A Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 5 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett, Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása című felhívásra november 17-től benyújthatók a pályázatok – közölte Nagy István agrárminiszter.
Magyarország kormányának elkötelezett a tekintetben, hogy a "Megújuló vidék, megújuló agrárium" program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát; így a program legújabb állomásaként megjelent a Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása elnevezésű pályázati felhívás – jelentette be az agrárminiszter.
Az idén a tavaszi virágzáskori lehűlés és fagyok miatt idén – térségenként változóan – a kajszitermés 70-95 százalékos kiesése várható, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből, a szakemberek kiemelik: a klímaváltozás miatt hosszabb távon mindenképp szükséges új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a termesztés korszerűsítése.
Az átlagoshoz képest várhatóan mintegy 80 százalékkal kevesebb őszibarack terem idén, a tavaszi fagyok ugyanis jelentős károkat okoztak az ültetvényekben – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből, amit lapunk is megkapott.
Napjaink egyre szélsőségesebb időjárása komoly kihívást jelent minden mezőgazdaságban dolgozó számára. Különösen érzékeny időszak a gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdáknak a tavaszi fagyok ideje, amikor akár az egész ültetvény veszélybe kerülhet egy-két hideg éjszaka után.
A magyar gyümölcsfajták nemesítésével, a termőhely helyes megválasztásával és a legmodernebb technológiai megoldásokkal növelhető tovább a termelésbiztonság – mutatott rá Nagy István agrárminiszter a gyümölcsnemesítésben és szaporítóanyag-termelésben érdekelt ágazati szereplőkkel folytatott egyeztetésen, április végén az Agrárminisztériumban (AM).
Május 17-ig jelenthetik be a gazdák az áprilisi fagykárokat – mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna hírfolyamában.
A tavalyi év nehézségei és az elmúlt hetekben tapasztalt télies időjárás ismételten rávilágít az agrárkár-enyhítési rendszer fontosságára; a rendszer jól vizsgázott: tavaly mintegy 27 ezer hektár gyümölcsöst ért időjárási kár, ami után idén márciusban 6,56 milliárd forintot fizettek ki a gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknak – közölte az agrártárca lapunkkal.
Országszerte jelentős károkat okoztak a csonthéjasoknál – főképp a kajsziültetvényekben – a múlt heti fagyok, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből.
Különlegesre sikerült soron következő határszemlénk, hiszen a Kujáni Tanyán és Somody Ferenc birtokán csonthéjas gyümölcsösben jártunk, az időjárás változékonyságának „köszönhetően” pedig vacogtunk hóviharban, vakoskodtunk porviharban, de délután a napsütést is élvezhettük Dusnoki Csaba repce- és búza tábláján.
Májusi esõ aranyat ért! Az USDA májusi becslése szerint – mely egyben az elsõ hivatalos becslés a 2012/13-as szezonra vonatkozóan – a világ várható búzatermése 677,5 millió tonna lesz, ami 17 millió tonnával kevesebb, mint az elõzõ szezonban.
Az idei áprilisi fagykárok ismét rávilágítottak arra, hogy milyen jelentős szerepe van az agrárkár-enyhítés mechanizmusának. Érdeklődésre tarthat számot, hogy miként alakultak a tavalyi év teljesítményei és az idei évben milyen változásokra kell figyelemmel lenni.
Hazánkban közel tíz éves múltra tekint vissza az agrárkár-enyhítési rendszer, amely a mezőgazdaságot érintő időjárási kockázatok kezelésére került kialakításra. Jelenleg kilenc káreseményre (aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, téli fagy, őszi fagy, vihar, mezőgazdasági árvíz) terjed ki a rendszer, melyben a tagok azon káresemények után részesülhetnek kárenyhítő juttatásban, amelyek valamely növénykultúrában 30% feletti hozamcsökkenést okoznak. Emellett azonban további támogatási feltételeknek is meg kell felelniük. Nem könnyű kiismerni magunkat a szabályok rengetegében, ezért az alábbiakban bemutatom a kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételeit.
A növénytermesztés 2016-ban kiemelkedő évet zárt, számos szántóföldi növény rekordtermést ért el, mégis közel 5 milliárd forint kárenyhítő juttatásban részesültek a termelők a tavalyi károk után. A kárenyhítési rendszer a legnagyobb arányban az ültetvényekben bekövetkezett tavaszi fagykárokat és jégesőkárokat kompenzálta. Az alábbiakban bemutatjuk a tavalyi kárenyhítési év eredményeit, valamint a 2017-ben bevezetésre kerülő változtatásokat.
Június hónapban a gazdálkodóknak az agrárkamarai tagdíjuk mértékét be kell vallaniuk.
Összeállításunkban a 2017-es kárenyhítési év eredményeit, valamint a 2018. évi aktualitásokat mutatjuk be.
2019. november 1–30. között lesz lehetőség az agrárkár-enyhítés juttatás iránti igények beadására.
Április gyümölcsöseink virágzásának ideje. A külső szemlélő számára ünnep, a kertészek, ültetvénytulajdonosok számára viszont – az időjárási szélsőségek miatt – évről évre nehezebb időszak.
A hosszú évek óta zajló globális klímaváltozással, az időjárás egyre szélsőségesebbé válásával a tavaszi fagykár immár évről évre komoly károkat okoz a növény-, illetve kiemelten a gyümölcstermesztési ágazat számára.
Látványosan növekedett az elmúlt években az agrárium teljesítménye
