MENÜ

Címke: fejtrágyázás

Partnereink hírei > X 2021.03.01.

Szezon van!

Eltelt közel két hónap az évből, a tavaszi szezon sűrűjében vagyunk. Az időjárás hű maradt nevéhez, volt itt már minden, hó, eső, hideg, meleg, csak sok évi átlagnak megfelelő, kiszámítható idő nem. (Azt gondolom, ez így is lesz a következő hetekben, hónapokban is.) 

Hírek > Növénytermesztés 2021.02.03.

Február elejétől lehet fejtrágyázni

A téli trágyázási időszakon belül február 1-től az őszi kalászosok fejtrágyázása megengedett – hívja fel az érintettek figyelmét honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Partnereink hírei > X 2016.02.02.

Irányított tápanyaggazdálkodás: N-Pilot®

A tavaszi fejtrágyázások során legnagyobb kihívás a pontos nitrogén mennyiség meghatározása, mely során környezetvédelmi és gazdasági szempontokat egyaránt szükséges figyelembe venni. A megfelelő megosztás megtervezéséhez a Borealis L.A.T a növények nitrogén igényének meghatározásához az N-Pilot®-ot ajánlja.

Partnereink hírei > X 2015.04.27.

Itt az Azospeed ideje!

Annak ellenére, hogy túl vagyunk az első fejtrágyázásokon, sok helyen már látszanak a búzán a nitrogén hiány tünetei. Ami nem meglepő, mert az utóbbi időszak száraz időjárása miatt a kiadott szilárd műtrágya nem hasznosult.

Partnereink hírei > X 2014.05.27.

Borealis L.A.T. Newsletter

Kedves Partnereink, Az elmúlt időszakban az ország egyes részein lehullott hirtelen nagymennyiségű csapadék hatására a nitrogén jelentős része a tavaszi vetésű kultúrnövényeink gyökérzónájából kimosódhatott, ezért is nagy a fontossága az időben elvégzett tápkultivátorozásnak. Kérjük tájékozódjanak legújabb hírlevelünkből a kukorica fejtrágyázásának aktualitásáról, illetve lehetőségeiről. Eredményes termesztést kíván a Borealis L.A.T csapata.

Szakfolyóirat > 2014/01 > Pr trágya talaj fejtrágyázás

Fejtrágyázzon tudatosan!

Miért? A termés mennyiségét a nitrogén határozza meg legnagyobb mértékben, ezért a talajok felvehető ásványi-nitrogén tartalma a növénytermesztés fontos tényezője. Az ásványi- nitrogén szintje folyamatosan változik. Természetes úton növekszik a szerves anyagok bomlásával és a levegő nitrogénjének megkötésével, de jelentős mértékben kell számolnunk a kimosódási és denitrifikációs veszteségekkel is. Összességében a talaj nitrogénszolgáltató képessége nem képes biztosítani a hozamelvárásokhoz szükséges nitrogén mennyiségét. Ezért jelentős nitrogéntrágyázásra van szükség, de nem mindegy hogyan!

Szakfolyóirat > 2013/02 > Szántóföld búza Nitrogén fejtrágyázás

A búza nitrogén fejtrágyázása

A fejtrágyázás az a mûvelet, amellyel a vetés után a tenyészidõszak folyamán juttatunk mûtrágyákat a talajba, talajra vagy a növényzetre. Célja a növény kezdeti fejlõdésének elõsegítése, az áttelelt õszi vetések felerõsítése és a növények tápelemigényének kielégítése a tenyészidõ folyamán változó tápanyagszükségletük szerint, kiegészítve és tovább fokozva az alaptrágyázás és az esetleges startertrágyázás hatását.  

Szakfolyóirat > 2012/02 > Pr bor repce kén

Ahány repce, annyiféle eredmény, avagy mindenki másképp csinálja

A repcetermés az elmúlt 5 évben átlagosan 2,2–2,3 t/ha, ami a legutóbbi aratáskori 110–120 000 Ft/t fölötti áron, a nyereségesség határán mozog, míg az egy évvel korábbi árakon inkább veszteséget adott. Minden megyében és minden évben vannak kiemelkedõ eredmények, ahogyan az országos termésátlagban is jelentõs tartalékok lehetnek még a gyengébb termõhelyeken is.  

Szakfolyóirat > 2011/10-11 > Pr búza Vetés Fertília

Csak azt és annyit szórjunk, amennyit szükséges!

A mezõgazdasági termelõk által tavaly felhasznált összes mûtrágya hatóanyagának 73%-a nitrogén, 12%-a foszfor, 15%-a pedig kálium. Különösen a foszfor- és káliumpótlás szorult háttérbe, ami hosszú távon elégtelen tápanyagellátáshoz, ezen keresztül a termésátlagok csökkenéséhez és a termés minõségének romlásához vezet. A fenti folyamat végsõ soron nemcsak a termelés jövedelmezõségét, hanem a biztonságos élelmiszerellátást is veszélybe sodorhatja.  

Szakfolyóirat > 2010/02 > Pr műtrágya repce lombtrágyázás

A nyereséges repce elemei

A 2009-es évjárat eredménye a repcetermesztõk egy részénél visszavette a korábbi években elért nyereséget. A fõ okok az irreális ár mellett az áprilisi tavaszi szárazság, a drágán vett fejtrágya adagok kárba veszése és a tavaszi rovarkártevõk látványos kártétele voltak.  

Szakfolyóirat > 2009/01 > Szántóföld Trágyázás fejtrágyázás tápanyagellátás

Elmaradt tápanyagellátás pótlása és fejtrágyázás

A fejtrágyázás meghatározó az õszi vetésû szántóföldi kultúrák termesztése során abban az esetben is, amikor az alaptrágyázással a termelési ciklushoz szükséges foszfor és kálium kijuttatásra került. Az elmaradt vagy nem elégséges alaptrágyázáskor a fejtrágyázás szerepe megnõ, helyes megválasztásával a várható jövedelemkiesést mérsékelhetjük.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Növénytermesztés búza termés termőhely

A fejtrágyázás hatása az õszi búza minõségére

Az, hogy hazánk agroökológiai feltételei kiváló lehetõséget biztosítanak a minõségi búzatermesztés számára, valamennyi agrárszakember számára nyilvánvaló. Kedvezõ adottságaink ellenére azonban csak az a gazdálkodó bízhat hosszú távon a fennmaradásában aki képes a piaci szereplõk technológiai igényei által meghatározott, igen szigorú minõségi követelmények teljesítésére.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld precíziós gazdálkodás fejtrágyázás műtrágyaszórás

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel V. rész

A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Gépesítés Mezőgép mezőgépészet Mezőgazdaság

Tavaszi fejtrágyázás gépei és technológiái

Számos kísérlet igazolja, hogy a növények meghálálják a vegetációs időszakban több lépcsőben kijuttatott N-hatóanyagú tápanyagokat. Ezért a szántóföldi növények talajelőkészítése során végzett alap­trágyázás alkalmával rendszerint a talajba keverik a lassúbb lebomlású foszfor (P2O5) és a kálium (K2O) hatóanyagok szinte teljes mennyiségét, míg a N-hatóanyagoknak csak kisebbik hányadát (20–40%-át).

Szakfolyóirat > 2018/08 > Pr Műtrágyázás fejtrágyázás levéltrágyázás

Kéntrágyázás: aktuális hóbort vagy mindenapi szükséglet?

Nitrogén, a foszfor és a kén azok az ásványi tápanyagok, amelyek a legfontosabb szerepet játszák a növények elsődleges és másodlagos anyagcsere-folyamataiban, mint szerkezetalkotó és funkcionális elemek. Részt vesznek a fehérjék, az örökítő anyagok, az energiatároló és szállító vegyületek, valamint a növények stressztűrő képességét befolyásoló szerves anyagok kialakításában.

Szakfolyóirat > 2021/01 > Pr Yara Hungária Kft. műtrágya Alaptrágyázás

2021 a remény éve

Nem szeretném hosszan elemezni a mögöttünk lévő évet – sokan megteszik ezt helyettem is –, ezért csak a rendkívüli meteorológiai helyzeteket (aszály, hatalmas esőzések, aszály újra), terménypiaci anomáliákat említeném meg a Covid–19 mellett. Ezen igen súlyos, a gazdaságokat rendkívüli kihívások elé állító évben a Yara Hungária Kft. egy logisztikai, raktározási átszervezésekkel is nehezített időszakot tudhat maga mögött. Egy szóval összefoglalva, sikeresen túl vagyunk rajta, ezért is írtam a címben, hogy 2021 már a remény éve.