A tavasz beköszöntével aktuálissá válnak a repce tavaszi növényvédelmi teendői. A növekvő felmelegedéssel megjelennek a rovarkártevők, melyek súlyos k...
A repce gyomirtásának tervezése során figyelemmel kell lenni a hatósági előírásra, miszerint metazaklór hatóanyagú készítményeket 3 évente egyszer leh...
A kukoricamoly első nemzedékének megjelenése főleg a termés mennyiségére van negatív hatással. Az ellene való védekezéssel ezen veszteséget minimalizá...
A tavalyi év kukoricatermesztése több termőhely viszonylatában a remek termés ellenére nehézségekbe ütközött. Legnagyobb gondot és terméskiesést a tav...
Április elején az ország jelentős részén aszály tapasztalható, a téli csapadék sem volt nagy mennyiségű, márciusban pedig helyenként 10 mm eső sem ese...
A repce-fénybogár elleni védekezés közkedvelt eszköze a piretroid hatóanyagcsoportba tartozó taglózó hatású termékek valamelyike, mely a megszokott vé...
2019-ben sem lesz egyszerű dolguk a hazai kukorica- és napraforgó-termesztőknek. Az Európai Bizottság döntése alapján 2018. december 19-től kizárólag...
Az őszi káposztarepce tavaszi rovarvédelme a szárormányosok elleni kezeléssel kezdődik.
Az intenzív repcetermesztést és a magas termésátlagot megcélzó termelők elengedhetetlen technológiai eszköze az őszi gombaölő szeres védekezés és egyb...
A repcetermesztés sikerét a rovaroktól való védelem mellett a gyomirtás határozza meg.
Számos növénykultúrában fontos szerepet kap az állományszárítás. Ezzel a technológiával elősegítjük a betakarítást, segítjük megőrizni a termés mennyi...
Az elmúlt néhány évben a kukorica kártevőlistájának élére a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) került...
A túlnyomóan enyhe, ugyanakkor csapadékos tél a repceállományok fokozottabb fertőzését (főleg fómával) eredményezte. Első alkalommal, amikor a repcénk...
A napraforgó gyomirtásában a preemergens technológia évtizedek óta általánosan használt eljárás, azonban az elmúlt években több hatóanyag is kivonásra...
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
