A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb, eddig fertőzésmentes területén. A székkutasi hízólúdállomány felszámolása már megtörtént.
Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt.
Egy zsombói pecsenyekacsa állományban és egy újkígyósi tenyészlúd állományban is elsődleges madárinfluenza kitörést diagnosztizált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A fertőzést megerősítették a vizsgálatok, mindkét állomány felszámolása folyamatban van.
A Fejér megyei Bicske község külterületén talált elhullott vaddisznóból mutatta ki augusztus 10-én az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma – közölte honlapján a hatóság, hozzáfűzve: az esetről az országos főállatorvos tájékoztatta az Európai Bizottságot és értesíti az érintett partnerországokat is.
Nem érdemes kockáztatni az ellenőrizetlen vetőburgonya ültetésével, a megspórolt költségnél jóval többet is veszíthet a termelő, hiszen a fennálló fertőzés veszélye és az azzal járó terméskiesés mellett egyéb kockázat is várható – hívja fel az érintett termelők figyelmét a Nemzeti Élelmiszerlánc-felügyeleti Hivatal (Nébih).
Több európai országban is felütötte a fejét a lovak herpeszvírusának (EHV) egy rendkívül agresszívan terjedő idegrendszeri formája, a fertőzés Magyarországot is érinti; ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lótartó figyelmét, hogy állataik érdekében, ha a legenyhébb tüneteket is észlelik lovaikon, azonnal forduljanak szolgáltató állatorvosukhoz.
A KITE Zrt. Operatív Törzse az elmúlt napok fokozottan emelkedő koronavírusos megbetegedéseinek esetszámai, valamint egy központi kollégájuk közvetlen érintettsége miatt újabb korlátozó intézkedések bevezetéséről határozott.
Az Aranykorona Zrt. (Székesfehérvár) tájékoztatása szerint a 3HU0607T04/4 jelöléssel ellátott, a vállalkozás tojótyúk-tartó telepéről - 2020. június 26 – július 24-ig közötti időszakban - kikerült, 28 napos szavatossági időn belüli tojásokat szalmonella (Salmonella Enteritidis) kórokozó jelenléte miatt visszahívja - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A nyári mezőgazdasági munkálatok indulása fokozott körültekintést követel a sertéstartóktól is, mivel az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa akár közvetett érintkezéssel, így a földekről betakarított terményekkel és eszközök közvetítésével is bekerülhet a telepekre – hívja fel az érintett gazdálkodók figyelmét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Szigorított az afrikai sertéspestis mentesítési terven az országos főállatorvos, egyebek mellett elrendelve, hogy a betegség szempontjából a legkockázatosabbnak számító területeken az összes vaddisznós kertben teljesen fel kell számolni az állományt – írja a Világgazdaság csütörtöki számában.
Juhászaink évente mintegy 620 ezer bárányt kínálnak fel eladásra, amelynek 99 százaléka élőállatként hagyja el az országot. A bárányok 45 százaléka húsvét előtt születik, 35 százaléka augusztusra, 20-25 százaléka decemberre. Az árak éppen fordítva alakulnak, az év második felében folyamatosan csökken a báránykínálat, ám emelkednek az árak.
Mivel melegszik az időjárás, újból számíthatunk rá, hogy támadnak a rovarok. Néhány légy a lakásban nem jelent komoly egészségügyi kockázatot, de a hőmérséklet emelkedésével elviselhetetlenné is válhat a helyzet, főleg az állattartásban.
Agrár szakmai konferenciára invitálta a szakembereket a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, ahol több aktuális témakör került kitárgyalásra különböző panelekben kerekasztal-beszélgetés formájában. Az Agro Napló véleménye szerint ez a konferencia szakmaiságával, aktualitásaival, a kivitelezés módjával, valamint hangvételével méltán kiérdemelte a kivételesen jó rendezvények „érdemérmet”.
Napraforgót gazdaságosan és jövedelmezõen – minden idõben
Miután számos hír erõsítette meg a sertésdizentéria betegség megjelenését Észak-Angliában az utóbbi idõben, a tenyésztõknek és gazdáknak utána kellett nézni e betegség tüneteinek és a teendõknek a betegség megjelenésekor. Jackie Linden – vezetõ szerkesztõje a ThePigSite internetes honlapnak – úgy határozott, online szemináriumot szervez a termelõk informálására, hogy távol tarthassák a dizentériát a gazdaságuktól.
A középkor derekán Japánban egy nagyon dinamikus, progresszív, minden téren jelentõs fejlõdést hozó korszakot különböztettek meg. Ennek a szárnyaló korszaknak a Yamato nevet adták.
Az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelõzési és Ellenõrzési Központ (ECDC) elsõ közös jelentésében közölt adatokat a zoonozist okozó baktériumok antibiotikum rezisztencia hatásairól állatokban, emberben és élelmiszerekben.
A tõgygyulladás (mastitis) a tehéntõgy külsõ mechanikai, kémiai vagy biológiai behatásra adott válaszreakciója. A mastitis kialakulásának hajlamát más egyéb tényezõk (genetika, környezet, takarmányozás, fejéstechnológia stb.) is befolyásolják. Ezek hatására a beteg tõgy az általa termelt tej összetételének megváltoztatásával és csökkent termeléssel reagál.
Bizonyára sokan emlékeznek az egyik, már korábban megjelent írásunkban elhangzó mondatra: „Amiért mi, itt a Monsanto-nál igazán optimisták lehetünk, az az a folyamatosan fejlõdõ genetikai háttér, mely minden évben erõsödik, fejlõdik…”
A növénytermesztõk számára hosszú évek óta az olajos növények jelentik a legbiztosabb árbevételt, így a napraforgó és a repce vetésterülete 2000 óta folyamatosan növekszik. A nagy vetésterület miatt sok termelõ nem tudja betartani a megkívánt 4–5 éves vetésforgót, kockáztatják, hogy 2–3 évente önmaguk vagy egymás után kerüljenek vissza. Ilyen feltételek mellett nagyon megnõ a veszélye a fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) okozta megbetegedésnek, amely a kórokozó számára kedvezõ, csapadékos idõjárás esetén óriási kárt okoz.
A hazai dióültetvények elsõsorban árutermelésre létesültek. Az árugyümölcsösök termését csak akkor lehet megfelelõ haszonnal értékesíteni, exportálni, ha az elõírt minõségi elvárásoknak megfelel. Ez többek között csak akkor lehetséges, ha a diófát károsító betegségek ellen szakszerûen tudunk védekezni. A szakszerû védekezéshez pedig nélkülözhetetlen a betegségek felismerése, amelyekhez segítséget kívánunk nyújtani.
Termelõi megbeszélés, védekezési stratégiák – szõlõ
A HACCP (Hazard Analysis Critical Control Points) stratégiák nagyon jól alkalmazhatók az istállóban is, amikor szeretnénk azonosítani azokat a helyeket, ahol a kórokozók bejuthatnak a telepre, és hogy hol, hogyan, mivel, és mikor tudjuk megsemmisíteni õket.
Az ellés elõtt a tehénnek egy nem tejtermelõ, azaz nem laktáló idõszakra van szüksége a következõ laktáció optimális tejtermelése érdekében.
Márciusban a sokéves átlag alatti mennyiségben hullott csapadék, a korai tavasz meleget hozott, s szeles idõjárást.
Közép-Európa egyik legkedveltebb gyümölcse a meggy, melynek termesztése a mérsékelt égöv melegebb éghajlatú területein terjedt el.
Február második felében a természet igyekezett helyrebillenteni az egyensúlyt, többször és bõségesen hullott csapadék.
Újabban olyan faktorokat tesztelnek, amelyek lehetséges beindítói egy láncreakciónak – amely azután fiatal sertések úgynevezett sorvadásos, az angol nyelvterületen PMWS elnevezésként elterjedt – betegségéhez vezet.
A kórokozó elsõ megjelenését (1995) követõen a betegség tünetei folyamatosan, évenként ugyan változó számban, de egyre több településen jelentek meg.
1992. nyara Belgrád nemzetközi repülõtere mellett megtalálják az amerikai kukoricabogarat („..az imágó aktív módon, repüléssel 30 km-re is eljut”).
E cikk írásakor még messze vagyunk a 2005. év tavaszi vetés feladataitól. Ezért elnézést kérek, ha a 2004. évi vetõmag-elõállításról, a 2005. év igényeinek kielégítésére váró vetõmagkészletrõl nem részletesen és táblázatokon keresztül adok tájékoztatót.
Az Intervet Hungária Kft. 2004. május 11-ére „Az Intervet a szarvasmarha-egészségügyben” címû szakmaikonferenciára hívta meg a szarvasmarhatartásban dolgozó hazai állatorvosokat. A rendezvényre Budapesten, a CEU Konferenciaközpont Prága termében került sor.
Az Aujeszky-féle betegség vírusa sertésállományaink egyik legjelentõsebb fertõzõ ágense. A kórokozónak a sertéstartó gazdaságokban való széleskörû elterjedtsége a különféle módszerek szerint történõ mentesítéseknek köszönhetõen napjainkra lényegesen csökkent.
Magyarországon elõször 1996 - ban figyeltek fel a baktérium okozta tûzelhalás betegségére. A vegetációs idõszak alatt megfertõzõdött ültetvények, rohamos pusztulásnak indulhatnak. Kártételi veszélyessége miatt a zárlati károsítók csoportjába tartozik. Gazdanövényei az almástermésû kultúrák (alma, körte, birs, naspolya), valamint a vadontermõ és dísznövények, például: galagonya, berkenye, madárbirs, tûztövis, japán birs.
A gombáknak több mint 80 ezer faját ismerjük, melyek a természetben széles körben elõfordulnak. Jellemzõen szaprofita élõlények, elhalt növényi és állati eredetû anyagokon élnek, egy részük azonban megtelepik élõ növényen, állaton is. Fõ "tevékenységük" a szerves anyagok bontása, emellett másodlagos anyagcseréjük során különféle - az állati szervezetre jelentõs hatású - anyagot képeznek. Egyes gombák és termékeik hasznosíthatók az iparban és a mezõgazdaságban (így például az antibiotikumok a gyógyszeripar új fejezetét nyitották meg), mások (elsõsorban a gombatoxinok) jelentõs károkat okoznak a növények és állatok életmûködésében.
I. Állat-egészségügy télen A húsmarha tenyésztés célja az évenkénti egy, biológiailag érett, egészséges borjú megszületése és felnevelése (100 tehén után évente 85 borjú). A cél elérése érdekében az alábbi alapelvek érvényesülését érdemes szem elõtt tartani: 1) az állatok egyedi megjelölése és nyilvántartása, 2) szaporodásbiológiai, termelési mutatók nyilvántartása, nyomon követése, 3) megfelelõ takarmányozás, 4) tenyésztési program, 5) szaporodásbiológiai management, 6) állat-egészségügyi technológia (vakcinázási, kezelési programok stb.), 7) kellõ gondosságú elletés, 8) megfelelõ tartási viszonyok.
A XIX. század közepén, fertõzött szőlővesszõkkel hurcolták be Európába a szőlő lisztharmat betegségét okozó mikrogombát. Hamarosan hazánkban is megjelent. Az okozott tüneteket senki nem jellemezte jobban, mint kertészkedõ írónk, Jókai Mór: „A szõlõszemek piszkos hamuszint vesznek fel, egyes bogyó felreped, s a szõlõmag kiduzzad belõle. Az a hamuszínû por az ezernyi apró gomba, mely gyökerét a bogyó héjába fúrja s annak a nedvét kiszívja. Ha letöröljük, a szõlõszem héja alatta gesztenyeszínû s olyan kemény is, mint a gesztenye héja. Ha kifejlettebb korában lepi meg a szõlõfürtöt, akkor az megtöpped, olyan lesz, mint a mazsola-szőlő csakhogy savanyúbb az ecetnél. A lisztharmatos szőlőből bort nem lehet szûrni.”
A trichinellózis világszerte elterjedt zoonózis. A megbetegedés több mint száz vad - és háziállatfajt, valamint az embert is veszélyezteti.
A Prunus-fajokhoz tartózó csonthéjas-termésű gyümölcsfáink közül elsősorban a meggyet, kajszibarackot és a szilvát károsítja a moníliás virágfertőzés, de a cseresznye, őszibarack, mandula és a ringló virágai is fertőződhetnek. A moníliás barna rothadás kórokozójának spórája, megtelepedve a virág bibéjén a virágokat fertõzi. A virágfertőzést és gyümölcsrothadást okozó mikroszkopikus gomba-faj hazánkban ritkán kifejlődő ivaros alakjának a tudományos neve Monilinia laxa az ivartalan alak neve Monilia cinerea.
A napraforgótermesztés területfoglalásának növekedése nagyban hozzájárul a járványt okozó fitopatogén kórokozók szerepének növekedéséhez. A betegséget okozó kórokozók között számolni kell a levél- és szár károsodást kiváltó Peronospora, Macrophomina, Alternaria és Septoria, valamint a tányérrothadást előidéző Sclerotinia és Botrytis fajokkal. A betegségek jelentkezésére és járványos elterjedésére különösen meleg, párás, csapadékos ökológiai körülmények között kell számítani.
Baktériumos eredetû megbetegedések Lépfene Kórokozója a Bacillus anthracis spórásodásra hajlamos baktérium. Míg a spórátlan alak kevéssé ellenálló, a spórásodott forma évtizedekig megõrzi fertõzõképességét, így a megbetegedés legfõképpen lépfenespórákat tartalmazó takarmány, ivóvíz felvételével történik.
Miért kell védeni tojóállományainkat a fertõzõ betegségektõl? Természetesen azért, mert - gazdaságos tojástermelést - megfelelõ szintû kelést - jól termelõ utódokat csak egészséges szülõpároktól nyerhetünk. Milyen módon tudjuk megvédeni Õket? Ez már nehezebb kérdés.
2000. ismét a tûzelhalás éve volt. A közismerten rapszódikusan fellépõ bakteriózis az 1998-99-es viszonylagos szunnyadása után tavaly váratlanul érzékeny károkat okozott számos árutermelõ almásban és szórvány birsekben. A Pécs környéki Mecsekoldalban szinte nem maradt egészséges birsalmafa, sokat olyan súlyos fertõzés ért, hogy a csonkolás már nem segített, ki kellett vágni az egész fát. Mik lehetnek az elmúlt év tanulságai?
S. József, kaposvári olvasónktól az alábbi levél érkezett az Agró Napló szerkesztõségébe: “Tisztelt Doktor Úr! Idõs kisnyugdíjasok vagyunk, és nyúltartással egészítjük ki kevéske nyugdíjunkat. Az utóbbi években azonban nagyon sok veszteséget és bosszúságot okoz, hogy a szép kisnyulak a leválasztás után hasmenést kapnak, több közülük felfúvódik, majd sok elpusztul. De amelyik meggyógyul, az is nagyon visszamarad a fejlõdésben. Olvastam az Agro Naplóban, hogy a Doktor úr szokott válaszolni a gazdák kérdéseire, ezért kérem, ha lehetséges, akkor írja meg ebben az újságban, hogy mi okozhatja a nyulaim betegségét, és hogyan tudnék ettõl a bajtól megszabadulni...”
Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.
Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési eredményeket, az itatórendszer pedig könnyen kórokozók gyűjtőhelyévé, és az állomány folyamatos fertőzési forrásává válhat. Kémiai minőségi problémákat nálunk elsősorban a kemény víz, a magas vas- és mangántartalom szokott okozni, amelyek hozzájárulnak a csőrendszer belső falán képződő lerakódásokhoz (ezek a szervetlen, míg a mikroorganizmusok a szerves lerakódásokért felelősek).
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Az ismert időjárási anomáliák (rendkívül enyhe tél; korai tavaszodás; csapadékhiányos tavaszi indulás) nagymértékben meghatározzák a kalászos gabonák növényvédelmi helyzetének megítélését és a védekezési technológiák felépítését. A technológiai rovat e havi cikkében célunk, hogy az elmúlt és az idei év eddigi tapasztalatai alapján összegfoglaló, ugyanakkor figyelemfelhívó információkat biztosítsunk a kalászos gabona termesztőknek, elsősorban a potenciális veszélyt jelentő kártevők és kórokozók esetében.
Az afrikai sertéspestist okozó vírusra kontinensünkön a vaddisznó és a házisertés fogékony. Szerencsére humán vonalon nem okoz megbetegedést, állatról emberre nem terjed (nem zoonózis), így közegészségügyi jelentősége nincs.
Az idei év gabonáinak magas DON-szennyezettsége miatt fontos azzal foglalkoznunk, hogy miért okoz ez a toxin súlyos gazdasági veszteségeket. A mikotoxinokkal kapcsolatos közel 13.000 tudományos publikációból több, mint 3.000 a deoxinivalenollal (DON) kapcsolatos. A tudósok csak az utolsó évtizedben kezdtek el foglalkozni a DON-nak az állatok emésztőrendszerére gyakorolt hatásaival, és meglepő eredményeket találtak.
Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.
Tavasszal újra magas patogenitású madárinfluenza-vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti-Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal, most éppen Hajdú-Bihar megyében. A madárinfluenzával még nem érintett baromfiállományokban kiemelkedő szerep jut a preventív higiéniai intézkedéseknek, erről írtam a korábbiakban, most az egyes területeken előforduló leggyakoribb hibák kerülnek górcső alá.
Radikális javaslatokat fogalmaztak meg a vízválság elkerülésére
