MENÜ

Címke: fejtrágyázás

Partnereink hírei > X 2016.02.02.

Irányított tápanyaggazdálkodás: N-Pilot®

A tavaszi fejtrágyázások során legnagyobb kihívás a pontos nitrogén mennyiség meghatározása, mely során környezetvédelmi és gazdasági szempontokat egyaránt szükséges figyelembe venni. A megfelelő megosztás megtervezéséhez a Borealis L.A.T a növények nitrogén igényének meghatározásához az N-Pilot®-ot ajánlja.

Partnereink hírei > X 2015.04.27.

Itt az Azospeed ideje!

Annak ellenére, hogy túl vagyunk az első fejtrágyázásokon, sok helyen már látszanak a búzán a nitrogén hiány tünetei. Ami nem meglepő, mert az utóbbi időszak száraz időjárása miatt a kiadott szilárd műtrágya nem hasznosult.

Partnereink hírei > X 2014.05.27.

Borealis L.A.T. Newsletter

Kedves Partnereink, Az elmúlt időszakban az ország egyes részein lehullott hirtelen nagymennyiségű csapadék hatására a nitrogén jelentős része a tavaszi vetésű kultúrnövényeink gyökérzónájából kimosódhatott, ezért is nagy a fontossága az időben elvégzett tápkultivátorozásnak. Kérjük tájékozódjanak legújabb hírlevelünkből a kukorica fejtrágyázásának aktualitásáról, illetve lehetőségeiről. Eredményes termesztést kíván a Borealis L.A.T csapata.

Szakfolyóirat > 2014/01 > Pr trágya talaj fejtrágyázás

Fejtrágyázzon tudatosan!

Miért? A termés mennyiségét a nitrogén határozza meg legnagyobb mértékben, ezért a talajok felvehető ásványi-nitrogén tartalma a növénytermesztés fontos tényezője. Az ásványi- nitrogén szintje folyamatosan változik. Természetes úton növekszik a szerves anyagok bomlásával és a levegő nitrogénjének megkötésével, de jelentős mértékben kell számolnunk a kimosódási és denitrifikációs veszteségekkel is. Összességében a talaj nitrogénszolgáltató képessége nem képes biztosítani a hozamelvárásokhoz szükséges nitrogén mennyiségét. Ezért jelentős nitrogéntrágyázásra van szükség, de nem mindegy hogyan!

Szakfolyóirat > 2013/02 > Szántóföld búza Nitrogén fejtrágyázás

A búza nitrogén fejtrágyázása

A fejtrágyázás az a mûvelet, amellyel a vetés után a tenyészidõszak folyamán juttatunk mûtrágyákat a talajba, talajra vagy a növényzetre. Célja a növény kezdeti fejlõdésének elõsegítése, az áttelelt õszi vetések felerõsítése és a növények tápelemigényének kielégítése a tenyészidõ folyamán változó tápanyagszükségletük szerint, kiegészítve és tovább fokozva az alaptrágyázás és az esetleges startertrágyázás hatását.  

Szakfolyóirat > 2012/02 > Pr bor repce kén

Ahány repce, annyiféle eredmény, avagy mindenki másképp csinálja

A repcetermés az elmúlt 5 évben átlagosan 2,2–2,3 t/ha, ami a legutóbbi aratáskori 110–120 000 Ft/t fölötti áron, a nyereségesség határán mozog, míg az egy évvel korábbi árakon inkább veszteséget adott. Minden megyében és minden évben vannak kiemelkedõ eredmények, ahogyan az országos termésátlagban is jelentõs tartalékok lehetnek még a gyengébb termõhelyeken is.  

Szakfolyóirat > 2011/10-11 > Pr búza Vetés Fertília

Csak azt és annyit szórjunk, amennyit szükséges!

A mezõgazdasági termelõk által tavaly felhasznált összes mûtrágya hatóanyagának 73%-a nitrogén, 12%-a foszfor, 15%-a pedig kálium. Különösen a foszfor- és káliumpótlás szorult háttérbe, ami hosszú távon elégtelen tápanyagellátáshoz, ezen keresztül a termésátlagok csökkenéséhez és a termés minõségének romlásához vezet. A fenti folyamat végsõ soron nemcsak a termelés jövedelmezõségét, hanem a biztonságos élelmiszerellátást is veszélybe sodorhatja.  

Szakfolyóirat > 2010/02 > Pr műtrágya repce lombtrágyázás

A nyereséges repce elemei

A 2009-es évjárat eredménye a repcetermesztõk egy részénél visszavette a korábbi években elért nyereséget. A fõ okok az irreális ár mellett az áprilisi tavaszi szárazság, a drágán vett fejtrágya adagok kárba veszése és a tavaszi rovarkártevõk látványos kártétele voltak.  

Szakfolyóirat > 2009/01 > Szántóföld Trágyázás fejtrágyázás tápanyagellátás

Elmaradt tápanyagellátás pótlása és fejtrágyázás

A fejtrágyázás meghatározó az õszi vetésû szántóföldi kultúrák termesztése során abban az esetben is, amikor az alaptrágyázással a termelési ciklushoz szükséges foszfor és kálium kijuttatásra került. Az elmaradt vagy nem elégséges alaptrágyázáskor a fejtrágyázás szerepe megnõ, helyes megválasztásával a várható jövedelemkiesést mérsékelhetjük.

Szakfolyóirat > 2004/3 > Növénytermesztés búza termés termőhely

A fejtrágyázás hatása az õszi búza minõségére

Az, hogy hazánk agroökológiai feltételei kiváló lehetõséget biztosítanak a minõségi búzatermesztés számára, valamennyi agrárszakember számára nyilvánvaló. Kedvezõ adottságaink ellenére azonban csak az a gazdálkodó bízhat hosszú távon a fennmaradásában aki képes a piaci szereplõk technológiai igényei által meghatározott, igen szigorú minõségi követelmények teljesítésére.

Szakfolyóirat > 2017/08 > Szántóföld precíziós gazdálkodás fejtrágyázás műtrágyaszórás

Egyről a kettőre: Precíziós gazdálkodás gazdaszemmel V. rész

A szákszendi gazdaság gyakorlatában több éve alkalmazzák a mechanikus gyomirtást megelőzően kukoricában a fejtrágya kijuttatást. A technológia a gazdaság számára nem új tehát, azonban az, hogy a fejtrágyázást helyspecifikusan és differenciáltan végezzük el, az új megközelítés volt. Mivel a kísérleti táblán a tőszámszabályzással a talaj termőképességében rejlő különbségek kihasználására törekedtünk, a tőszám-változatosságnak megfelelően a fejtrágyát is differenciálni kellett.

Szakfolyóirat > 2018/02 > Gépesítés Mezőgép mezőgépészet Mezőgazdaság

Tavaszi fejtrágyázás gépei és technológiái

Számos kísérlet igazolja, hogy a növények meghálálják a vegetációs időszakban több lépcsőben kijuttatott N-hatóanyagú tápanyagokat. Ezért a szántóföldi növények talajelőkészítése során végzett alap­trágyázás alkalmával rendszerint a talajba keverik a lassúbb lebomlású foszfor (P2O5) és a kálium (K2O) hatóanyagok szinte teljes mennyiségét, míg a N-hatóanyagoknak csak kisebbik hányadát (20–40%-át).

Szakfolyóirat > 2018/08 > Pr Műtrágyázás fejtrágyázás levéltrágyázás

Kéntrágyázás: aktuális hóbort vagy mindenapi szükséglet?

Nitrogén, a foszfor és a kén azok az ásványi tápanyagok, amelyek a legfontosabb szerepet játszák a növények elsődleges és másodlagos anyagcsere-folyamataiban, mint szerkezetalkotó és funkcionális elemek. Részt vesznek a fehérjék, az örökítő anyagok, az energiatároló és szállító vegyületek, valamint a növények stressztűrő képességét befolyásoló szerves anyagok kialakításában.