A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága a beérkezett faiskolai leltárjelentések, valamint a törzsültetvények szemléin felvett információk alapján frissítette a „Gyümölcs-faiskolai szaporítások” és „Gyümölcs törzsültetvények” elnevezésű adatbázisokat.
Több, mint másfélezer igazolatlan származású szőlő- és gyümölcsoltványt foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei két nap alatt – október 11-én és 18-án tartott – országos szaporítóanyag-ellenőrzési akcióik során – tette közzé honlapján az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság.
Meg kell előzni a gyümölcs- és szőlőültetési anyagok illegális árusítását – hívja fel az ügyben érintettek figyelmét honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), mivel az elmúlt évek tapasztalatai alapján a fás növények szaporítóanyagainak (elsősorban a gyümölcs- és szőlőoltványok) jogszerűtlen árusítása egyre súlyosabb problémaként jelenik meg a helyi piacon és vásárokon.
A gyümölcs-szaporítóanyag vásárlását segítő tájékoztatót készített a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) – közölte a hatósági honlap.
Bemutatók 2020. február hónapban 5 helyszínen! Válassza ki a megfelelő dátumot, helyszínt és töltse le a meghívót!
Bemutatók 2020. február hónapban 5 helyszínen! Válassza ki a megfelelő dátumot, helyszínt és töltse le a meghívót!
Bemutatók 2020. február hónapban 5 helyszínen! Válassza ki a megfelelő dátumot, helyszínt és töltse le a meghívót!
Bemutatók 2020. február hónapban 5 helyszínen! Válassza ki a megfelelő dátumot, helyszínt és töltse le a meghívót!
Bemutatók 2020. február hónapban 5 helyszínen! Válassza ki a megfelelő dátumot, helyszínt és töltse le a meghívót!
Bemutatók 2020. február hónapban 5 helyszínen! Válassza ki a megfelelő dátumot, helyszínt és töltse le a meghívót!
Cseresznye- és meggyültetvényekben az idõjárás hatására egyik napról a másikra súlyos következményekkel járó, baktérium vagy gomba okozta járványok léphetnek fel.
A szõlõ károsítóinak megjelenését és az általuk okozott kár mértékét nagyban befolyásolja a hajtásnövekedés és a virágzáskori idõszak idõjárása. E sorok írásakor az idõjárást nem tudjuk elõre megjósolni, de az elõzõ évrõl áttelelõ károsítók számáról és arról, hogy milyen hatással volt rájuk a tél, vannak információink.
A cseresznye és meggy alanyai A cseresznye és a meggy alanyai közül az ismert F12/1 (Prunus avium) alanyon, valamint az SL 64 (Prunus mahaleb) sajmeggy alanyon kívül, amelyek igencsak elterjedtek, szükséges megemlíteni néhány manapság teret hódító fajtát, így a Gisela 5 (Prunus canescens X P. cerasus) keresztezést, a Giessen Egyetemen alanyfajtáját.
Az õszi és tavaszi gyümölcsültetvények létesítése sok kérdést von maga után. A régebbi szakirodalom általában õszi telepítést javasolt, különösen az almatermésûek esetében. A csonthéjasok közül az õszibarack és a kajszi telepítését gyakran tavaszi idõponttal ajánlották, melyet e fajok nagyobb hõigényével indokoltak. Manapság kijelenthetjük, hogy az ültetés idejének értelmezése alapvetõen megváltozott. Jórészt az öntözés lehetõségétõl és annak módjától függ. Ennek értelmében minden gyümölcsfaj telepíthetõ tavasszal abban az esetben, ha nem egyszeri, hanem folyamatos öntözést biztosítunk az újonnan létesített ültetvényben. Továbbá az õszi ültetés szintén indokolt lehet az egyes gyümölcstermõ növényeknél, ha a létesítendõ ültetvény folyamatos öntözése még nem megoldott, tehát csupán egyszeri alkalommal tudunk vizet biztosítani az eltelepített oltványok számára. Összefoglalva úgy fogalmazhatunk, hogy az õszi ültetés egyszeri öntözéssel (egyes esetekben öntözés nélkül is) eredményre vezet, míg tavaszi telepítés során, gyümölcsfajra való tekintet nélkül, mindenképpen gondoskodnunk kell a többszöri (folyamatos) öntözésrõl.
Új gép, berendezés vásárlása esetén sokunkban támad az az óhaj, hogy a gyártó által közölt száraz adatlapon, kezelési útmutatón túl többet szeretne megtudni a szerkezetről, annak működéséről, az alkalmazás határairól.
A gyümölcsfák betegségeit okozó mikroszkópikus gombákat a magyar szaknyelv általában az általuk okozott legjellemzőbb tünet alapján nevezi el. Ezért azokat a gombákat amelyeknek konídium telepei növény felületén feltűnő fehér, „lisztes” bevonatot képeznek, lisztharmat gombáknak, a penészgyepet képező gombákat szürkepenésznek, a levélen, vesszőn és a termésen varas foltokat okozó gombákat varasodásnak nevezzük.
A gyümölcsfák tápanyag-utánpótlása, fenntartó trágyázása szempontjából egyik leglényegesebb információ a növény által kivont tápelemek mennyisége. Sokan úgy gondolják, hogy a gyümölcsfák sok tápanyagot vonnak ki a talajból.
A gyümölcsös létesítése, de néhány gyümölcsfa telepítése is több évtizedre szóló, költséges beruházás. A megtérülés csak 4-6-10 év múlva, termõre fordulástól kezdõdõen, évente növekvõ mértékben jelentkezik. Drága az ültetvényanyag, egyre többe kerül a szállítás, a fák ültetése, nevelése és a károsítók elleni védekezés is egyre költségesebb.
A globalizált és felgyorsult világban a fajtainnováció üteme is jelentősen felgyorsult. A nemesítő műhelyek, a piac nyomásának és igényeinek alárendelten, évről évre számtalan új fajtát jelentenek be az unióban. A fajtaújdonságok használati és termelési értékéről sok esetben nem áll rendelkezésre elegendő információ. Miközben még mindig meghatározó a több évtizedes, jól bevált világfajták termesztése; a fogyasztók egyre nagyobb arányban igénylik, a termelők pedig egyre nagyobb arányban termelik az újdonságokat is.
Az utóbbi évtized legeredményesebb hazai kiállítását zárta a Holland Alma Gyümölcsfaiskola a 2020-as AGROmashEXPO-n. Már az előregisztráció során látszott, hogy az Expo egészének látogatottságától függetlenül a faiskola kiállítói területe látogatókkal lesz tele a négy nap folyamán.
Történelmi léptékű agrártámogatást biztosít a kormány 2027‑ig
