Az elvetett zöldségmagok kikelését és a gyümölcsök virágzását segítette a hétvégén esett csapadék, ugyanakkor az közel sem biztosította a szükséges mennyiséget – közölte Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az MTI érdeklődésére.
Minden feltétel adott a gyümölcsfák hajtáselhalását okozó gombás megbetegedéséhez, a meggy és az őszibarack még menthető, bár utóbbit a tavaszi fagyok és az általános vízhiány is megtámadta.
Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnöke az aktuális kerti növényvédelmi teendőket osztotta meg nak.hu-val.
A gyümölcstermesztésben az idei szárazabb tél eddig nem okozott nagy problémát – mondta az InfoRádiónak a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A szakember viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a gyümölcsfákat sokkal nagyobb arányban kellene öntözni.
Mintegy 17 ezer hektárral nőhet a jelenlegi 73 ezer hektárról a gyümölcsös ültetvények területe az elkövetkezendő öt évben a gyümölcsösültetvény-összeírás előzetes adatai alapján, ugyanakkor a gazdák 12 ezer hektárnyi terület kivágását is tervezik – ismertette Tóth Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági statisztikai osztályának tanácsadója kedden sajtótájékoztatón Budapesten – számolt be az MTI.
Akár már idén ősszel elindulhat a magyar gyümölcsfajták – facsemeték, termesztési technológia és szaktudás – exportja Ukrajnába a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) és az Ukrán Kertészeti Szövetség által aláírt kétoldalú megállapodás alapján – közölte az MKSZN kedden az MTI-vel.
Megkezdődött az őszi gyümölcsfaültetés és a faiskolák szezonja: október közepétől már kaphatók a fiatal gyümölcsfák, a kedvező talajhőmérséklet pedig ideális a kertbővítéshez. A csemeték kiválasztása és helyes elültetése során, viszont több fontos tényezőt is figyelembe kell venni ahhoz, hogy a fák pár éven belül termést is hozzanak.
Gyümölcsültetvényt létesíteni hosszú távra szóló beruházás. A piaci lehetőségek ismeretében számos olyan döntést kell meghozni a tervezés fázisában a technológia minden elemére vonatkozóan, melyeken később már nem, vagy csak korlátozottan áll módunkban változtatni. Érdemes ezért olyan szakértőket felkeresni, akik a termelők ökológiai és ökonómiai környezetének pontos ismeretében, megbízható és értékes tanácsokkal tudnak szolgálni.
Idén először, hagyományteremtő szándékkal indít szavazást az év gyümölcsfajtájáról a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN). A szavazás célja, hogy a magyar fajták szaporításával és forgalmazásával foglalkozó cég felhívja a figyelmet a kevésbé ismert őshonos gyümölcsfajtákra. A jelöltek: Fekete tányéralma; Berkenye; és egy különleges meggyfajta, a Pipacs1.
A jelenlegi telephelyén kell megőrizni a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézet érdi kutató állomását – idézi Bándi Gyulát, a jövő nemzedékek szószólóját a nak.hu. Egy másik elképzelés szerint a területen ipari beruházás lenne.
Cseresznye- és meggyültetvényekben az idõjárás hatására egyik napról a másikra súlyos következményekkel járó, baktérium vagy gomba okozta járványok léphetnek fel.
A szõlõ károsítóinak megjelenését és az általuk okozott kár mértékét nagyban befolyásolja a hajtásnövekedés és a virágzáskori idõszak idõjárása. E sorok írásakor az idõjárást nem tudjuk elõre megjósolni, de az elõzõ évrõl áttelelõ károsítók számáról és arról, hogy milyen hatással volt rájuk a tél, vannak információink.
A cseresznye és meggy alanyai A cseresznye és a meggy alanyai közül az ismert F12/1 (Prunus avium) alanyon, valamint az SL 64 (Prunus mahaleb) sajmeggy alanyon kívül, amelyek igencsak elterjedtek, szükséges megemlíteni néhány manapság teret hódító fajtát, így a Gisela 5 (Prunus canescens X P. cerasus) keresztezést, a Giessen Egyetemen alanyfajtáját.
Az õszi és tavaszi gyümölcsültetvények létesítése sok kérdést von maga után. A régebbi szakirodalom általában õszi telepítést javasolt, különösen az almatermésûek esetében. A csonthéjasok közül az õszibarack és a kajszi telepítését gyakran tavaszi idõponttal ajánlották, melyet e fajok nagyobb hõigényével indokoltak. Manapság kijelenthetjük, hogy az ültetés idejének értelmezése alapvetõen megváltozott. Jórészt az öntözés lehetõségétõl és annak módjától függ. Ennek értelmében minden gyümölcsfaj telepíthetõ tavasszal abban az esetben, ha nem egyszeri, hanem folyamatos öntözést biztosítunk az újonnan létesített ültetvényben. Továbbá az õszi ültetés szintén indokolt lehet az egyes gyümölcstermõ növényeknél, ha a létesítendõ ültetvény folyamatos öntözése még nem megoldott, tehát csupán egyszeri alkalommal tudunk vizet biztosítani az eltelepített oltványok számára. Összefoglalva úgy fogalmazhatunk, hogy az õszi ültetés egyszeri öntözéssel (egyes esetekben öntözés nélkül is) eredményre vezet, míg tavaszi telepítés során, gyümölcsfajra való tekintet nélkül, mindenképpen gondoskodnunk kell a többszöri (folyamatos) öntözésrõl.
Új gép, berendezés vásárlása esetén sokunkban támad az az óhaj, hogy a gyártó által közölt száraz adatlapon, kezelési útmutatón túl többet szeretne megtudni a szerkezetről, annak működéséről, az alkalmazás határairól.
A gyümölcsfák betegségeit okozó mikroszkópikus gombákat a magyar szaknyelv általában az általuk okozott legjellemzőbb tünet alapján nevezi el. Ezért azokat a gombákat amelyeknek konídium telepei növény felületén feltűnő fehér, „lisztes” bevonatot képeznek, lisztharmat gombáknak, a penészgyepet képező gombákat szürkepenésznek, a levélen, vesszőn és a termésen varas foltokat okozó gombákat varasodásnak nevezzük.
A gyümölcsfák tápanyag-utánpótlása, fenntartó trágyázása szempontjából egyik leglényegesebb információ a növény által kivont tápelemek mennyisége. Sokan úgy gondolják, hogy a gyümölcsfák sok tápanyagot vonnak ki a talajból.
A gyümölcsös létesítése, de néhány gyümölcsfa telepítése is több évtizedre szóló, költséges beruházás. A megtérülés csak 4-6-10 év múlva, termõre fordulástól kezdõdõen, évente növekvõ mértékben jelentkezik. Drága az ültetvényanyag, egyre többe kerül a szállítás, a fák ültetése, nevelése és a károsítók elleni védekezés is egyre költségesebb.
A globalizált és felgyorsult világban a fajtainnováció üteme is jelentősen felgyorsult. A nemesítő műhelyek, a piac nyomásának és igényeinek alárendelten, évről évre számtalan új fajtát jelentenek be az unióban. A fajtaújdonságok használati és termelési értékéről sok esetben nem áll rendelkezésre elegendő információ. Miközben még mindig meghatározó a több évtizedes, jól bevált világfajták termesztése; a fogyasztók egyre nagyobb arányban igénylik, a termelők pedig egyre nagyobb arányban termelik az újdonságokat is.
Válságban az európai méhészet
