Az egyre szélsőségesebb időjárás következményeivel sokkal hamarabb szembesülünk, mint korábban vártuk. Van, ahol már levették a paradicsomot az étlapról, annyira megdrágult.
Elérhető az első növényvédő szer hazánkban, mely már kijuttatható pilóta nélküli légi járművel: az acetamiprid hatóanyagú, Mospilan 20 SG rovarölő szer esetében történt meg az engedély kiterjesztése.
Hatékony fajtanemesítésre, a szélsőséges időjárást jobban bíró fajtákra van szükség.
A rendezvényen a szakmai előadások mellett szabadföldi fajtabemutatókra, illetve szaktanácsadási konzultációs beszélgetésekre is alkalom nyílik.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Nagykörűi ropogós cseresznye elnevezés felvételét az oltalom alatt álló eredetmegjelölések uniós nyilvántartásába – közölte a brüsszeli testület pénteken.
A környezet és az éghajlat változása miatt az élőlények minden korban vándoroltak, hogy a számukra leginkább megfelelő feltételek mellett tudjanak élni. Ez a növényekre is igaz.
A múlt heti, az aszályt megszüntető csapadék után hétfő reggelre sokfelé fagy alakult ki, mely a virágzó gyümölcsfákban okozott károkat. Hamarosan újabb csapadék, lehűlés és újabb reggeli fagy várható.
A Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye oltalom alatt álló eredet-megjelölésként való bejegyzésével 64-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek az Európai Unióban oltalmat élveznek – közölte az Agrárminisztérium (AM) lapunkkal, hozzátéve: a földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági potenciált jelent, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.
A fagy és a sok csapadék jelentős károkat okozott a hazai gyümölcstermésben – derült ki Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökének az OTP Agrár számára adott interjújából.
Az Európai Friss Kalandok programnak, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának minimum 9+1 jó érve van a sok cseresznye fogyasztása mellett.
Cseresznye- és meggyültetvényekben az idõjárás hatására egyik napról a másikra súlyos következményekkel járó, baktérium vagy gomba okozta járványok léphetnek fel.
A gyümölcstermesztésben ma már természetesnek vesszük, hogy intenzív ültetvények létesülnek.
A cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) jól ismert kártevõ Magyarországon.
Táblázat
Szerencsés módon a meggy, a cseresznye és a szilva Magyarország szinte összes termőtáján termeszthető. Az őszibarack és a kajszibarack igényesebb. Az előbbi Szeged-Szatymaz térségében, a Budai-hegység környékén és a Balaton déli partján, a kajszibarack Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Gönc, Boldogkőváralja), Kecskemét dombosabb részein és a Balaton déli oldalán termeszthető a legkevesebb kockázattal. Palesits Zsolt, a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének elnöke összegzi a csonthéjas gyümölcsök nemesítésének hazai és nemzetközi trendjeit.
Mi a jelentősége a meggy, cseresznye esetében a megfelelő alanyhasználatnak? Előny vagy hátrány, hogy a hazai kertészetekben változatlan a sajmeggy pozíciója. Erről beszélgettünk Szügyi Sándorral, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet tudományos munkatársával.
Kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök. Családjával Nagykörűben él, a Cseresznyéskert Kft. társtulajdonosa. Mit mentett át Nagykörű hagyományaiból? – kérdeztük a 39 éves Túri Tibort. Változik a világ, változik a kertészkedés, a piaci igények – mondja –, de a cseresznye szeretetét hoztam magammal. Egy intenzív, 27 hektár területű gyümölcsösbe már nem ültethetőek át a Tisza-parti hagyományok. Nagykörűnek az extenzív, kézműves cseresznye hozott hírnevet, melyre kulturális eseményeket lehet szervezni. Mi Dánszentmiklóson az exportpiacok igényeinek – reményeink szerint – megfelelő, intenzív cseresznye termelése mellett döntöttünk.
A COMBI-PROTEC csalitechnológiát korábban csak viszonylag szűk meggy-, cseresznye- és diótermelői kör ismerte. Legnagyobb várakozással a cseresznyelegyekkel és a dióburok-fúróléggyel küzdők várták engedélyezését, mely végül is 2021 májusában megtörtént.
A 2022-es esztendő különleges év volt a gyümölcstermesztők számára. Az évtizedek óta tartó lassú klímaváltozás 2022-ben katasztrofális aszályban nyilvánult meg, melynek negatív hatása több ponton is érintette a termelés egészét. Korszerű öntözés nélkül a gyümölcsültetvények nagy része a piac által elvárt minőségi árut nem volt képes előállítani. Hiába volt magas az értékesítési ára az őszibaracknak és a kajszinak, a tavaszi fagykárok és az aszály okozta terméskiesés e növényeknél több mint 30% volt.
Megvan az eredmény, kiderült ki az Év Bortermelője!
