Címke: Fertőzés

Hírek > Gazdaság 2023.09.20.

Lótartók, figyelem! Újra támad itthon a nyugat-nílusi láz

Augusztus közepe óta 12 lóban és egy elhullott gólyában igazolta a nyugat-nílusi láz vírusát a Nébih laboratóriuma.

Hírek > Gazdaság 2022.05.30.

Eddig fertőzésmentes területen jelent meg a madárinfluenza!

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb, eddig fertőzésmentes területén. A székkutasi hízólúdállomány felszámolása már megtörtént.

Hírek > Állattenyésztés 2022.05.18.

Most a gümőkór ütötte fel a fejét az alföldi megyében

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt.

Hírek > Állattenyésztés 2021.11.24.

Békés és Csongrád-Csanád megyében is megjelent haszonállatokban a madárinfluenza

Egy zsombói pecsenyekacsa állományban és egy újkígyósi tenyészlúd állományban is elsődleges madárinfluenza kitörést diagnosztizált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A fertőzést megerősítették a vizsgálatok, mindkét állomány felszámolása folyamatban van.

Hírek > Állattenyésztés 2021.08.23.

ASP fertőzött vaddisznót találtak Fejér megyében

A Fejér megyei Bicske község külterületén talált elhullott vaddisznóból mutatta ki augusztus 10-én az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma – közölte honlapján a hatóság, hozzáfűzve: az esetről az országos főállatorvos tájékoztatta az Európai Bizottságot és értesíti az érintett partnerországokat is.

Hírek > Növénytermesztés 2021.03.25.

A bizonytalan eredetű vetőburgonya jelentős kockázatot rejt

Nem érdemes kockáztatni az ellenőrizetlen vetőburgonya ültetésével, a megspórolt költségnél jóval többet is veszíthet a termelő, hiszen a fennálló fertőzés veszélye és az azzal járó terméskiesés mellett egyéb kockázat is várható – hívja fel az érintett termelők figyelmét a Nemzeti Élelmiszerlánc-felügyeleti Hivatal (Nébih).

Hírek > Állattenyésztés 2021.03.10.

Magyarországon is megjelent a lóherpesz

Több európai országban is felütötte a fejét a lovak herpeszvírusának (EHV) egy rendkívül agresszívan terjedő idegrendszeri formája, a fertőzés Magyarországot is érinti; ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lótartó figyelmét, hogy állataik érdekében, ha a legenyhébb tüneteket is észlelik lovaikon, azonnal forduljanak szolgáltató állatorvosukhoz.

Partnereink hírei > X 2020.09.10.

Járványügyi intézkedések a KITE Zrt.-nél

A KITE Zrt. Operatív Törzse az elmúlt napok fokozottan emelkedő koronavírusos megbetegedéseinek esetszámai, valamint egy központi kollégájuk közvetlen érintettsége miatt újabb korlátozó intézkedések bevezetéséről határozott.

Hírek > Állattenyésztés 2020.07.28.

Szalmonella miatt hívja vissza tojásait az Aranykorona Zrt.

Az Aranykorona Zrt. (Székesfehérvár) tájékoztatása szerint a 3HU0607T04/4 jelöléssel ellátott, a vállalkozás tojótyúk-tartó telepéről - 2020. június 26 – július 24-ig közötti időszakban - kikerült, 28 napos szavatossági időn belüli tojásokat szalmonella (Salmonella Enteritidis) kórokozó jelenléte miatt visszahívja - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Hírek > Állattenyésztés 2020.07.13.

Az aratási időszakban is fontos az ASP elleni védekezés

A nyári mezőgazdasági munkálatok indulása fokozott körültekintést követel a sertéstartóktól is, mivel az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa akár közvetett érintkezéssel, így a földekről betakarított terményekkel és eszközök közvetítésével is bekerülhet a telepekre – hívja fel az érintett gazdálkodók figyelmét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Szakfolyóirat > 2015/06 > Tudósítás Fertőzés Juh juhász

Juhászok és tudósok vitatták meg a juhágazat aktuális kérdéseit

Juhászaink évente mintegy 620 ezer bárányt kínálnak fel eladásra, amelynek 99 százaléka élőállatként hagyja el az országot. A bárányok 45 százaléka húsvét előtt születik, 35 százaléka augusztusra, 20-25 százaléka decemberre. Az árak éppen fordítva alakulnak, az év második felében folyamatosan csökken a báránykínálat, ám emelkednek az árak.

Szakfolyóirat > 2015/05 > Állategészségügy Fertőzés Baktérium állategészségügy

Újra itt a légyszezon

Mivel melegszik az időjárás, újból számíthatunk rá, hogy támadnak a rovarok. Néhány légy a lakásban nem jelent komoly egészségügyi kockázatot, de a hőmérséklet emelkedésével elviselhetetlenné is válhat a helyzet, főleg az állattartásban.

Szakfolyóirat > 2015/04 > Szántóföld Fertőzés fuzárium toxozis

FEJLESZTŐK OLDALA- A fuzárium fertőzés elleni védekezés lehetőségei kukoricában

Szakfolyóirat > 2014/10 > Tudósítás vetőmag Fertőzés sárgarozsda

Sárgarozsda fertőzés, pocokkár, fémzárolt vetőmag, a növénytermesztés, növényvédelem aktualitásai

Agrár szakmai konferenciára invitálta a szakembereket a 
Gabonatermesztők Országos Szövetsége, ahol több aktuális témakör került kitárgyalásra különböző panelekben kerekasztal-beszélgetés formájában. Az Agro Napló véleménye szerint ez a konferencia szakmaiságával, aktualitásaival, a kivitelezés módjával, valamint hangvételével méltán kiérdemelte a kivételesen jó rendezvények „érdemérmet”.

Szakfolyóirat > 2012/03 > Pr Gyomirtó Napraforgó Fertőzés

Ne az idõjárás határozza meg a nyereséget!

Napraforgót gazdaságosan és jövedelmezõen – minden idõben  

Szakfolyóirat > 2012/01 > Állategészségügy sertés Fertőzés kocasüldõk

Ellátási Lánc (Supply Chain) megközelítés szükséges a sertések dizentéria betegségének elkerülésére

Miután számos hír erõsítette meg a sertésdizentéria betegség megjelenését Észak-Angliában az utóbbi idõben, a tenyésztõknek és gazdáknak utána kellett nézni e betegség tüneteinek és a teendõknek a betegség megjelenésekor. Jackie Linden – vezetõ szerkesztõje a ThePigSite internetes honlapnak – úgy határozott, online szemináriumot szervez a termelõk informálására, hogy távol tarthassák a dizentériát a gazdaságuktól.

Szakfolyóirat > 2012/01 > Pr Gombaölő Fertőzés hatóanyag

YAMATO - a korszakváltó

A középkor derekán Japánban egy nagyon dinamikus, progresszív, minden téren jelentõs fejlõdést hozó korszakot különböztettek meg. Ennek a szárnyaló korszaknak a Yamato nevet adták.  

Szakfolyóirat > 2011/08 > Aktuális Fertőzés Baktérium antibiotikum

Tanulmány az antibiotikum rezisztens baktériumokról

Az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelõzési és Ellenõrzési Központ (ECDC) elsõ közös jelentésében közölt adatokat a zoonozist okozó baktériumok antibiotikum rezisztencia hatásairól állatokban, emberben és élelmiszerekben.  

Szakfolyóirat > 2010/10 > Állategészségügy Fertőzés Fertőtlenítés Tehén

A fejés higiéniája - Tejelõ állományaink egyik leggyakoribb problémája a tehenek tõgygyulladása

A tõgygyulladás (mastitis) a tehéntõgy külsõ mechanikai, kémiai vagy biológiai behatásra adott válaszreakciója. A mastitis kialakulásának hajlamát más egyéb tényezõk (genetika, környezet, takarmányozás, fejéstechnológia stb.) is befolyásolják. Ezek hatására a beteg tõgy az általa termelt tej összetételének megváltoztatásával és csökkent termeléssel reagál.  

Szakfolyóirat > 2010/08 > Pr repce Dekalb Fertőzés

DEKALB - amiért optimisták lehetünk

Bizonyára sokan emlékeznek az egyik, már korábban megjelent írásunkban elhangzó mondatra: „Amiért mi, itt a Monsanto-nál igazán optimisták lehetünk, az az a folyamatosan fejlõdõ genetikai háttér, mely minden évben erõsödik, fejlõdik…”  

Szakfolyóirat > 2010/07 > Pr Kukorica Gomba Napraforgó

Csökkentsük a szklerotínia fertõzés utóhatását

A növénytermesztõk számára hosszú évek óta az olajos növények jelentik a legbiztosabb árbevételt, így a napraforgó és a repce vetésterülete 2000 óta folyamatosan növekszik. A nagy vetésterület miatt sok termelõ nem tudja betartani a megkívánt 4–5 éves vetésforgót, kockáztatják, hogy 2–3 évente önmaguk vagy egymás után kerüljenek vissza. Ilyen feltételek mellett nagyon megnõ a veszélye a fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) okozta megbetegedésnek, amely a kórokozó számára kedvezõ, csapadékos idõjárás esetén óriási kárt okoz.  

Szakfolyóirat > 2009/05 > Kertészet Gomba Fertőzés fa

A diófák legfontosabb betegségei

A hazai dióültetvények elsõsorban árutermelésre létesültek. Az árugyümölcsösök termését csak akkor lehet megfelelõ haszonnal értékesíteni, exportálni, ha az elõírt minõségi elvárásoknak megfelel. Ez többek között csak akkor lehetséges, ha a diófát károsító betegségek ellen szakszerûen tudunk védekezni. A szakszerû védekezéshez pedig nélkülözhetetlen a betegségek felismerése, amelyekhez segítséget kívánunk nyújtani.

Szakfolyóirat > 2008/04 > Tudósítás szőlő Fertőzés betegség

Kulcsfontosságú, hogy ismerjük a betegségeket, csak így védhetjük meg növényeinket!

Termelõi megbeszélés, védekezési stratégiák – szõlõ  

Szakfolyóirat > 2007/09 > Pr Fertőzés kórokozók HACCP

HACCP elvek alkalmazása az istállóhigiénia területén

A HACCP (Hazard Analysis Critical Control Points) stratégiák nagyon jól alkalmazhatók az istállóban is, amikor szeretnénk azonosítani azokat a helyeket, ahol a kórokozók bejuthatnak a telepre, és hogy hol, hogyan, mivel, és mikor tudjuk megsemmisíteni õket.  

Szakfolyóirat > 2007/05 > Állategészségügy Tej Fertőzés Tejtermelés

A szárazonállás és a tõgyegészségügy összefüggései

Az ellés elõtt a tehénnek egy nem tejtermelõ, azaz nem laktáló idõszakra van szüksége a következõ laktáció optimális tejtermelése érdekében.

Szakfolyóirat > 2007/05 > Szántóföld Vetés Fertőzés Őszi búza

Növényvédelmi helyzetkép, elõrejelzés júniusra

Márciusban a sokéves átlag alatti mennyiségben hullott csapadék, a korai tavasz meleget hozott, s szeles idõjárást.

Szakfolyóirat > 2007/04 > Kertészet Gomba Fertőzés meggy

A meggy jelentõsebb gombabetegségei

Közép-Európa egyik legkedveltebb gyümölcse a meggy, melynek termesztése a mérsékelt égöv melegebb éghajlatú területein terjedt el.

Szakfolyóirat > 2007/04 > Szántóföld repce Fertőzés betegség

Növényvédelmi helyzetkép és elõrejelzés májusra

Február második felében a természet igyekezett helyrebillenteni az egyensúlyt, többször és bõségesen hullott csapadék.

Szakfolyóirat > 2005/8 > Állategészségügy Fertőzés malac vírus

Hírek a cirkovírus (PCV-2) világából

Újabban olyan faktorokat tesztelnek, amelyek lehetséges beindítói egy láncreakciónak – amely azután fiatal sertések úgynevezett sorvadásos, az angol nyelvterületen PMWS elnevezésként elterjedt – betegségéhez vezet.

Szakfolyóirat > 2005/4 > Növényvédelem Alma termés Fertőzés

Védekezés az almástermésûek tûzelhalása ellen

A kórokozó elsõ megjelenését (1995) követõen a betegség tünetei folyamatosan, évenként ugyan változó számban, de egyre több településen jelentek meg.

Szakfolyóirat > 2005/4 > Pr Kukorica Fertőzés kártétel

A kukoricabogárról távirati stílusban - Invite, a kukoricabogár biológiai fegyvere

1992. nyara Belgrád nemzetközi repülõtere mellett megtalálják az amerikai kukoricabogarat („..az imágó aktív módon, repüléssel 30 km-re is eljut”).

Szakfolyóirat > 2005/2 > Szántóföld Kukorica vetőmag GMO

Tavaszi vetõmaghelyzet, a minõsített vetõmag jelentõsége

E cikk írásakor még messze vagyunk a 2005. év tavaszi vetés feladataitól. Ezért elnézést kérek, ha a 2004. évi vetõmag-elõállításról, a 2005. év igényeinek kielégítésére váró vetõmagkészletrõl nem részletesen és táblázatokon keresztül adok tájékoztatót.

Szakfolyóirat > 2004/9 > Pr Fertőzés kórokozó tõgygyulladás

Új szárazra állítási készítmény – COBACTAN DC

Az Intervet Hungária Kft. 2004. május 11-ére „Az Intervet a szarvasmarha-egészségügyben” címû szakmaikonferenciára hívta meg a szarvasmarhatartásban dolgozó hazai állatorvosokat. A rendezvényre Budapesten, a CEU Konferenciaközpont Prága termében került sor.

Szakfolyóirat > 2004/9 > Állategészségügy sertés Fertőzés betegség

Sertésállományok Aujeszky-féle betegségtõl való mentesítésének Baranya megyei adatai

Az Aujeszky-féle betegség vírusa sertésállományaink egyik legjelentõsebb fertõzõ ágense. A kórokozónak a sertéstartó gazdaságokban való széleskörû elterjedtsége a különféle módszerek szerint történõ mentesítéseknek köszönhetõen napjainkra lényegesen csökkent.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Növényvédelem Fertőzés betegség tûzelhalás

Az almástermésûek tûzelhalása (Erwinia amilovora)

Magyarországon elõször 1996 - ban figyeltek fel a baktérium okozta tûzelhalás betegségére. A vegetációs idõszak alatt megfertõzõdött ültetvények, rohamos pusztulásnak indulhatnak. Kártételi veszélyessége miatt a zárlati károsítók csoportjába tartozik. Gazdanövényei az almástermésû kultúrák (alma, körte, birs, naspolya), valamint a vadontermõ és dísznövények, például: galagonya, berkenye, madárbirs, tûztövis, japán birs.

Szakfolyóirat > 2004/1-2 > Takarmányozás Gomba Fertőzés Takarmány

A takarmányok penészgomba-fertõzöttségének veszélyei

A gombáknak több mint 80 ezer faját ismerjük, melyek a természetben széles körben elõfordulnak. Jellemzõen szaprofita élõlények, elhalt növényi és állati eredetû anyagokon élnek, egy részük azonban megtelepik élõ növényen, állaton is. Fõ "tevékenységük" a szerves anyagok bontása, emellett másodlagos anyagcseréjük során különféle - az állati szervezetre jelentõs hatású - anyagot képeznek. Egyes gombák és termékeik hasznosíthatók az iparban és a mezõgazdaságban (így például az antibiotikumok a gyógyszeripar új fejezetét nyitották meg), mások (elsõsorban a gombatoxinok) jelentõs károkat okoznak a növények és állatok életmûködésében.

Szakfolyóirat > 2003/12 > Állategészségügy Fertőzés marha húsmarhatartásban

A húsmarhatartással kapcsolatos állategészségügyi kérdések - az évszakok függvényében

I. Állat-egészségügy télen A húsmarha tenyésztés célja az évenkénti egy, biológiailag érett, egészséges borjú megszületése és felnevelése (100 tehén után évente 85 borjú). A cél elérése érdekében az alábbi alapelvek érvényesülését érdemes szem elõtt tartani: 1) az állatok egyedi megjelölése és nyilvántartása, 2) szaporodásbiológiai, termelési mutatók nyilvántartása, nyomon követése, 3) megfelelõ takarmányozás, 4) tenyésztési program, 5) szaporodásbiológiai management, 6) állat-egészségügyi technológia (vakcinázási, kezelési programok stb.), 7) kellõ gondosságú elletés, 8) megfelelõ tartási viszonyok.

Szakfolyóirat > 2003/6 > Növényvédelem szőlő Fertőzés lisztharmat

Szõlõ lisztharmat

A XIX. század közepén, fertõzött szőlővesszõkkel hurcolták be Európába a szőlő lisztharmat betegségét okozó mikrogombát. Hamarosan hazánkban is megjelent. Az okozott tüneteket senki nem jellemezte jobban, mint kertészkedõ írónk, Jókai Mór: „A szõlõszemek piszkos hamuszint vesznek fel, egyes bogyó felreped, s a szõlõmag kiduzzad belõle. Az a hamuszínû por az ezernyi apró gomba, mely gyökerét a bogyó héjába fúrja s annak a nedvét kiszívja. Ha letöröljük, a szõlõszem héja alatta gesztenyeszínû s olyan kemény is, mint a gesztenye héja. Ha kifejlettebb korában lepi meg a szõlõfürtöt, akkor az megtöpped, olyan lesz, mint a mazsola-szőlő csakhogy savanyúbb az ecetnél. A lisztharmatos szőlőből bort nem lehet szûrni.”

Szakfolyóirat > 2003/5 > Állategészségügy sertés Fertőzés betegség

A trichinellózis aktuális problematikája Jugoszláviában

A trichinellózis világszerte elterjedt zoonózis. A megbetegedés több mint száz vad - és háziállatfajt, valamint az embert is veszélyezteti.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növényvédelem Fertőzés moníliás száradás

Csonthéjasok moníliás virágfertőzése és hajtásszáradása

A Prunus-fajokhoz tartózó csonthéjas-termésű gyümölcsfáink közül elsősorban a meggyet, kajszibarackot és a szilvát károsítja a moníliás virágfertőzés, de a cseresznye, őszibarack, mandula és a ringló virágai is fertőződhetnek. A moníliás barna rothadás kórokozójának spórája, megtelepedve a virág bibéjén a virágokat fertõzi. A virágfertőzést és gyümölcsrothadást okozó mikroszkopikus gomba-faj hazánkban ritkán kifejlődő ivaros alakjának a tudományos neve Monilinia laxa az ivartalan alak neve Monilia cinerea.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Növényvédelem Napraforgó Fertőzés Kártevő

A napraforgó kártevői és betegségei

A napraforgótermesztés területfoglalásának növekedése nagyban hozzájárul a járványt okozó fitopatogén kórokozók szerepének növekedéséhez. A betegséget okozó kórokozók között számolni kell a levél- és szár károsodást kiváltó Peronospora, Macrophomina, Alternaria és Septoria, valamint a tányérrothadást előidéző Sclerotinia és Botrytis fajokkal. A betegségek jelentkezésére és járványos elterjedésére különösen meleg, párás, csapadékos ökológiai körülmények között kell számítani.

Szakfolyóirat > 2001/9 > Állategészségügy Fertőzés Juh betegség

Juhok gyakoribb fertõzõ betegségei I.

Baktériumos eredetû megbetegedések Lépfene Kórokozója a Bacillus anthracis spórásodásra hajlamos baktérium. Míg a spórátlan alak kevéssé ellenálló, a spórásodott forma évtizedekig megõrzi fertõzõképességét, így a megbetegedés legfõképpen lépfenespórákat tartalmazó takarmány, ivóvíz felvételével történik.

Szakfolyóirat > 2001/8 > Állategészségügy Tojás Fertőzés tojóállomány

Tojóállományok védelme a fertõzõ betegségek ellen

Miért kell védeni tojóállományainkat a fertõzõ betegségektõl? Természetesen azért, mert - gazdaságos tojástermelést - megfelelõ szintû kelést - jól termelõ utódokat csak egészséges szülõpároktól nyerhetünk. Milyen módon tudjuk megvédeni Õket? Ez már nehezebb kérdés.

Szakfolyóirat > 2001/4 > Növényvédelem Fertőzés

Tûzelhalással kapcsolatos tapasztalatok 2000-ben

2000. ismét a tûzelhalás éve volt. A közismerten rapszódikusan fellépõ bakteriózis az 1998-99-es viszonylagos szunnyadása után tavaly váratlanul érzékeny károkat okozott számos árutermelõ almásban és szórvány birsekben. A Pécs környéki Mecsekoldalban szinte nem maradt egészséges birsalmafa, sokat olyan súlyos fertõzés ért, hogy a csonkolás már nem segített, ki kellett vágni az egész fát. Mik lehetnek az elmúlt év tanulságai?

Szakfolyóirat > 2000/12 > Állategészségügy Fertőzés házinyúl

A házinyúl leggyakoribb hasmenéses bántalma a kokcidiózis

S. József, kaposvári olvasónktól az alábbi levél érkezett az Agró Napló szerkesztõségébe: “Tisztelt Doktor Úr! Idõs kisnyugdíjasok vagyunk, és nyúltartással egészítjük ki kevéske nyugdíjunkat. Az utóbbi években azonban nagyon sok veszteséget és bosszúságot okoz, hogy a szép kisnyulak a leválasztás után hasmenést kapnak, több közülük felfúvódik, majd sok elpusztul. De amelyik meggyógyul, az is nagyon visszamarad a fejlõdésben.   Olvastam az Agro Naplóban, hogy a Doktor úr szokott válaszolni a gazdák kérdéseire, ezért kérem, ha lehetséges, akkor írja meg ebben az újságban, hogy mi okozhatja a nyulaim betegségét, és hogyan tudnék ettõl a bajtól megszabadulni...”

Szakfolyóirat > 2017/05 > Állategészségügy Staphylococcus Staphylococcus aureus Baktérium

Egy Staphylococcus aureus- mentesítés története

Szakfolyóirat > 2017/10 > Állategészségügy Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

Az afrikai sertéspestis elleni védekezés lehetőségei

Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.

Szakfolyóirat > 2018/09 > Pr állategészségügy Állattenyésztés Járvány

Járványvédelem a sertéstartásban avagy kezdjük az alapoknál: az itatóberendezések tisztítása és fertőtlenítése

Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési eredményeket, az itatórendszer pedig könnyen kórokozók gyűjtőhelyévé, és az állomány folyamatos fertőzési forrásává válhat. Kémiai minőségi problémákat nálunk elsősorban a kemény víz, a magas vas- és mangántartalom szokott okozni, amelyek hozzájárulnak a csőrendszer belső falán képződő lerakódásokhoz (ezek a szervetlen, míg a mikroorganizmusok a szerves lerakódásokért felelősek).

Szakfolyóirat > 2018/10 > Állategészségügy Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

Bognár Lajos: Az ASP-járványt sikeresen lokalizálta a magyar állategészségügy

Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.

Szakfolyóirat > 2019/04 > Szántóföld Szántóföld növénytermesztés Szántóföldi növénytermesztés

A kalászos gabonák várható növényvédelmi kihívásai az idei évben

Az ismert időjárási anomáliák (rendkívül enyhe tél; korai tavaszodás; csapadékhiányos tavaszi indulás) nagymértékben meghatározzák a kalászos gabonák növényvédelmi helyzetének megítélését és a védekezési technológiák felépítését. A technológiai rovat e havi cikkében célunk, hogy az elmúlt és az idei év eddigi tapasztalatai alapján összegfoglaló, ugyanakkor figyelemfelhívó információkat biztosítsunk a kalászos gabona termesztőknek, elsősorban a potenciális veszélyt jelentő kártevők és kórokozók esetében.

Szakfolyóirat > 2019/11 > Állategészségügy Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

Létezik „ellenszer” az afrikai sertéspestis ellen?

Az afrikai sertéspestist okozó vírusra kontinensünkön a vaddisznó és a házisertés fogékony. Szerencsére humán vonalon nem okoz megbetegedést, állatról emberre nem terjed (nem zoonózis), így közegészségügyi jelentősége nincs.  

Szakfolyóirat > 2020/01 > Pr mikotoxin Biomin DON

Mi történik az emésztőrendszerben DON-szennyezésnél?

Az idei év gabonáinak magas DON-szennyezettsége miatt fontos azzal foglalkoznunk, hogy miért okoz ez a toxin súlyos gazdasági veszteségeket. A mikotoxinokkal kapcsolatos közel 13.000 tudományos publikációból több, mint 3.000 a deoxinivalenollal (DON) kapcsolatos. A tudósok csak az utolsó évtizedben kezdtek el foglalkozni a DON-nak az állatok emésztőrendszerére gyakorolt hatásaival, és meglepő eredményeket találtak.

Szakfolyóirat > 2020/02 > Állattenyésztés Állattenyésztés haszonállat állattartás

Ikervélemény – afrikai sertéspestis

Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.

Szakfolyóirat > 2021/05 > Állategészségügy Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

Ismét napirenden a madárinfluenza

Tavasszal újra magas patogenitású madárinfluenza-vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti-Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal, most éppen Hajdú-Bihar megyében. A madárinfluenzával még nem érintett baromfiállományokban kiemelkedő szerep jut a preventív higiéniai intézkedéseknek, erről írtam a korábbiakban, most az egyes területeken előforduló leggyakoribb hibák kerülnek górcső alá.