A CIMAT elnevezésű új, határokon átnyúló projekt keretében belga és holland egyetemek, kutatóintézetek, és gyártók együttműködésének a célja helyi élelmiszer-előállítást segítő, kisméretű multifunkcionális robotok kifejlesztése – derül ki a Syngenta Magyarország Blog hírlevél legfrissebb számából.
A NAK tájékoztatása szerint rendkívüli volt a növénytermesztés szempontjából az első féléves időszak Magyarországon. A több mint két hónapig tartó aszály és a tavaszi fagyok komoly veszteséget okoztak a várható termésmennyiségekben. A csapadék későn érkezett, és a mostani esőzések hevessége is károsítja a növényeket – mondták az MTI-nek a NAK-nál.
Az Aszálykockázat a Duna régióban (DriDanube) projekt szakértői által megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja kapcsán osztotta meg a Szent István Egyetem az Agro Naplóval.
Bőven elkelt volna még, de azért, ahol hullott ott javítottak az elmúlt napok esői a repceállományok képén. Minden esetre érdemes górcső alá venni mely hibridek állták ki az idő próbáját az eddigi csapadékszegény időszakban.
A szárazság és a késői fagyok komoly gondokat okoztak az Európai Unió gabonatermesztőinek – ismerteti a helyzet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján.
Bár az elmúlt napokban hosszú idő után már érkezett csapadék hazánk területére, ennek mennyisége azonban csak kis területen érte el a kívánatos szintet – tette közzé legfrissebb elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), hozzátéve: az ország nagyobb része továbbra is várja az esőt, az őszi és a tavaszi vetések számára a lehullott 5-10 mm csak tűzoltásra volt elég.
Hogyan tudjuk kivédeni, vagy csökkenteni az előttünk álló negatív időjárási hatásokat? A szakértők válaszaiért kattintson!
Egyre kiterjedtebb a Lengyelországban pusztító szárazság, amely várhatóan komoly gondokat okoz a mezőgazdaságnak, a helyzet tavasz óta sokat romlott – írja a napi.hu.
Gyors klímavédelmi intézkedéseket sürgetnek a kutatók többek közt az Európában élők egészsége érdekében is – idézi az MTI a Magyar Tudományos Akadémia keddi közleményét.
Talán még mindig kevés az a csapadék, ami az elmúlt hetekben Magyarországra érkezett fél év esőszünet után. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke azt mondta: jelentősen mérsékli az eddigi aszályos állapotokat az eső.
Hazánkban egyre gyakoribbak az aszályos évek, melyek nem biztosítják már a szőlő számára sem a normális terméshozamához elengedhetetlenül szükséges, tenyészidőben realizálódó csapadékmennyiséget (300–500 mm). Bár az éves csapadékmennyiség elegendő lenne a szőlő számára, de annak eloszlása nem megfelelő. Ezt a kieső, illetve nem megfelelő időpontban jelentkező csapadékmennyiséget kell pótolnunk az öntözéssel, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű termést tudjunk realizálni.
Húsvét utáni napokban – amikor ez a cikk is készül – van remény az esőre. Az elmúlt 6–8 hónap csapadékszegény időjárása eddig elsősorban az őszi vetésűeknél okozott mérhető termékkiesést, de lassan ez a tavaszi vetésűek esetében is igaz lesz.
A mezőgazdasági termelés ősidők óta kitett a természeti környezet változó hatásainak. A napsugárzás, a csapadék, a levegő áldás és átok is lehet a gazdálkodók számára.
Az erdők fontosságára hívta fel a figyelmet az ENSZ főtitkár
