A biomassza hasznosításának távlati lehetőségeiről és különösen a közép- és kelet- európai országok adottságairól és kihívásairól szólt a magyar és a szlovén agrárminisztérium közös szervezésében a szeptember végén megrendezett nemzetközi online BIOEAST Forsight konferencia – tájékoztatta lapunkat az Agrárminisztérium (AM).
Fűzfa felhasználásával új biogáz előállítási módszert fejlesztettek ki a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak vezetésével – tette közzé honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).
Eladó a képen látható kazán, két nagy körbála fér bele.
Ez év szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat.
Magas szintű uniós szakpolitikai fórum alakuló ülésén mutatta be Magyarország a hazai Bioeast kezdeményezés eredményeit – közölte az Agrárminisztérium (AM) lapunkkal.
Április 22-én világszerte a Föld napját ünneplik, amelynek során kiemelt figyelmet kap a bolygó természeti környezetének megóvása. Ehhez az agrárium a megújulóenergia-források használatával járulhat hozzá. A magyarországi mezőgazdaságban egyre inkább teret nyer a nap-, a szél-, a geotermikus energia, illetve a biomassza alkalmazása.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., az NKM Nemzeti Közművek Zrt., a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) a biomassza forrású energiatermelés hosszú távú fejlesztéséről – adták hírül a felek.
Belga kutatók a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpont (EK) munkatársainak közreműködésével olyan újszerű bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, amely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki és teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba.
Magyarország nagyobb részesedést kér a kelet-közép-európai gazdálkodóknak az uniós kutatási-fejlesztési forrásokból – jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, az uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően hétfőn.
Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a BIOEAST-kezdeményezés keretei között megrendezett "A biomassza alapú gazdaság a nemzeti politikák látókörében" című konferencián, Budapesten elmondta, a jövő gazdaságának alapja a biomassza hatékony hasznosítása lehet.
Október 14-én publikálásra került a Horizont 2020 keretprogram társadalmi kihívások 2 (SC2), az úgynevezett „Élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdészet, tengerkutatás, tengeri és belvízi kutatás és a biomassza alapú gazdaság” 2016/2017-re szóló munkaprogramja. A pályázatok első benyújtási határideje 2016. február 17-e. Addig van néhány hónap arra, hogy a tagországok, illetve a potenciális szereplők felkészüljenek a pályázati forrásokra. A 2016/2017 munkadokumentum a 2014/2015-höz képest 70%-kal növeli a kiírások számát, így 49 projektkiírás 83-ra emelkedik, továbbá nő az SC2-re allokált források nagysága is, az előző munkaprogramhoz rendelt 482 millió euró 727,5 millió euróra bővül. Tehát átszámítva, hozzávetőlegesen 218 milliárd Ft lesz elérhető a következő két évben agrárkutatási, fejlesztési és innovációs forrásokra az EU által.
A magyar gazdák egyre gyakrabban találkozhatnak az Altherm Kft. biomassza alapú fűtőberendezéseket gyártó és forgalmazó cég, és az Alternconsult energetikai Tanácsadó és Kutatás-fejlesztési Kft. nevével. A hódmezővásárhelyi székhelyű cégcsoport rendszeres résztvevője a jelentős hazai rendezvényeknek, így a lokális Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításnak is, ahol újonnan bevezetett Vyncke termékük mellett bemutatták teljes kínálatukat.
Egyedülálló létesítménnyé vált a Baranya megye székhelyén novemberben új biomassza blokkal bővült erőmű. A Dalkia cégcsoporthoz tartozó Pannonpower az újabb fejlesztés eredményeként a biomassza felhasználásával immáron teljes egészében megújított hő- és villamos energiát termel, így tisztán zöldenergiával látja el Pécs városát – elsőként az országban, de Európában is.
A vidék, az agrárgazdálkodók megerõsödését is segíti a Hungrana Kft. szabadegyházi gyárában júniusban felavatott biomassza kazán. Az import energia kiváltása, a hazai megújuló energia felhasználása mellett ez is fontos szempont – hangsúlyozta a miniszterelnök a modellértékûnek tekintett létesítmény átadásakor.
Hamarosan elkészül az ország legnagyobb ipari hõtermelõ biomassza kazánja a Hungrana Kft. szabadegyházi gyárában. Európa legjelentõsebb kukorica-feldolgozó vállalata a beruházás segítségével egyharmadával csökkenti földgázfelhasználását, a termékei elõállításához szükséges gõz kétharmadát ezentúl környezetbarát módszerrel teremti elõ.
Mezõgazdasági melléktermékekre épült erõmû Pécsett – Új jövedelemforrás a gazdálkodóknak
Izgalmas szakmai újdonságokkal várja a látogatókat Brnóban
A VM MGI egészen a 70’-es évek közepétõl foglalkozik, elsõsorban a mezõgazdasági eredetû energiahordozók és energetikai rendszerek vizsgálatával, fejlesztésével. Napjainkban, amikor kiemelt szerepet kap a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás, legyen akár szó mezõgazdasági, vagy energiagazdálkodásról, nagyon fontos, hogy a nemzetközi irányokat figyelemmel kísérve, ugyanakkor a hazai adottságokat szem elõtt tartva kerüljenek kialakításra olyan fejlesztések és programok, melyek elõsegítik a hazai innovációt, vállalkozás- és gazdaságfejlesztést. Ennek szellemében a VM MGI a 2000-es évektõl kezdõdõen olyan laboratóriumfejlesztési programba kezdett, amelynek célja egy átfogó, gyakorlatorientált bioenergetikai centrum létrehozása volt.
Magyarország éves gázigénye 13–15 milliárd m3, ebbõl 2–3 milliárdot a mezõgazdaság használ fel, ennek jelentõs részét a terményszárításra. A gáz ára folyamatosan emelkedik. A mezõgazdasági termények szárításának költsége nagyban meghatározza a gazdaság nyereségességét.
Hazánkban, a mezõgazdaság ágazatban, az egyik fõ kiegészítõ tevékenység lehet a jövõben az energiatermelés. Magyarországon az energiaimport csökkentésében és a fosszilis energiahordozók visszaszorításában, a klímaváltozást okozó folyamatok megregulázásában a következõ harminc évben a biológiai alapú energiahordozók (biomassza) szerepe lesz hangsúlyos. 2010-ben Magyarország primer energiamixében 8%-kal szerepeltek a megújuló energiák. Ezeknek 90%-át a biomassza alapú energiahordozók adták.
Az emelkedõ energiaárak mellett egyre inkább megnõtt az érdeklõdés a költségcsökkentõ, megújuló energiát felhasználó megoldások iránt.
I. Az állattartás és a környezet kapcsolata (fenntartható fejlõdésben betöltött szerepe)
Hazánkban is egyre nagyobb a kereslet a folyékony bioüzemanyagok, a bioetanol és a biodízel iránt. Évente mintegy 2-3 millió tonna kukoricából gyártható alkohol, a búzából pedig mintegy 1 millió tonna. Repcébõl Magyarországon a 2004–2009 között betakarított terület két és félszeresére nõtt így a bekeveréshez szükséges alapanyagigényt – ha a kivitel csökkenne – biztosítani lehetne hazai forrásból. A biomassza-hasznosítás lehetõségeit az érdeklõdõk megismerhetik elõzõ (2010. júl.) és mostani lapszámunkból az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tanulmánya alapján.
Két részben – azaz két egymást követõ számunkban – adjuk közre azt az átfogó elemzést, és helyzetértékelést, amelyet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) készített a biomassza-hasznosítási lehetõségeirõl az Agro Napló számára. Az összegzés elsõ részében az általános áttekintésen túl az általános eltüzelésrõl és a biogáz hasznosításáról, míg a következõ számban pedig a folyékony hajtóanyagok – a bioetanol és a biodízel – elõállításáról olvashatnak a téma iránt érdeklõdõk.
Napjainkban a környezettudatos és gazdaságossági alapokon, a biomassza tüzelés növekvõ terjedése figyelhetõ meg. Cikkünkben átfogóan mutatjuk be a biomassza tüzeléstechnikájának lehetséges – elsõsorban kis- és közepes teljesítmény szintû – megoldásait a hazai szilárd biomassza alapanyagokra alapozottan.
Egy évvel ezelõtt, november elején indult a Kisalföldi Mg. Zrt. Kapuvár melletti 1000 tejelõ tehenes szarvasmarha telepén, az 524 kW-os villamos teljesítményû biogáz üzem építése. A beruházó azon kevés EMVA pályázó közé tartozik, aki a megvalósítást komolyan gondolta, és mára teljes gõzzel termeli a villamos- és hõenergiát.
Napjainkban az éghajlatváltozással, a rapszodikusan változó olajárakkal és ellátásbiztonsággal kapcsolatos súlyos aggodalmak közepette a megújuló energiaforrások hasznosítása jelentheti a legjobb megoldást. A biomassza energiacélú felhasználásánál a biogáz elõállítás kiemelt jelentõségû, mert hatékonyan kapcsolja össze a környezetvédelmet az energiatermeléssel.
A csicsóka széles körû hasznosíthatósága és kiváló gazdasági értéke ellenére méltánytalanul mellõzött kultúránk, mert kevésbé ismert hasznosíthatóságának lehetõségei, hiányzik a feldolgozás ipari háttere és fejlesztést igényel agrotechnikája. A cikk az agrotechnikai elemek közül a trágyázás fejlesztéséhez szolgáltat kísérleti eredményeket.
Napjaink egyik slágertémája a bioenergetika, ezért nem is meglepõ, hogy a legutóbbi, júniusban tizenegyedik alkalommal megrendezett gödöllõi gazdanapokon is ezzel a kérdéskörrel foglalkoztak kiemelt módon.
A megújítható energiaforrások közül az emberiség a biomasszát hasznosítja a legrégebben mint energiaforrást és még napjainkban is, fõként a fejletlen világban a legfõbb energia a tûzifa.
Magyarország egyik legjelentõsebb megújítható erõforrás potenciálja a biomassza. Különösen érvényes ez a dél-alföldi régióra, ha figyelembe vesszük természeti adottságát, mûvelésiág szerkezetét, az agrártermelés jellegét és színvonalát.
Az utóbbi idõkben egyre nagyobb érdeklõdés mutatkozik Magyarországon az energianövények termesztésére, amit a biomassza iránti fokozódó igény felgyorsíthat.
Az utóbbi idõkben egyre nagyobb érdeklõdés mutatkozik Magyarországon az energianövények termesztésére, amit a biomassza iránti fokozódó igény felgyorsíthat.
Magyarország energia mérlegében mindent elsöprõen magas a fosszilis hordozók aránya.
Az utóbbi idõszakban az ismét a fejlesztés elõterébe kerülõ biomassza és az abból is gyártható biogáz felhasználásának gazdaságosságánál nemcsak a termelt villanyárammal, ill. hõenergiával kell számolnunk, hanem a melléktermékként keletkezõ biohumusz hasznosításával is.
Az alternatív energiák ma egyre több érdeklõdést váltanak ki a tudatos, élhetõ világ iránt fogékonyak körében, így az Agro+Mashexpo konferenciáján sokakat vonzott a témával foglalkozó konferencia a vásárlátogatók táborából is.
A 90-es évek közepétõl a kertészeti termesztés, ezen belül a zöldségtermesztés egy mélyreható szemléleti és technológiai változáson ment keresztül, aminek eredményeként egyes fajok esetében a termésátlagok többszörösére emelkedtek, a minõség korábban nem tapasztalt mértékben javult.
A továbbiakban szeretnénk bemutatni egy olyan gyártási eljárást ami nem ismeretlen de nálunk igen kevés publicitást kapott, pedig jobban belegondolva „létünk” biztonsága érdekében egy meghatározó eljárás lehet.
Az Agronapló 2003/10 számában részletesen foglalkoztunk a szántóföldi melléktermékek hasznosítási lehetőségeivel. Többek között utaltunk arra is, hogy egy részük alkalmas fűtőenergia, motorhajtóanyag előállítására. Ugyanez természetesen érvényes meghatározott növényfajok főtermékeire is. Ezeket a fajokat nevezzük energianövényeknek. Egyébként minden növény az asszimilációs híd révén energia átalakító-hasznosító biológiai rendszer, mi több a nap energiájának, mint megújuló energiaforrásnak legnagyobb transzformátora. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert újabban mondják is, írják is, hogy a növénytermesztés legyen „nettó energiatermelõ”!? Álljon itt ezzel szemben néhány adat:
Az OPTIGÉP Kft. 1993-ban alakult a korábbi mezõgazdasági gépgyártással foglalkozó Békési Gépgyárból. A napraforgó adapterek gyártása és fejlesztése több évtizedes hagyomány volt az OPTIGÉP Kft. elõdjeinél is. A NAS típusú NAPRAFORGÓ ADAPTEREK eljutottak a világ nagy napraforgó termelõihez, Szibériától az USA-ig. A rezgõasztalos napraforgó adapterek újdonságként hatottak az OPTIGÉP Kft. megalakulásakor is. Folyamatos konstrukciós korszerûsítésekkel a világon nagy megbecsülést vívott ki magának a piacon.
Mellékterméknek nevezzük azt az elsõdleges termelési cél eredményeként megjelenõ fõtermék mellett kiküszöbölhetetlenül képzõdõ hulladékot, amely egy másik termelési folyamatban értékes kiindulási nyersanyaggá válik.
A pécsi Pannonpower tárt karokkal várja az állattenyésztés számára nem megfelelő minőségű szalmabálákat az erőműben. A létesítmény mintegy 3,5 milliárd forintot szeretne felhasználni lágyszárú tüzelőanyag felvásárlására, ezáltal kínálva kiegészítő jövedelmet a térségben lakó mezőgazdaságból élőknek. Az erőmű idén is mintegy 200 ezer tonna gabona-, illetve egyéb szalma megvásárlására készül.
A pécsi Pannonpower tárt karokkal várja az állattenyésztés számára nem megfelelő minőségű szalmabálákat az erőműben. A létesítmény mintegy 3,5 milliárd forintot szeretne felhasználni lágyszárú tüzelőanyag felvásárlására, ezáltal kínálva kiegészítő jövedelmet a térségben lakó mezőgazdaságból élőknek. Az erőmű idén is mintegy 200 ezer tonna gabona-, illetve egyéb szalma megvásárlására készül.
A cirokfélék forró égövi származásukból adódóan kiváló szárazságtűréssel rendelkeznek. Nagy, szerteágazó és mélyre hatoló gyökérzetükkel a talaj mélyebb rétegeiből is képesek hasznosítani a vízkészletet, valamint nagy melegben viaszréteggel vonják be leveleiket, ezzel jelentősen csökkentve a párolgási felületet. A cirokfélék másik nagy előnye, hogy hosszan tartó szárazság után is képesek átvészelni az aszályt, a csapadék megérkeztével megújulnak és tovább növekednek.
Ismét elindítja lágy szárú tüzelőanyag-felvásárló kampányát a Veolia Energia Magyarország csoporthoz tartozó Pannon-Biomassza Kft., amely az idei évben is közel 200 ezer tonna gabona- és egyéb szalma megvásárlására készül a térségbeli agrárvállalkozóktól.
Ismét elindítja lágy szárú tüzelőanyag-felvásárló kampányát a Veolia Energia Magyarország csoporthoz tartozó Pannon-Biomassza Kft., amely az idei évben is közel 200 ezer tonna gabona- és egyéb szalma megvásárlására készül a térségbeli agrárvállalkozóktól.
Az elmúlt hetekben a Dunántúlon és a középső országrészben hullott jelentős csapadék, így kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára. A Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont alig esett, arrafelé nagy szükség lenne a csapadékra. A ma érkező hidegfront főleg a Dunántúlra hoz esőt, a keleti területek várhatóan most is szárazon maradnak. Szombattól a jövő hét közepéig várhatóan országszerte száraz marad az idő, mely a kukorica betakarításához kedvező. Vasárnaptól visszatérnek az éjszakai fagyok, helyenként -5 fok is előfordulhat majd. forrás: omsz.hu
Bemutatták a szikes talajok világtérképét
