Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus alakulásától függően a globális GDP-növekedés idén 3,3-4 százalék között, 2023-ban pedig 2,5-3,2 százalék között mozoghat – tette közzé a KPMG csapata.
A hazai mezőgazdaság kibocsátása 2020-ban elérte a 2973 milliárd forintot; a növénytermesztés 58, az állattenyésztés 34 százalékkal járult hozzá a teljesítményhez, előbbi volumene 3,3, utóbbié 1,3 százalékkal mérséklődött 2019-hez képest – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Idén a korábban várt 3,2 százaléknál nagyobb, mintegy 4,7 százalékos GDP-csökkenéssel, viszont jövőre már érdemi, mintegy 7,2 százalékos GDP-növekedéssel számolnak a Takarékbank makrogazdasági elemzői – ismertette a bank vezető elemzője október közepén Budapesten
A német ipart meglehetősen pesszimista hangulat jellemzi: 2018 közepe óta meredeken romlik az üzleti bizalom és idén szeptember-októberben a mutató 2009 vége óta nem látott szintekre süllyedt.
The European economy is set for its seventh consecutive year of growth in 2019, with all Member States' economies due to expand.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 5,0 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított GDP a kiegyensúlyozott adatok szerint.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2017-ben 4,0 százalékkal nőtt az előző évi 2,2 százalék után. A naptárhatással szűrt adat 2,1 százalékosról megduplázódott, 4,2 százalékosra emelkedett. A mezőgazdaság 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést – közölte a Központi Statisztikai Hivata (KSH).
Elsősorban a piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítményére hivatkozva második olvasatában 0,3 százalékponttal 3,9 százalékosra emelte a bruttó hazai termék harmadik negyedévi növekedési adatát kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a november 14-én közölt első becsléshez képest – közölte az MTI.
A mezőgazdaság 3,8 százalékos aránnyal járult hozzá a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 2016-ban – derül ki a KSH „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2016” című átfogó elemzéséből.
Ebben az évben 8,5 százalékkal nőtt a mezőgazdaság kibocsátása, és az árak 2,9 százalékos átlagos csökkenése következtében 5,3 százalékkal nagyobb értéket állított elő az ágazat, mint 2015-ben – tette közzé pénteken az MTI a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslések alapján készített jelentését.
A második negyedéves amerikai növekedési adat igazolta, hogy az első negyedéves visszaesés csak egyszeri tételeknek köszönhető. Az amerikai gazdaság robusztus növekedése és a munkaerő-piaci kondíciók javulása erősítik a szeptemberi kamatemelés esélyét.
Az idei év első negyedévében tovább gyorsult a régió növekedése, amiben egyre nagyobb a fogyasztás szerepe. A megindult fogyasztásbővülés ezúttal tartósnak ígérkezik, mert a háztartások megtakarítási hajlandósága már-már túl magas és további költségvetési szigorra sincs szükség. Az alacsony inflációs környezet miatt tartósan alacsonyak lehetnek a kamatok Kelet-Európában és nincsen szükség erős árfolyamokra sem. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy végre Nyugat-Európa is jobban teljesít, akkor jogosan bízhatunk egy lendületes, tartós és kiegyensúlyozott hazai és régiós növekedésben.
2011 eleje óta a legjobb növekedést produkálta az eurózóna tavaly év végén. Ehhez hozzátéve a gyengülő eurót, az EKB márciusban induló eszközvásárlási programját és az energiaárak alakulásához kapcsolódó pozitív keresleti sokkot, javultak az idei évre vonatkozó várakozások, ráadásul úgy tűnik, Görögországgal is sikerül megállapodni egy reformtervezetről.
Az óév végén és az újév elején joggal merül fel annak az igénye, hogy az ágazatot ért események és eredmények ismeretében összegezzük, milyen évet is zárt a hazai agrárium 2014-ben? A Földművelésügyi Minisztérium vezetői decemberben közreadott tájékoztatójukban megfogalmazták a legfontosabb eredményeket.
Szeptember második felében elkomorodtak a tőkepiaci szereplők, és az azt követő kicsit kevesebb, mint egy hónapban 15% körüli mértékben estek a fejlett részvénypiaci indexek. A jelenség mögött két ok biztosan meghúzódik: október végén a Fed leállítja a pénzpumpát, ezen túl egyre több jel mutat arra, hogy a világgazdaság növekedése nem fog igazán gyorsulni – sőt, az eurózónában reális esély mutatkozik egy harmadik recessziós hullámra, és Japán esetében is elakadhat a növekedés gyorsulása.
A második negyedéves GDP-adatok megerősítették a különböző rövidbázisú konjunktúraindikátorok (ipari termelés, kiskereskedelmi forgalom) által festett képet: az amerikai gazdaság 4,0%-kal bővült a második negyedévben, míg az eurózóna gazdasága stagnált ebben az időszakban. A fentiek következtében egyre többen várják már tavaszra a Fed első kamatemelését, miközben az EKB-n nő a nyomás, hogy még idén újabb lépéseket tegyen az infláció és a növekedés élénkítése érdekében.
A Szabolcs-Szatmár-Beregben zajló mezőgazdasági tevékenységen belül kiemelkedő jelentőségű a gyümölcs-, illetve az almatermesztés. Az ország gyümölcsös területének harmada, almáskertjei területének kétharmada van a megyében. Ehhez kapcsolódóan a térségben jelentős kutatási-fejlesztési tevékenység zajlik az újfehértói kutatóállomáson. Az almatermesztésnél is nagyobb mértékben (közel 80%-ban) koncentrálódik a megyére a jelentős élőmunka-igényű, kis területi részarányú hazai dohánytermelés.
Az amerikai gazdaság korábban vártnál jobb teljesítménye következtében a tengerentúlon már arról beszélnek, hogy az eszközvásárlási program októberi kivezetését követően már jövő június előtt megkezdődhet a kamatemelési ciklus. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy az eurózóna motorjaként funkcionáló Németország nem tud tovább gyorsulni, ami tovább nehezíti az Európai Központi Bank dolgát.
Az első negyedéves GDP-adatok megerősítették az eddigi képet: a gyenge adat Amerikában az országot sújtó ítéletidőnek volt betudható – az áprilisi és májusi statisztikák a korábbi, magasabb növekedéssel konzisztens képet festenek. Míg Európában a gyenge növekedés – és az alacsony infláció – tényleges monetáris lazításra ösztönzi az EKB-t, ami júniusban, az új inflációs előrejelzés publikálásával egyidőben léphet.
A világ két vezető gazdasági hatalma, az EU és USA között kötendő szabadkereskedelmi megállapodásról elindultak a tárgyalások. Az egyezmény bővítheti az uniós – és ezen belül a magyar agrártermékek – exportlehetőségeit, de az USA-ból érkező importnak kiszorító hatása is lehet egyes eddig stabil exportpiaccal rendelkező termékek esetében. Cikkünk azt vizsgálja, hogy mely termékek lesznek ezen veszélynek kitéve.
Az amerikai ítéletidő a gazdaság minden szegmensére negatívan hatott, azonban a visszaesés valószínűleg csak ideiglenes, tavasszal a korábban látott lendülettel folytatódhat a felívelés. Az eurózóna gazdasága kicsit jobban nőtt a vártnál, azonban a munkapiaci helyzet továbbra sem javult érdemben.
Csongrád, a napfény hazája Csongrád megye az ország legalacsonyabban fekvő területén, az Alföld három eltérő talajadottságú vidékén fekszik. A kedvező éghajlat és talajadottságok magas színvonalú mezőgazdasági termelés kialakulását eredményezte, amely a helyi gazdaság egyik legfőbb erőforrása. 2011-ben a Csongrád megyei gazdaságok a megyében megtermelt GDP-hez mintegy 10%-kal, az országos átlag több mint kétszeresével járultak hozzá.
Az elmúlt időszakban az eurózónában némileg javult a gazdaság helyzete, de a kép továbbra sem megnyugtató. Az alig megindult növekedés törékeny, a munkanélküliség magas szinten stagnál, miközben a gyenge kereslet miatt az infláció rég nem látott szintre süllyedt, az exportszektort pedig az erős euró fékezi.
Popp József meghatározó egyéniség a magyar élelmiszergazdaság versenyesélyeinek javításáról, és az élelmiszerkereskedelem beszerzési illetve árképzési politikájáról szóló kutatásokban. Az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar egyetemi tanára, dékánhelyettese, a Gazdaságelméleti Intézet vezetõje, az agrár-közgazdaságtan hazai szaktekintélye decemberben Gödöllõn, a Kukorica Termésverseny díjkiosztó ünnepségén a fenti címen tartott értékes elõadást.
Egy 18 éve tartó tárgyalássorozat végén a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) most már Oroszországot is felvette tagjai közé. Az orosz WTO-csatlakozástól jelentõs könnyítéseket várnak a világ agrárexportõrei, köztük Magyarország is. Oroszország számára a WTO-tagság az elõnyök mellett számtalan veszéllyel is járhat. 2012. augusztus 22. óta Oroszország teljes jogú tagja a WTO-nak. Gyakorlatilag már tavaly decemberben felvették, de Oroszország részérõl az orosz parlamentnek még ratifikálnia kellett a szerzõdést. Ez pedig az orosz elnökválasztás körüli belpolitikai harcoknak köszönhetõen több mint fél évig elhúzódott, és csak ez év július középen történt meg.
Az agrárvállalkozások számára eredményes volt a 2011-es esztendõ – az ágazat kibocsátása 26 százalékkal növekedett, és jelentõs volt a jövedelmezõsége is. Az agráriumot érintõ aktuális kérdésekrõl, a 2012-es tervekrõl, a trendekrõl és a termõföld befektetési piaci felértékelõdõ szerepérõl konzultáltak januárban a szakemberek az OTP agrárszolgáltatásait állítva a fókuszba.
Mindenki azt kérdezi, hogy miért következett be az agrárpiaci árrobbanás – tette fel hallgatóságának a kérdést Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet fõigazgatója Visegrádon, a Summit-Agro Hungária Kft. által megrendezett X. Kalászos Gabonafórumon.
Az OMÉK ideje alatt számtalan alkalom adódott az agrárium aktuális kérdéseinek megvitatására, mivel az FVM szakemberei fórumokon biztosítottak lehetõséget a tájékoztatásra, konzultációkra. Örvendetes, hogy az érdeklõdõk között sok fiatalt találhattunk, akik a korszerû, európai uniós elvárások és elõírások tartalma szerint keresik helyüket az ágazatban, s itt remélik jövõjüket, szakmai sikerességüket. Cikkünkben két elõadó, Dr. Kocsondi Csaba fõosztályvezetõ helyettes (FVM Agrár-Vidékfejlesztési és Környezetgazdálkodási Fõosztály) és Boda Tamás fõosztályvezetõ helyettes (FVM Agrár-Vidékfejlesztési Fõosztály) elõadásai alapján számolunk be a hallottakról.
A költségvetés hiánya a GDP 1%-át tette ki a 2015 júliusa és 2016 júniusa közötti egy évben. A bevételek a korábbi intézkedéseknek – például az online pénztárgépeknek és az elektronikus útdíjnak – és részben a gazdaság belső motorjainak megindulásának köszönhetően továbbra is gyorsabban bővülnek, mint a féken tartott kiadások. Ezzel együtt 2016-ban a hiány a GDP 1%-a alá csökkenhet, szemben a kormány 1,7%-os hiánycéljával. Így 2017-re akár 500-700 milliárd forintos adócsökkentésre/kiadásnövelésre is sor kerület, ami elegendő lehet az egyszámjegyű szja-ra, vagy egy 5 százalékpontot meghaladó tb-járulékkulcs-csökkentésre, vagy akár a szektoradók kivezetésére.
Nem okoztak nagy meglepetést az Európai Unióból érkező negyedik negyedéves GDP-adatok. Az eurózóna gazdasága 1,7%-kal bővült, ami összhangban van az előző negyedévek teljesítményével. A kelet-közép-európai régió ugyanakkor a vártnál jobban teljesített, miközben a gyengélkedő periféria országai közül Spanyolország az élmezőnyben tudott végezni. A leggyengébb negyedévet a finnek és a görögök tudhatják magukénak. Az idei növekedést az emelkedő nyersanyagárak, a továbbra is rendkívül laza monetáris kondíciók, a helyi parlamenti választások, a BREXIT miatti átrendeződés és az új amerikai elnök külkereskedelmet érintő intézkedései alakíthatják majd.
1,7% volt a költségvetés GDP-arányos, ESA módszertan szerint számított hiánya 2016-ban. A hiány az év végi, egyszeri kiadásoknak volt köszönhető, mivel az első három negyedévben még többletet mutatott a büdzsé. A 2017-re vonatkozó kormányzati hiánycél 2,4%, így a kedvező alapfolyamatok továbbélését feltételezve bőven van mozgástér a költségvetésben.
Bár a korábbi várakozások arról szóltak, hogy a gyenge euró és az alacsony olajár kedvező hatásának kifutásával az eurózóna gazdasága érdemben lassulni fog, éppen ellenkező irányú folyamatok indultak meg. A bizalmi indexek csúcsközelben, új csúcson a foglalkoztatottság, pozitívba fordult a hitelfelvétel, emelkedésnek indult az építési engedélyek száma, ami jól tükrözi a lakossági bizalom erősödését. A francia elnökválasztás eredménye nyomán pedig egy jelentős bizonytalansági tényező is eltűnt az európai politikából, ami várhatóan az üzleti bizalom további erősödését támogatja. Úgy tűnik, az elmúlt néhány év döcögős növekedését a korábbinál lendületesebb és több lábon álló bővülés válthatja fel, melybe már a beruházások élénkülése is bekapcsolódik. Az Európai Bizottság tavaszi prognózisában felfelé módosította növekedési előrejelzését a régóta ilyen kedvezőnek nem látszó gazdasági kilátások fényében.
A piaci várakozásokat és az előzetes adatokat is meghaladó 3,9%-os éves GDP-növekedést jeleznek a legfrissebb, harmadik negyedéves statisztikák. Az új csúcson álló bizalmi indexek, a kiskereskedelmi forgalom erőteljes növekedését jelző számok, a kedvező munkapiaci feltételek, valamint a hitelfelvételek bővülése egyaránt a háztartási kereslet erős növekedését jelezték előre, miközben a külső környezet is kedvezően alakul. A negyedik negyedévben tovább gyorsulhat a gazdaság bővülése, ami azt jelenti, hogy az egész idei évre vonatkozóan akár a 3,8% körüli GDP-növekedés sem kizárt.
A magyar gazdaság folyó fizetési mérlegének egyenlege a 2016. évi, közel 7 milliárd eurós rekordtöbblet után 2017-ben csökkenésnek indult a magasabb energiaárak és lendületes fogyasztás- és beruházás-bővülés egyre nagyobb importigénye miatt. Ugyanakkor a többlet jelenlegi szintje az EU-s források és a beáramló működőtőkével együtt továbbra is biztosítja a külső adósság csökkenését, miközben az adósságráta lefeleződött a 2010-es csúcshoz képest.
Az államháztartás nemzeti számlák szerinti hiánya a GDP 1%-ra csökkent 2019 második negyedévére. Mindez elsősorban a 2018 közepe óta GDP-arányosan mérséklődő kiadásoknak köszönhető, miközben a bevételi oldal ugyan dinamikusan bővült, de GDP-arányosan gyakorlatilag stabilan maradt.
Dr. Nagy István agrárminiszter még januárban hívta fel arra a figyelmet, hogy a hazai agrárium stratégiai szerepét nemcsak a koronavírus-járvány alatt tapasztalt biztonságos és folyamatos élelmiszer-ellátás, hanem a gazdasági mutatók is alátámasztják. Az elmúlt évek érdemi felzárkózásával kapcsolatos jelenségeket az alábbiakban lehet összefoglalni.
Új kutatás készült a tavaszi fagyokról
