Az Európai Bizottság jóváhagyta a Nagykörűi ropogós cseresznye elnevezés felvételét az oltalom alatt álló eredetmegjelölések uniós nyilvántartásába – közölte a brüsszeli testület pénteken.
A környezet és az éghajlat változása miatt az élőlények minden korban vándoroltak, hogy a számukra leginkább megfelelő feltételek mellett tudjanak élni. Ez a növényekre is igaz.
A múlt heti, az aszályt megszüntető csapadék után hétfő reggelre sokfelé fagy alakult ki, mely a virágzó gyümölcsfákban okozott károkat. Hamarosan újabb csapadék, lehűlés és újabb reggeli fagy várható.
A Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye oltalom alatt álló eredet-megjelölésként való bejegyzésével 64-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek az Európai Unióban oltalmat élveznek – közölte az Agrárminisztérium (AM) lapunkkal, hozzátéve: a földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági potenciált jelent, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.
A fagy és a sok csapadék jelentős károkat okozott a hazai gyümölcstermésben – derült ki Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökének az OTP Agrár számára adott interjújából.
Az Európai Friss Kalandok programnak, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának minimum 9+1 jó érve van a sok cseresznye fogyasztása mellett.
A viszonylag rövid idő alatt lehullott sok csapadék a később érő gyümölcsfajoknál – alma, körte, szilva – közvetlenül nem okozott károkat, ugyanakkor a növényvédelmi költségeket emeli – nyilatkozta a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke a Világgazdaságnak.
A sok eső miatt jelentősen kevesebb, ezért drágább is lehet idén a cseresznye – közölte a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az MTI-vel.
Az idén a közepesnél jobb, 12-15 ezer tonna lehet a cseresznyetermés a tavalyi 8-10 ezer tonna után a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint – írja az MTI.
Az idei becsült cseresznyetermés-mennyiség megközelítheti a 20 ezer tonnás szintet a most kezdődő szezon végén – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A termelők körében a fajtainnováció folyamatos.
Cseresznye- és meggyültetvényekben az idõjárás hatására egyik napról a másikra súlyos következményekkel járó, baktérium vagy gomba okozta járványok léphetnek fel.
A gyümölcstermesztésben ma már természetesnek vesszük, hogy intenzív ültetvények létesülnek.
A cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) jól ismert kártevõ Magyarországon.
Táblázat
Szerencsés módon a meggy, a cseresznye és a szilva Magyarország szinte összes termőtáján termeszthető. Az őszibarack és a kajszibarack igényesebb. Az előbbi Szeged-Szatymaz térségében, a Budai-hegység környékén és a Balaton déli partján, a kajszibarack Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Gönc, Boldogkőváralja), Kecskemét dombosabb részein és a Balaton déli oldalán termeszthető a legkevesebb kockázattal. Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének elnöke összegzi a csonthéjas gyümölcsök nemesítésének hazai és nemzetközi trendjeit.
Mi a jelentősége a meggy, cseresznye esetében a megfelelő alanyhasználatnak? Előny vagy hátrány, hogy a hazai kertészetekben változatlan a sajmeggy pozíciója. Erről beszélgettünk Szügyi Sándorral, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet tudományos munkatársával.
Kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök. Családjával Nagykörűben él, a Cseresznyéskert Kft. társtulajdonosa. Mit mentett át Nagykörű hagyományaiból? – kérdeztük a 39 éves Túri Tibort. Változik a világ, változik a kertészkedés, a piaci igények – mondja –, de a cseresznye szeretetét hoztam magammal. Egy intenzív, 27 hektár területű gyümölcsösbe már nem ültethetőek át a Tisza-parti hagyományok. Nagykörűnek az extenzív, kézműves cseresznye hozott hírnevet, melyre kulturális eseményeket lehet szervezni. Mi Dánszentmiklóson az exportpiacok igényeinek – reményeink szerint – megfelelő, intenzív cseresznye termelése mellett döntöttünk.
A COMBI-PROTEC csalitechnológiát korábban csak viszonylag szűk meggy-, cseresznye- és diótermelői kör ismerte. Legnagyobb várakozással a cseresznyelegyekkel és a dióburok-fúróléggyel küzdők várták engedélyezését, mely végül is 2021 májusában megtörtént.
A 2022-es esztendő különleges év volt a gyümölcstermesztők számára. Az évtizedek óta tartó lassú klímaváltozás 2022-ben katasztrofális aszályban nyilvánult meg, melynek negatív hatása több ponton is érintette a termelés egészét. Korszerű öntözés nélkül a gyümölcsültetvények nagy része a piac által elvárt minőségi árut nem volt képes előállítani. Hiába volt magas az értékesítési ára az őszibaracknak és a kajszinak, a tavaszi fagykárok és az aszály okozta terméskiesés e növényeknél több mint 30% volt.
Kiváló kezdeményezés az agrárszektorban
