Az állattenyésztők takarmányellátása, illetve a lakossági élelmiszerigények biztosítása érdekében a kormány két hónappal meghosszabbítja a gabonakiviteli bejelentési kötelezettséget.
Varga Gábor avat be bennünket a részletekbe. Kattintson a cikkre!
A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület 2022 februárjában három oktató napot tart szójatermesztés tárgykörében gazdálkodók részére. A program a regisztrált szaktanácsadóknak pontot érő képzést jelent.
A lucerna valamikor komoly meghatározó növénye volt a mezőgazdaságnak. Fontos takarmánya volt az állattenyésztésnek széna szenázs és pellett formában.
Csatlakozzon a szakmaközi szervezetté alakuló Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesülethez!
Fő témakörök: Ezúttal a csemegekukoricát, zöldborsót, cukorrépát és szóját termelőknek kívánunk segíteni. Az előadáson való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Az éghajlatváltozás, a növekvő népesség, a globalizáció egyaránt arra sarkallja az emberiséget, hogy szinte mindenütt keressék a fenntartható és alternatív élelmiszertermelési és fogyasztási megoldásokat, ezek azonban komplex megközelítést és alapos vizsgálatot igényelnek – mondta az agrárminiszter február első felében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalban (Nébih).
A szója mellett más fehérjenövényeknek is van létjogosultsága mind takarmányozásban, mind pedig a humán étkezésben. A hozzászólásokért kattintson!
A lucerna vetésterülete évek óta emelkedik, az idén pedig a szegletes ledneket is felfedezték a gazdák. A termelők lelkesedését egyelőre a nem csekély támogatási összeg hajtja – írta a Magyar Nemzet.
Szója fajtabemutatót tartott a Bóly Zrt. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület Sátorhelyen szeptember elején. A fajtabemutatót megelőzte egy fórum, amelyen a résztvevők a témával kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg.
A szójából, mint fehérjedús növénybõl – mely élelmiszer, takarmány és ipari alapanyag is lehet – Magyarország és az EU is importra szorul, saját termelésünk a növekvõ igényekhez képest elenyészõ. Az adottságaink megvannak és igény is lenne a GM-mentes, hazánkban termelt szójára, mégis az alkalmas 300 000 hektárhoz képest csekély mértékû a 35 000–40 000 hektár szójatermõ terület. De vajon miért nem akarnak a termelõk szóját termelni? – kérdeztük a magyar szójapiac jeles képviselõit.
Az idei évben is a tavaszi munkálatok mellett az egységes kérelmek beadása volt sokak számára az egyik legfontosabb feladat. Noha több esetben is számos újdonság jelent meg, a termelők jelentős része számára nem jelentett sok újdonságot a kérelmek beadása.
Az idei évben a Magyar Szója szervezésében az országban 6 helyszínen kerültek megrendezésre a szója fajtabemutatók, Újmohács, Bóly, Hédervár, Prügy, Kiszombor és Bak adtak helyet a programoknak. A helyszíneken összesen több mint 600 érdeklődő termelő kapott információt a fajtákról a nemesítőktől és a forgalmazóktól, a jogszabályi változások és a Nemzeti Fehérjetakarmány program témájában Dr. Nagy István az FM parlamenti államtitkára, Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója és Madarász István az FM osztályvezetője nyújtott tájékoztatást a rendezvénysorozat résztvevőinek.
2017 októberében jelentős eredményként került a hírekbe, hogy Nemzeti Fehérjetakarmány Program indul. Ezzel együtt megindult a támogatási előlegek kifizetése, amelynek keretében a hazai termelők döntő többsége jut majd a forráshoz az év vége előtt. Ezzel együtt fokozott figyelemmel kell lenni a hónap végén bejelentésre kerülő uniós agrárpolitikai tervezetekre is.
Hároméves kutatás-fejlesztési program kezdődik azért, hogy teljes egészében kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója a hazai takarmányokból – jelentette be a földművelésügyi miniszter a múlt hónapban. Dr. Fazekas Sándor elmondta, a program végső célja a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása, ennek része a hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre 8 milliárd forint fordítható majd.
Az idei évben közel 2,5 t/ha termésátlagot sikerült elérni országos átlagban, ami az aszályos év ellenére jó eredmény. A jövő évi zöldítési változások azonban a szójatermelőket elbizonytalanították. A támogatásnak köszönhetően egyre több gazdálkodó fogott a szója termesztésébe, s az idei terméseredmények is azt mutatják, hogy egyre többen alkalmazzák a korszerű technológiai ismereteket. 2017 decemberében került megrendezésre az Országos Szója Fórum Budapesten.
A jelenlegi támogatások közül igen vonzónak mondható a szemesfehérje-támogatás, míg másoknak a terménydiverzifikáció alkalmazása kedvez jobban. Az ökológiai másodvetés szigorításai miatt azonban sokan félnek a szóját alkalmazni.
A jövedelmező szójatermesztés sarkalatos pontjaival ismerkedhettek a gazdák a Gabonakutató Szója Akadémia néven futó idei rendezvénysorozatán. Az ország négy helyszínén – Pécsen, Mezőhegyesen, Szerencsen és Bükön – a BASF és Nitrogénművek Zrt. közreműködésével megtartott előadássorozatok fő üzenete a következő volt: a sikeres szójatermelés kizárólag tudás alapon valósulhat meg.
Extrém szárazságtűrés, magasabb fehérjetartalom, mint a szója vagy a kukorica Nincs szükség nitrogén-utánpótlásra, tökéletes összetevője tömegtakarmányainknak
Három kontinens tíz országából érkeztek szakemberek a Magyar Szója és a Donau Soja első közös rendezvényére Hédervárra.
A szemes fehérjetakarmányok (szója, lóbab, csillagfürt szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó, mezei borsó esetén) után termeléshez kötött támogatást igénylő gazdáknak a betakarítás után két héttel, de legkésőbb tárgyév november 15-éig meg kell küldeni a Kincstár részére elektronikusan a gazdálkodási napló másolatát, a betárolás esetén a tárolási naplót, és az értékesítés igazolására a számlát, felvásárlási jegy másolatát.
A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szervezésében a tavalyihoz hasonlóan hat helyszínen (Újmohács, Bak, Bóly, Kiszombor, Prügy, Hédervár) rendezték meg a fajtabemutatókat.
Stratégiai célunk nemcsak a GMO-mentes szójatermesztés bővítése, de a belföldi feldolgozás és felhasználás ösztönzése is – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Szója Fórumon. Bár hosszabb távon biztos a növekvő kereslet, rövid távon komoly kockázatot jelent a tőzsdei áringadozás és a kínai ASP járvány terjedése.
A borsó termesztésének hazánkban hagyománya van. 1590-ben már bizonyítottan termesztették, de valószínűleg már korábban ismerték és termelték. Mind emberi fogyasztásra, mind állati takarmányozásra kiváló tápértékű értékes és magas fehérjetartalommal rendelkező növény.
Kr. e. 7000–6000 körül valószínűleg a borsó (Pisum sativum L.) volt az egyik elsőként termesztett növény, és ma úgy tartjuk, hogy Délnyugat-Ázsiából származik (valószínűleg Északnyugat-Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból és Közép-Ázsiából). A borsó a négy legfontosabb hüvelyes növény között foglal helyet a szója, földimogyoró és a bab társaságában. Takarmányként a borsó magas hozamú, rövid tenyészidejű, magas fehérjetartalmú növény.
Szója fajtabemutatót tartott a Bóly Zrt. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület Sátorhelyen szeptember elején. A fajtabemutatót megelőzte egy fórum, amelyen a résztvevők a témával kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg.
A fehérje a legfontosabb tényező a marhahús és a tejelő állományok szempontjából. A megfelelő fehérjekomponensek aránya és a fehérjetartalom növelése a takarmányban egyszerűen szükségszerű és elkerülhetetlen feladat a gazdaságos termelés és az elérni kívánt magasabb profit érdekében.
A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara társszervezésében decemberben hatodik alkalommal tartották meg a Szója Fórum rendezvényt. A program ismertetése előtt a magyar szójaágazat meghatározó alakjára, dr. Bódis Lászlóra emlékeztek a résztvevők.
Szakmaközi szervezetté alakul a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület, erről döntött az egyesület idei közgyűlése – mondta az Agro Naplónak Vadász Attila, az egyesület elnöke. Vele és Popovics Tamással, az egyesület elnökségi tagjával – a szóban forgó elhatározás kapcsán – beszélgetett lapunk munkatársa.
A különféle környezeti anomáliák okozta növényi stresszfaktorokat nemcsak a termőterület helyes megválasztásával, a megfelelő kemikáliák használatával, a jó agrotechnikai eszközök használatával csökkentheti a gazda, hanem a megfelelő fajtaválasztással is.
A nagy fehérjetartalmú takarmányok (pl. szója-, repce- és napraforgódara) árának világpiaci emelkedése és a génmódosított takarmány alapanyagok Európai Unió által előirányzott részarányának csökkentése, illetve egyes országokban (pl. Magyarországon) fennálló tiltása alternatív fehérjeforrások alkalmazását teszi szükségessé a gazdasági haszonállatok takarmányozásában. A Magyarországon jelenleg kevésbé elterjedt fehérjeforrások, mint pl. a csillagfürt takarmányozási értékéről csak korlátozott számú publikált eredmény áll rendelkezésre, mivel a különböző adottságú termőterületek függvényében a növény táplálóanyag-tartalma nagyon eltérő lehet.
Novemberben nem drágult a globális élelmiszerkosár
