarítottak be a gazdák.
Korábbi összeállításunkhoz szólt hozzá Csapó József a Nébih Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztály osztályvezetője.
A költségekből, de a hozamokból is lecsípett a hőség a napraforgónál. A napokban kezdődött betakarításnál a tavalyitól 3-5 százalékkal elmaradó termésmennyiségre, és áremelkedésre számíthatnak a gazdák.
A jó fajtaválasztással hektáronként akár egy tonnával is növelhető lenne a kukorica termésátlaga hazánkban, így hektáronként 50 ezer forint többletbevételt érhetnének el a gazdálkodók – hangzott el kedden a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai rendezvényén.
Mennyire csökkenthető hibridbúza esetén a vetési norma és milyen az ennek megfelelő, gazdaságilag is optimális állománykezelési stratégia? A SAATEN-UNION e kérdések megválaszolásához nagyszámú nemzetközi kísérletre alapozva tud ajánlásokat tenni.
A betakarítás mindig megmutatja az addig befektetett munka valódi értékét. Nem is csoda, hogy az aratás előtt növekvő feszültség tölti el a repcetermesztőket, különösen, ha az időjárás-előrejelzések a reméltnél kedvezőtlenebb körülményeket mutatnak. De ne feledjük, az egyes állományok nem ugyanabban az időpontban érik el az optimális betakaríthatóság állapotát.
Előző havi számunkban eljutottunk a hozamadatok szűrését követően a hozamtérkép elkészítéséig. E havi számunkban a digitális adatok további hasznosítását, a következő év – pontosabban a vetésváltás során legközelebbi kukoricatermesztési év – tápanyag- és tőszámszabályzási döntés előkészítését, valamint a digitális adatgyűjtés további hasznosítását vizsgáljuk meg.
…mondta volt évfolyamtársam, Nagy László az aratás megkezdésekor, amikor érdeklődtem nála az ottani állapotokról. Válasza egyértelmű volt: az évnek megfelelően jók, a hozamokat és a minőséget tekintve is elégedett, nem beszélve arról, hogy ő még a nagy esők előtt learatott (korai GK fajtái voltak), de környezetében sem hall rossz híreket.
A hozamtérkép, amennyiben az megfelelően készült, kellő információt szolgáltat a gazdálkodás sikerességéről, valamint segít a következő évi tápanyag-visszapótlás tervezésében. A helyes hozamtérkép elkészítéséhez azonban megfelelő szakértelemmel kell rendelkezni. Ebben a cikkben a hozamtérképezés informatikai hátteréről, valamint a hozamtérkép értelmezéséről lesz szó.
EURALIS hibridek minden termõhelyre
EURALIS hibridek minden termõhelyre
A 2012-es év rendkívül aszályos idõjárása súlyos károkat okozott a kukoricatermesztõk jelentõs része számára. A világ kukoricapiacán hiány alakult ki, ugyanis az aszály nem csak Kelet-Közép-Európát, hanem az USA kukoricaövezetét is sújtotta. Ráadásul az amerikai kukoricakivitel az elmúlt évek jelentõs bioetanol célú felhasználása miatt egyébként is csökkent. Ezek miatt a következõ betakarításig a kukorica ára várhatóan magas marad.
Rendszeres szakmai tájékoztatók A BIOMIN fórum rendszeres esemény lesz a jövõben évente két alkalommal szeretnénk megrendezni, ahol különbözõ, az állattartókat különösen érdeklõ és érintõ témákról esik majd szó – tájékoztatta az Agro Naplót Dr. Jakab Gábor, a BIOMIN Takarmányozási Kft. vezetõje, a társaság néhány héttel ezelõtt, Visegrádon megtartott jubileumi szakmai rendezvényén. A fórum apropója az volt, hogy a cég 2008-ban ünnepelte 25 éves fennállását.
A jó minõségû termék elõállításának alapfeltétele a harmonikus növénytáplálás, melynek alapvetõ letéteményese a növény tápláltsági állapotának számszerûsített meghatározása.
Az emberi fejlõdés fontos mérföldköve a növénytermesztés kezdete. A történelem során fokozódott az igény, hogy adott területrõl minél több és értékesebb termést tudjunk betakarítani.
A BÚZA TRÁGYÁZÁSA ESETÉBEN elsõdleges vizsgálati kérdés a prillezett, kalciummentes (AN) és a granulált, kalciumtartalmú (LINZER NAC = MAS) mûtrágya összehasonlítása volt.
Családi gazdaságunkban 280 hektáron termesztünk õszi búzát, õszi árpát, kukoricát, napraforgót, zöldborsót. 2001-ben vásároltuk a Földmester magágykészítõt 6 m-es munkaszélességben, az említett növények alá.
Az emelkedõ mûtrágya- és csökkenõ gabonaárak arra ösztönzik a gazdákat, hogy kiutat keressenek ebbõl az egyre nyíló „agrárollóból”.
A hozamfokozó antibiotikumok használatát a baromfitakarmányozásban az Európai Unió országaiban 2006. január 1-jétõl teljes mértékben betiltották. Az ilyen antibiotikumokat még nutritív mennyiségben sem tartalmazó takarmányok alkalmazása során az állatok teljesítményének csökkenését, továbbá egyes – a bélcsatornában elõforduló – patogén baktériumok által elõidézett megbetegedésekbõl eredõ kiesések számának növekedését figyelték meg. A probléma leküzdésére, amely a bélcsatornában élõ patogén baktériumok számának csökkentését, valamint az állatok immunrendszerének erõsítését jelenti, napjainkban már takarmányozási lehetõségek is rendelkezésre állnak. Jelen dolgozatban a takarmányozási alternatívák egyik lehetséges módszerét, a glükánok és mannánok alkalmazásának elõnyeit mutatjuk be.
A napraforgó Magyarország legfontosabb olajnövénye. A napraforgó termesztés az elmúlt évtizedben jelentõs változáson ment keresztül. A fajták mellett általánossá vált a nagy olajtartalmú hibridek termesztése, amelyek olajtartalma általában 45–53% között változik. A termésmennyiség mellett az olajtartalom alakulását is nagymértékben befolyásolják a termesztett hibridek mellett az ökológiai- és agrotechnikai tényezõk. Az ökológiai tényezõk változásával függ össze, hogy napjainkban fõleg mezõségi talajon foglalkoznak a termesztésével és csak kisebb mértékben homoktalajon.
1. rész: MÛTRÁGYÁZÁS-TERVEZÕ „Mûtrágyázás egyszerûen“ – ezt a LINZER WARE elvet valósítjuk meg, amikor számos szakmai információt és érdekes segédanyagokat kínálunk Önnek gazdasága egyedi, a termõterület sajátosságait figyelembe vevõ és a termesztett kultúra igényeire szabott trágyázás megtervezéséhez.
A hosszú élettartamú gyümölcsfák esetében több okból is (talajtani, növény morfológiai és fiziológiai sajátosságok, utóhatás, halmozódó hatás, stb.) különös jelentőséggel bírnak a tartamkísérlet (5-30 év). Hazai viszonylatban az egyik legjelentősebb az a 19 éven át végzett alma trágyázási tartamkísérlet, melyet dr. Terts István, a Kertészeti Kutató Intézet néhai tudományos főmunkatársa 4. éves gyümölcsösben állított be és nyugdíjba vonulása után a cikk szerzője folytatott.
A különböző növényi kivonatokat (extraktumokat) és azok kedvező hatását már sok száz évvel ezelőtt felfedezték. Az õsi egyiptomiak, kínaiak, indiaiak, görögök a legkülönbözõbb módon és célokra használták fel ezeket a növényi anyagokat. Az egyik ilyen felhasználási módja volt a különbözõ fûszer- és gyógynövényeknek, illetve kivonataiknak a betegségek megelõzésére és gyógykezelésére történõ felhasználása. Ezek a múltban gyakran használt növényi anyagok az utóbbi évtizedekben egyre inkább feledésbe merültek.
Számos nemzetközi kísérlet igazolja, hogy a gyakorlatban sokszor túl korai betakarítás mellett döntenek a termelők. Annak ellenére, hogy a repce – minden híreszteléssel ellentétben – viszonylag jól tűri, ha állva hagyják, extrém helyzetektől eltekintve a betakarítást megelőző veszteségek mértéke nem számottevő. A RAPOOL egy kétéves kísérletsorozatban azt tapasztalta, hogy a több nappal későbbi betakarítás mázsákban mérhető többlettermést produkált még esős és szeles időjárási körülmények között is.
Nem tudom kiverni a fejemből azt a felvételt, amit Pepó professzor úr mutatott egy előadásán néhány évvel ezelőtt. A felvétel az USA-ban készült, Iowa államban, amely az USA egyik legnagyobb kukoricatermesztő állama. A felvételen egy ködfoltos kukoricamező volt látható, gyönyörű, magas, zöld kukorica növényekkel. A professzor csak annyit fűzött hozzá, hogy így könnyű átlagban 12 tonna felett termelni…: a víz, csapadék nem korlátozó tényező, augusztusban is olyan párás reggel a levegő, hogy ködben úszik a tábla. Az idei év specialitása, hogy itthon is találkozhatunk olyan állományokkal, ahol a csapadék, a talajban lévő víz nem korlátozó tényező, sőt egyes helyeken már szépen látszik, hogy nem kell korai betakarítással számolnunk, de a szemkitelítődési szakaszt a kukorica sikeresen zárja le, nincs korlátozó tényező, nincs stresszhatás. Szép termésre, újabb rekordokra számíthatunk az idén. Sajnos a felvásárlási árak alacsonyak, így a jövedelmezőséget csak az alacsonyabb költségek vagy a magas hozamok biztosíthatják. A betakarítás után természetesen majd mi is elvégezzük a gazdasági számításokat, hiszen a precíziós kísérletek beállításának egyik nem titkolt célja a jövedelmezőség növelése.
Egyedülálló sorozatot indítottunk útjára, amelyben Takács András „versenyprogramját” végigkísérve hónapról hónapra bemutatjuk a Kukorica Termésverseny valódi küldetését. A megválaszolandó kérdéseink, hogy mit hozhat ki belőlünk a versenyszellem, mit is jelent a kísérleti munka a termelési időszak egyes fázisaiban, mit és miért érdemes máshogy tennünk ahhoz, hogy sikert érhessünk el, mennyivel több odafigyelést, mennyivel „cizelláltabb”, azaz részletekbe menőbb technológiai terv alapján kell haladnunk, mennyivel élesebben vetődik fel a döntéskényszer és a vele járó dilemmák helyes értékelése.
A betakarítás a gazdaság valamint a gazdálkodó számára az egyik legfontosabb és talán a leglátványosabb munkafolyamat, amely az év végi munkacsúcsot is jelenti egyben. A precíziós gazdálkodás egyik sarokköve az ilyenkor készített hozamtérkép, hiszen az egyrészt árulkodik a gazdasági év sikerességéről, másrészt hozzásegít a táblán belüli eltérések, heterogén területek helyének meghatározásához. A jelenlegi cikkben a helyes hozamtérképek elkészítését mutatjuk be a szákszendi mintaterület példáján.
Előző havi számunkban eljutottunk a hozamadatok szűrését követően a hozamtérkép elkészítéséig. E havi számunkban a digitális adatok további hasznosítását, a következő év – pontosabban a vetésváltás során legközelebbi kukoricatermesztési év – tápanyag- és tőszámszabályzási döntés előkészítését, valamint a digitális adatgyűjtés további hasznosítását vizsgáljuk meg.
Mennyire csökkenthető hibridbúza esetén a vetési norma és milyen az ennek megfelelő, gazdaságilag is optimális állománykezelési stratégia? A SAATEN-UNION e kérdések megválaszolásához nagyszámú nemzetközi kísérletre alapozva tud ajánlásokat tenni.
Gyenge gazdasági teljesítményt mutatott az Európai Unió a második negyedévben, különösen a magországok.
Esőkkel kísért lehülés jön
