A Szakmai Ártalom a BASF Mezőgazdasági Megoldások által létrehozott FarmMester – Szántóföldszakmai Műhely Facebook-csoport legújabb exkluzív tartalma, amelyben neves szakértők vitatják meg a mezőgazdaság aktuális, legfontosabb kérdéseit.
A Szakmai Ártalom a BASF Mezőgazdasági Megoldások által létrehozott FarmMester – Szántóföldszakmai Műhely Facebook-csoport legújabb exkluzív tartalma, amelyben neves szakértők vitatják meg a mezőgazdaság aktuális, legfontosabb kérdéseit.
Ha Önnek is problémái vannak kalászosokban a korán csírázó egy- és kétszikű gyomokkal, már ősszel gondoljon a gyomirtásra!
Citizen science módszer alkalmazásával mérik fel a parlagfű elleni védekezésben hasznosítható parlagfű-olajosbogár hazai terjedését az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) kutatói – közölte honlapján az ELKH.
A hatályos jogi szabályozás értelmében (221/2008. (VIII. 30.) kormányrendelet) a földhasználó egész évben köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani – elékezteti legfrissebb felhívásában az érintetteket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Bár a parlagfű elleni védekezés hagyományos eszközökkel is elvégezhető, a leginkább kívánatos módszer mégis csak a biológiai védekezés lenne. A tudományos eredmények alapján a legígéretesebb a kártékony növény ellen egy bogár, a parlagfű olajosbogár (Ophraella communa) lenne – állítja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A kecskék is segíthetnek az invazív növényfajok visszaszorításában állapították meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Állattenyésztési Tudományok Intézetének és Növénytermesztési-tudományok Intézetének kutatói. Többek között olyan kérdésekre keresték a választ, mint milyen problémákat okoznak az invazív növények, hogyan lehet védekezni ellenük és hogyan segíthetnek mindebben a kecskék.
A gyomnövények elleni növényvédő szeres védekezés a kultúrnövények közeli rokon gyomfajai ellen a legnehezebb – hívta fel a termelők figyelmét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján.
Megjött a meleg, napsütéses idő, amire már mindannyian vártunk. Felébredt a természet, növekedésnek indultak a gyomnövények is.
A nyári aszályok növelhetik a mezőgazdaságban is károkat okozó gyomnövény, a betyárkóró terjedésének sikerességét a hazai homokpusztákon – állítják kutatásaik alapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) munkatársai.
Az elmúlt években egyre inkább az állománykezelések irányába mozdul el a gyomirtás a kukoricában. Ezt elsősorban egyes gyomnövények elterjedése, felszaporodása indokolja. A mélyen csírázó, nagy magvú gyomok – csattanó maszlag, szerbtövis, selyemmályva, árvakelésű napraforgó – ellen preemergens kezeléssel nem tudunk minden esetben megfelelő hatást biztosítani, meg kell várni azok tömeges kelését.
Agrárgazdasági és növényvédelmi szempontból is globális kérdéseket feszegettek az ez évi előadók Visegrádon, a SUMI AGRO HUNGARY KFT. által megrendezett XVI. KALÁSZOSGABONA fórumon. A hazai malomipar jelenlegi helyzetéről, illetve az aktuális kalászos vetőmaghelyzetről is hallhattunk beszámolókat
Akárcsak a többi kultúrában, a kalászosoknál is tetemes lehet a terméskiesés, ha teret engedünk a gyomkonkurenciának. S akkor még nem szóltunk az általuk felhasznált tápanyag és víz pótlásáról, ami napjainkban egyre drágább. A táblák gyommentesítése összetett feladat, hiszen számos tényező befolyásolhatja, hogy hol, mikor, milyen gyomokkal számolhatunk. Egyebek között az elővetemény, az abban használt gyomirtó szer, a vetés ideje és az állomány sűrűsége nagyban befolyásolhatja, hogy tavasszal mennyi és milyen gyomokra számíthatunk. A gyomszabályozás mindenképpen megtérül, hiszen nem csak minőségileg lesz jobb, illetve nagyobb a termés, de az utóvetemény gyomflórájára is előnyösen hat. A kérdés csak az, hogy milyen készítményt, illetve hatóanyagokat válasszunk. Egyebek között ezt is megkérdeztük egy tapasztalt szakembertől, Miklóssy Bélától.
Napjainkban a napraforgó termõterületének nagy részén a herbicidtoleráns hibrideket termesztik. Piaci részesedésük eléri a 60–70%-ot. Ezeken a területeken olyan gyomirtó szereket használhatunk, amelyek hatékonysága több gyomnövény ellen jobb, mint a hagyományos (preemergens) készítményeké. Az elmúlt évek szélsõséges idõjárása azonban rámutatott arra, hogy az állománykezeléseknek is vannak hiányosságai. Melyek ezek?
Veronika hederifolia ellen a Szolnok megyei MGSZH NTI 2012. évi összehasonlító kísérletében
A Dow AgroSciences világszerte ismert a gabona gyomirtásában végzett magas színvonalú fejlesztõ munkájáról. Ennek eredménye, hogy 2013-ban minden fontosabb szegmensben prémium készítményeket kínál a magyarországi termelõk részére.
Egy új megoldást ajánlunk az õszi kalászosokban a komoly és egyre erõsödõ problémát jelentõ nagy széltippan (Apera spica-venti) ellen. A gond súlyossága ismert, az okai azonban annál kevésbé. Amennyiben ezek feltárása során a keletkezett információkat okszerûen katalogizáljuk és utóbb ezek szellemében járunk el, látványos szakmai megelégedettséggel nyugtázhatjuk a sikert.
Kukorica területeink gyomirtása minden évben újabb és újabb kihívások elé állít, de évrõl évre gyarapodik a felhasználásra javasolt készítmények száma is. Mi alapján döntsünk?
Ma még nem tudjuk, hogy az õszi kalászosok hogy vészelik át a telet, s hogy milyen lesz az idõ tavasszal. Mégis érdemes olyan technológiát tervezni, mely biztosítja a magas termésszintet és a jó minõséget. S ez a szakszerû gyomkezeléssel kezdõdik. Mégpedig integrált módon, azaz a különbözõ megoldások kombinálásával kell megelõzni a gyomok kártételét. Ki kell használnunk az agrotechnika lehetõségeit (vetésváltás, fajta megválasztás, gyomhigiénia), illetve az optimális vetésidõt, talajmûvelést, mechanikai gyomirtást is. Gyomirtásunk így lesz igazán gazdaságos és eredményes.
Hazánkban az elmúlt 10 év csapadékviszonyait figyelembe véve a kukorica preemergens gyomirtás a 10-30 mm bemosó csapadék hiányában sok esetben felesleges pénzkidobásnak tûnt, mert a kellõ eredményt nem tudtuk elérni, így esetenként több alkalommal is poszt kiegészítést kellett alkalmaznunk. A 2010-es év viszont több esetben is bizonyította a kezelés létjogosultságát.
Hazánkban a napraforgó a legfontosabb olajos növényünk. 2009-ben a vetésterület nagysága 536 ezer hektár volt, a betakarított átlagtermés hektáronként 2,34 tonna. Az olajos növények, így a napraforgó piaci helyzete elõreláthatólag továbbra is kedvezõ lesz, így várható, hogy a termelési kedv a következõ években sem fog csökkeni.
Hazánkban a kukorica termesztése 1,2-1,3 millió hektáron folyik, így a vetésterület nagyságában, a kalászosok után, a második legfontosabb növényünk a kukorica. A kukoricatermesztésnek, ezen belül a vegyszeres gyomirtásnak Magyarországon jelentõs hagyományai vannak, ezért elengedhetetlenül fontos a naprakész információk ismerete. Ehhez szükséges az új gyomirtási technológiák megismerése, fontos tudni, mely gyomnövények fordulnak elõ a területünkön, és ami talán a legfontosabb, hogy az adottságainkhoz a legoptimálisabb technológiát tudnunk kell kiválasztani és alkalmazni!
A problémafelvetés oka: a kalászosokban elõforduló egyszikû gyomnövények jelentõsége megnõtt hazánkban. Magyarországon a rendszerváltást követõen a kárpótlással, privatizációval megtörtént a földterületek tulajdonviszonyi átrendezõdése. A nagyüzemi szántóföldi táblák felaprózódásával gyökeresen megváltozott a növénytermesztés és a növényvédelem struktúrája.
A szója az állattenyésztésben nélkülözhetetlen fehérjeforrás, az élelmiszeriparban pedig széles körben felhasználható alapanyag. Magyarországi termesztését mindig a szükség, a válságos idõ kényszerítette ki. Termesztési kultúráját igazán a hetvenes évek iparszerû növénytermesztési technológiája honosította meg. Azóta vetésterülete és a termesztési kedv is hullámzó, de egy tény: hazánkban bizonyos tájkörnyezetben szóját lehet gazdaságosan termelni.
Az elmúlt két évben immár ötödik alkalommal került sor országosan szántóföldjeink gyomnövényzetének felmérésére. Dr. Ujvárosi Miklós vezetésével a Második Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés elõkészítése során határozták meg a felvételezések alapelveit és kidolgozták a végrehajtás módját. Azóta ugyanazon mérési módszerekkel végezzük az egész országra kiterjesztve a gyomfelvételezéseket.
Az ültetvények telepítése elõtt és a telepítéskor szinte minden eldõl a gyomszabályozás vonatkozásában, mivel egy helytelenül elvégzett telepítés, és az azt megelõzõ nem megfelelõ gyomirtási munka, a teljes ültetvény életét végigkíséri, és befolyásolja a gyomszabályozás sikerét, vagy éppen a kudarcot lehet elõre borítékolni!
A kukorica gyomirtását ma már vegyszer nélkül nem lehet elképzelni.
A vetésforgó, vetésváltás és a biológiai diverzifikáció már régóta a sikeres növénytermesztés alapja.
Egy évvel korábban (Agro Napló 2005/08) összefoglaltuk a hosszú élettartamú, nagy életteljesítményû lucernás termesztés- technológiájának alapjait. A fontos tennivalók közé soroltuk a gyomszabályozást, ami a telepítéstõl a minél késõbbi feltörésig (minimum 4 évig) nagy gonddal, szakmai felkészültséget igénylõ munkával jár.
A parlagfû a múlt század húszas éveiben jelent meg a mai Magyarország területén. Márciustól augusztusig folyamatosan csírázik, kitûnõ kompetíciós képességének köszönhetõen nem csak a kultúrnövényekkel, de a területen elõforduló más gyomokkal is sikeresen konkurál. Magprodukciója kifejezetten nagy, ahol megjelenik irtani kell, mert uralkodóvá válik. Kukoricában négyzetméterenként már egy darab is mérhetõ termésveszteséget okoz. Amellett, hogy a parlagfû káros mint gyomnövény, rendelkezik még egy tulajdonsággal, ami miatt irtása nem csak a mezõgazdaságilag mûvelt területeken kötelezõ, hanem a ruderális és egyéb területeken is nemkívánatossá vált, nevezetesen hogy rendkívül allergén. Az emberek tekintélyes hányada érzékeny a pollenjére, a július elsõ dekádjában bekövetkezõ virágzása honfitársaink százezreit irritálja. A heves allergiás reakció, amit a pollen kivált, a gyomosító hatásával együtt elsõ számú közellenségé tette ezt a növényt.
Selyemmályva, vadkender, szerbtövis, csattanó maszlag. Ezek a gyomok gyakran becsapják a hagyományos alapkezeléssel védekezõket. Érthetõ, hogy egyre nagyobb területen választják a gazdák a célzott felülkezelé-seket. A tavalyi csapadékos tavasz a már megszokott gyomfajokból is többet csalt elõ. Az amúgy könnyen írtható parlagfû és a kakaslábfû is eltérõ fejlettségnél kerültek gyomirtásra. Erõs gyomnyomásnál és az említett nehezen irtható gyomfajok (1, 2. képek) eltérõ fejlettségû egyedei ellen a legmegbízhatóbb, teljes hatásspektrumot biztosító gyomirtók közül célszerû választanunk.
Hazánkban a napraforgó vetésterülete hozzávetõlegesen 450 ezer hektár, de ez az érték akár ± 25%-kal is változhat az elõzõ évek tapasztalatai alapján. A kukorica termesztése 1,1–1,2 millió hektáron folyik Magyarországon. A megfelelõ idõben és a helyesen elvégzett gyomszabályozás elengedhetetlenül fontos a magas termésátlag és a kiváló termésminõség eléréséhez. Ehhez szükséges a területen elõforduló gyomnövények és az ellenük való optimális védekezési technológia ismerete, és ezek alkalmazása.
Magyarországon a repce fõ gyomirtási idõszaka tavasszal érkezik el. A kétszikû gyomok közül a legveszélyesebbek a ragadós galaj, a mezei acat és az ebszikfû.
A növények – köztük a gyomnövények – magvainak, terméseinek terjedését minden alapvetõ növénytani tan- és kézikönyv ismerteti különbözõ részletességgel.
Környezetünk védelme napjainkra a társadalmi-gazdasági életünk meghatározó részévé vált. Környezetünk minden elemének (talaj, víz, levegõ) állapota a nem megfelelõ használat következtében az elmúlt évtizedekben lényegesen romlott. A mezõgazdaság – melyet az egyik, bár nem a legnagyobb környezetszennyezõnek tartanak számon – sokat tehet azért, hogy környezetünk állapota a továbbiakban ne romoljék.
Csillagpázsit – Cynodon dactylon (L.)Pers. Az elmúlt években sok információ, adat tanúskodik arról, hogy a csillagpázsit terjedése figyelhetõ meg. Életerõs telepek kialakulása található legkülönbözõbb országrészeken és helyeken ott is, ahol eddig nem volt jellemzõ a gyomnövény jelenléte. A csillagpázsit gyomként nagyon agresszív, és ott, ahol megtelepszik, rendkívül nehéz mechanikailag vagy vegyszeres úton eltávolítani.
Nád /Fragmites communis (Trin.)/ A nád eredetileg nem szántóföldi gyomnövény, viszont az elmúlt években a termelést akadályozó kártékony növénnyé vált. Korábban szinte haszonnövényként tartottuk számon. Kiterjedt vízfelületekben foltokban megtelepedve, vagy parti szegélyként nagyon hasznos szerepet tölt be a víz tisztítása révén, továbbá a hullámzás csökkentésével, sajátos telepeivel a vizek biológiai életére jelentõs hatással van. Napjainkban is felhasználják tetõfedésre, kerítés és sövény készítésére, nádpallók formájában a lakóházak mennyezetének elkészítésére. Lakóházak falazatánál kihasználható a rendkívül hatékony hõszigetelõ képessége is. Kommunális szennyvizek tisztítására is alkalmazzák elõnyös tulajdonságait. Kisebb települések szennyviztisztítása a nád segítségével környezetbarát módon és költség-takarékosan megoldható.
A kukorica sikeres gyomirtásának új, egyben az egyik legfontosabb eszköze az acetoklór hatóanyagú gyomirtó szer. Igen kedvezõ hektárköltséggel érhetõ el idén az említett acetoklór a hagyományos atrazin hatóanyaggal gyári kombinációban, Tropazin FulTime néven.
Ragadós galaj (Galium aparine L.) - Gabonatermesztésünkben gyomirtási szempontból a legfõbb gondot a ragadós galaj jelenti. Napjainkban az egész országban megtalálható, gyakorlatilag elvétve fordul elõ a gyom-növénytõl mentes tábla. Mivel nagyon nehéz a magját a gabona termésétõl különválasztani, a vetõmaggal folyamatosan terjed. Elszaporodásában szerepet játszik az a tény is, hogy a hatósági elõírások bizonyos mértékû galajmag-darabszámot engedélyeznek a vetõmagtételekben. A helytelen agrotechnika, valamint a betakarítógépek is kimutathatóan felelõsek a széthurcolásában. Mindezek eredményeként a termelés költségigénye évrõl évre emelkedik, ráadásul az export-import kereskedelem is akadályba ütközhet. A gyom jelenlétérõl azok is meggyõzõdhetnek, akik közvetlenül nem figyelik a növényt, ugyanis a termés horgas tüskéivel ráragad a ruhára és eltávolítása külön feladatot jelent. Nem csoda, hogy népi elnevezése nagyon változatos: ragadály, ragadáncs, kullancsfû, ragadófû, ragadó galaj, koldustetû.
A pongyola pitypang a legismertebb gyomnövények közé tartozik. Mondókák, dalok, gyermekjátékok kötõdnek hozzá. Nem csoda, hogy elnevezése a nép körében nagyon változatos. Ezek közül legismertebbek: a gyermekláncfû, lámpavirág, pippang, pitypang, kákics, láncvirág.
Évről évre egyre nagyobb figyelmet igényel a kalászosok gyomirtása. A változó gyomflóra a jól bevált gyomirtási technológiák sikerességét nagyban befolyásolja.
A kukorica nem versengő típus, ha gyomos körülmények között kell fejlődnie, képletesen szólva átengedi a helyet a gyomnövényeknek, megváltoztatja levélállását, egészségesen szétterült leveleit sorirányba rendezi, nem terebélyesedik, és a szűkösen rendelkezésre álló javak (fény, tápanyag, víz) miatt hosszanti irányba történő megnyúlása felgyorsul.
Hazánkban az elmúlt évtizedekben számos új gyomfaj jelent meg, illetve szaporodott fel robbanásszerűen. Ezeket az idegen, agresszív fajokat nevezzük inváziós gyomnövényeknek, vagy más néven özönnövényeknek. Rendszerint más kontinensről származnak, és komoly veszélyt jelentenek a természetes és az agrár-ökoszisztémákra egyaránt, mivel megbontják azok egyensúlyát, és az őshonos növényfajok kiszorításával visszavonhatatlanul átalakítják a területek gyomflóráját.
A szójatermesztés egyik legkritikusabb eleme a gyomirtás, mert kevés számú készítmény áll rendelkezésünkre, továbbá a fejlesztések sem tűzték zászlajukra az újabb megoldások keresését. A 200 éves hazai szójatermesztés előtt tisztelegve gyűjtötte össze és mutatta be a SUMI AGRO kétéves kísérleti programjával a szója gyomirtásának legaktuálisabb tudnivalóit.
A címben szereplő kijelentésre sokan csak legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik. A probléma azonban sokkal súlyosabb. Az elvégzett több éves vizsgáltok eredményei igazolták, hogy igen is foglalkozni kell ezzel a ‚zsebbe vágó” kérdéssel.
A címben szereplő kijelentésre sokan csak legyintenek, mivel azt gondolják és vélik, hogy a nyári gyomokat majd az első fagyok elintézik. A probléma azonban sokkal súlyosabb. Az elvégzett több éves vizsgáltok eredményei igazolták, hogy igen is foglalkozni kell ezzel a ‚zsebbe vágó” kérdéssel.
A nagy széltippan (Apera spicaventi) a búzákat fertőző egyszikű gyomnövények közül a legelterjedtebb. Magyarországon 220 ezer ha az általa fertőzött terület nagysága.
A nagy széltippan (Apera spica-venti (L.) P. B.) egyéves, többnyire már ősszel vagy kora tavasszal csírázó, kb. 1 méter magasra növő fű (Ujvárosi, 1973). A nagy széltippan egyre inkább terjed, jelentősége növekszik. Az Országos gyomfelvételezések alapján őszi búzában, az ötvenes években még csak 37-dik volt, de napjainkban dobogós helyet követel magának. Míg régebben csak laza savanyú talajokon találkozhattunk a széltippannal, manapság már a legjobb gabonatermő területeink közül is sok helyen jelentős borítással bír.
Az őszi kalászos gabonákban, elsősorban a nagy széltippannal fertőzött területeken terjedt el az őszi gyomirtási technológia. Ennek oka, hogy ősszel hatékonyabban, időben és olcsóbban el lehet végezni a védekezést. Számos hatóanyag áll a rendelkezésre, amelyek eddig megoldották a problémát. Azonban az elmúlt években olyan folyamatoknak vagyunk tanúi, amelyek megkövetelik az új, markánsan robusztusabb megoldások használatát.
A hazánkban eddig leírt 6 muharfaj elterjedése és szántóföldi gyakorisága fajonként eltérő. A Setaria faberi (óriás muhar) Nyugat-Magyarországon már meghonosodottnak tekinthető és ma még jól körülhatárolható az elterjedési területe.
A fajszintű pontos meghatározás (taxon szintű identifikáció) számos élethelyzetben kiemelkedően fontos ismeret és ez a tény nem szűkíthető kizárólag a gyomirtási tevékenységünkre.
Az idei szezonban ismét a termelők rendelkezésére áll a Syngenta integrált kalászos csomagajánlata Kalászos Start csomag néven. A kiváló ár-érték arányú csomagot elsősorban a búzatermesztő szakemberek figyelmébe ajánljuk.
A gyomnövények elleni küzdelem a növénytermesztéssel egyidős feladat a földműveléssel foglalkozó ember számára. Ujvárosi Miklós, a hazai gyomirtási kutatások úttörőjének megfogalmazása szerint szántóföldeken gyomnak nevezünk minden olyan növényt, amelyet nem vetettünk, hasznot nem hoz és jelenléte káros legalább azzal, hogy a vetett növény elől elfoglalja a helyet vagy felhasználja a talaj tápanyag- és vízkészletét. Ez a meghatározás érvényes a kerti és szőlőkultúrákra is.
A folytonosan változó talajhasználatnak és termesztési intenzitásnak, mi több a szakadatlan behurcolásoknak következtében a Kárpát-medencében élő növénytermesztőknek más és más gyomnövényekkel kellett megküzdeniük a történelem egymást felváltó korszakaiban.
A hatás és a visszahatásból adódó kölcsönhatásnak (interakció) nevezett jelenség jól ismert fogalom – fizikából. Szűkebb szakterületünkön, a mezőgazdaságban úgyszintén létezik, csak mivel még nem érettségi tétel, kevesen futtatják végig a gyakran emlegetett „józan paraszti ész” algoritmusán.
Szántöldjeink évelő gyomokkal erősen fertőzöttek. Mezei acat, fenyércirok kolóniák keserítik meg kultúrnövényeink életét. Tegyünk ellene, hogy visszanyerjük a termőföldjeink kultúrállapotát!
Szántöldjeink évelő gyomokkal erősen fertőzöttek. Mezei acat, fenyércirok kolóniák keserítik meg kultúrnövényeink életét. Tegyünk ellene, hogy visszanyerjük a termőföldjeink kultúrállapotát!
Változó világunk változó körülményekkel szembesít bennünket, egy folyamatosan átalakuló színtéren kell helytállnunk.
A termesztett kultúrák növényvédelmében a gyomirtásnak kulcsfontosságú a jelentősége. A termesztés sikerének az alapja a táblák gyommentességének biztosítása az egész vegetációs időszak folyamán.
Manapság a növénytermesztésben egy új „reformkort” élünk meg. Az elmúlt évtizedben olyan léptékű technológiafejlesztésnek vagyunk a szemtanúi, alakítói, felhasználói és egyben „elszenvedői”, amely alapjaiban alakítja át az egész termesztéstechnológiánkat.
Nézzük ízelítőül azokat a felhasználási területeket – kizárólag a lágy- és fásodó szárú növényeink köréből –, amikről már csak megfakult lapok tájékoztatnak minket.
A repce gyomirtási technológiájának kiválasztását számos tényező befolyásolja. Az elmúlt években bekövetkezett néhány olyan „jelenségre” szeretném felhívni a figyelmet, amely vagy amelyek jelentős szerepet játszottak, ill. játszanak a jövőben a technológia megválasztásában.
Március hónap elérkeztével egyre inkább aktuálissá válnak a tavaszi mezőgazdasági munkálatok, így a gyomirtásokra való felkészülés. A határt járó gazdálkodók folyamatosan követik a kultúrnövények általános állapotát, a károsítók megjelenését, így a gyomnövények csírázását, kelését.
Megjelent a vidéki turizmus fejlesztését támogató vidékfejlesztési pályázati felhívás
