Hírek > Gazdaság 2022.03.30.
FAO: 8-22 százalékkal emelkedhetnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint negatív következményekkel jár a globális élelmiszerpiacra az Ukrajna elleni orosz háború.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint negatív következményekkel jár a globális élelmiszerpiacra az Ukrajna elleni orosz háború.
Magyarországi gazdálkodók is részt vesznek a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programban, az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban – tette közzé honlapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), hozzáfűzve: a Mondelez 2022-re az összes európai keksztermékét ilyen búzából kívánja előállítani.
A búza továbbra is az egyik legnagyobb területen termesztett növényünk, az elmúlt években vetésterülete az összes szántóterület negyedét tette ki. A növénytermesztõ és a vegyes gazdálkodást folytató termelõk jelentõs részénél alapvetõen meghatározhatja a gazdaság teljes jövedelmének alakulását. A cikk az õszi búza termesztés hazai jövedelmi viszonyainak elmúlt évekbeli alakulását vizsgálja, kiegészítve a jövõben várható tendenciákkal.
Az időjárási szélsőségek kedvezőtlen hatásaival egyre gyakrabban szembesülnek a termelők, melyek közvetve a gazdaság és a társadalom minden szegmensében éreztetik hatásukat. Felvetődik a kérdés, hogy régen más volt-e, vajon jelen voltak-e az időjárásban a napjainkban előforduló szélsőségek? Elemzésünkben, az évi csapadék változékonyságának és a kukorica, valamint az õszi búza országos termésátlagainak az összefüggéseit vizsgáltuk 1921−2010 között évtizedenként. Ahogy nincsen két azonos időjárású tenyészidőszak, úgy nincs két egyforma aszály sem, azonban szoros összefüggések mutathatók ki a gabona termésbiztonsága és az egyes időszakokat jellemző csapadékeloszlás között.
A búza név gyûjtõ fogalom, hiszen a búza nemzetség több faját (közönséges búza, durumbúza, tönköly) is termesztjük, melyek közül e cikkben csak a közönséges búzával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozunk. A termesztésre ható faktorokat alapvetõen 4 fõ csoportba soroljuk, mely alapján biológiai-, ökológiai-, termesztéstechnológiai- és ökonómiai tényezõk vannak.
Amikor ez az írás megjelenik, a termelõk még a tavaszi kalászosok vetésének gondjaival és a kapások magágy elõkészítésével küszködnek Idén rendkívül késõn engedte meg a természet, hogy a gazda a földjére mehessen és elkezdhesse a tavaszi munkákat. Sok helyen még most sem lehet a táblákon dolgozni, mert a belvíz ezt megakadályozza. De mint minden évben, most is beköszönt az igazi tavasz és a nyár.
A kalász-fuzáriózis által okozott mennyiségi kár minden évben jelentõs, különösen ott, ahol a védekezés elmarad. A terméskiesés mellett azonban sokféle minõségi kárt is okoz. Ide tartozik a vetõmag használati érték romlása, a rossz sütõipari érték, a sör minõségének romlása, a takarmány tápértékének, fehérjetartalmának csökkenése. A legfontosabb azonban mégis a mikotoxin termelésbõl adódó élelmiszer- és takarmány-biztonság csökkenés.
Az elmúlt évek során a nemzetközi szaksajtóban megjelent beszámolókban többször szerepeltek búza termésrekordok: Angliában 16,5 t/ha, Új-Zélandon pedig 18 t/ha volt a dokumentáltan elért legmagasabb termés. Az abszolút termésszintek országonként eltérnek a különböző klimatikus adottságokból kifolyólag, ugyanakkor átlagosan 14–18 t/ha termésszintekkel találkozunk. Ha nem is nemzetközileg jegyzett termésrekord, de 11–12 t/ha termésszintet bőtermő fajtákkal és intenzív technológiával Magyarországon is többen elértek már. Nehéz és minden részletében nem is érdemes egymástól messze lévő és sok részletben eltérő technológiákat összehasonlítani. A sarokpontokat azonban mégis fontos összevetni, hiszen amikor a termésrekordereket kérdezik a technológiájukról, az alábbi pontok jellemzően minden esetben visszaköszönnek:
Az őszi búza a kukorica mellett a legnagyobb területen termesztett növény hazánkban. A termőterülete 1 millió ha körül mozog; a felhasználása mind fő, mind melléktermékként igen sokoldalú.