A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban – közölte Nagy István.
Nehéz idők járnak a magyar gazdákra. A termelői árakat nemigen lehetséges olyan mértékben emelni, hogy lépést tartsanak a ráfordítások drágulásával.
Magyarország éghajlati adottságai mellett az aszály elleni küzdelem nemzetgazdasági szintű stratégiai kérdés – mondta az agrárminiszter csütörtökön, Nádudvaron.
A mezőgazdasági termőterületek digitális talaj- és vízgazdálkodási térképeinek kifejlesztésében vesznek részt az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének (ATK TAKI) szakemberei.
Nagy István a Mokkában számolt be a rendkívüli intézkedésekről, amelyet hamarosan bevezetnek az aszálykárok miatt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fokozottan ellenőrzi, hogy a mezőgazdasági biztosítók eleget tesznek-e az aszálykárok gyorsított felmérésére és kárkifizetésére vonatkozó elvárásnak – közölte az MNB.
Közzétették azokat a rendeleteket, amelyek szabályozzák az aszály miatti új hitelmoratóriumot, valamint a biztosítók aszálykár miatti speciális kifizetéseit.
Feldman Zsolt egyeztetett a hazánkban működő biztosítók képviselőivel annak érdekében, hogy az aszálykárt elszenvedett gazdák kártalanítása minél zökkenő mentesebben folyjon a jövőben.
A Combit Számítástechnikai Zrt., az Óbudai és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium 756,55 millió forintos uniós támogatást nyert aszálykárokat enyhítő műholdas fejlesztésre.
Idén mintegy 5800 termelő részesült összesen 11,3 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban – közölte Nagy István agrárminiszter.
Az elmúlt három és fél évtized átlagában az aszálykár és a vízkár az összes mezőgazdasági kár 60 százalékát is meghaladta. Az aszálykár következtében 2012-ben például 4 millió tonna volt a kukorica terméscsökkenése, ami megközelítőleg 300 milliárd forint veszteséget okozott. Az OMSZ éghajlati adatsorait áttekintve egyértelmű, hogy az elmúlt évszázadban a csapadék mennyisége csökkent, a csökkenés mértéke elérte a 10%-ot. Különösen erőteljes (kb. 25%-os) volt a csapadékcsökkenés tavasszal, miközben a nyári csapadékmennyiség lényegében nem változott az elmúlt száz évben.
A csapadék mennyisége és vegetáción belüli eloszlása a szántóföldi növénytermesztés sikerét leginkább meghatározó éghajlati tényezõ. Az elmúlt két év idõjárása arra figyelmeztet, hogy a csapadéktöbblet és -hiány egyaránt súlyos gondok forrása lehet, ha nem kellõen készülünk fel rá. Az átázott talajon lehetetlen bármilyen talajmunkát végezni, a hosszú csapadékmentes idõszak pedig tovább fokozza a károkat. Gyakran felmerül a kérdés, hogy magyarországi körülmények között a szárazgazdálkodásnak, vagy nedvesebb viszonyokhoz alkalmazkodó módszereknek van inkább létjogosultsága. A válasz egyértelmû: a kontinentális klímából adódó szélsõségek miatt mindenkor az idõjáráshoz, a talaj állapotához alkalmazkodva választandó a módszer, amellyel a károk – ha meg nem szüntethetõk is – mérsékelhetõk.
Hazánkban közel tíz éves múltra tekint vissza az agrárkár-enyhítési rendszer, amely a mezőgazdaságot érintő időjárási kockázatok kezelésére került kialakításra. Jelenleg kilenc káreseményre (aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, téli fagy, őszi fagy, vihar, mezőgazdasági árvíz) terjed ki a rendszer, melyben a tagok azon káresemények után részesülhetnek kárenyhítő juttatásban, amelyek valamely növénykultúrában 30% feletti hozamcsökkenést okoznak. Emellett azonban további támogatási feltételeknek is meg kell felelniük. Nem könnyű kiismerni magunkat a szabályok rengetegében, ezért az alábbiakban bemutatom a kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételeit.
2018. január 16-án rendezte meg a Földművelésügyi Minisztérium azt a konferenciát, amelyen a talajnedvesség-megőrzés kérdéskörét járták körbe az előadók, mutatták be a talaj nedvességtartalmának megőrzését szolgáló illetve az öntözés nélküli termesztés esetén is sikerrel alkalmazható gyakorlati eljárásaikat a felkért szakemberek.
Összeállításunkban a 2017-es kárenyhítési év eredményeit, valamint a 2018. évi aktualitásokat mutatjuk be.
A hosszan tartó szárasság miatt jelentkező aszálykárok bejelentése a gazdálkodók számára ez év szeptember 30-ig lehetséges.
Még bőven van tér a növekedésre a növénybiztosítások piacán: az elmúlt évek piacbővülése, és a károk súlyossága ellenére idén a művelt terület kevesebb, mint felére kötöttek biztosítást a gazdák. Igaz, főleg a díjtámogatás hajtja a növekedést.
2019. november 1–30. között lesz lehetőség az agrárkár-enyhítés juttatás iránti igények beadására.
A kárenyhítési rendszer egyre fontosabb szerepet tölt be a termelők életében. A rendszer eddigi működése alapján megállapítható, hogy a gazdák tudatosan használják ki a kárenyhítési rendszer adta kedvező lehetőségeket. Ennek szellemében érdemes áttekinteni az agrárkár-enyhítési rendszer 2019. évi fejleményeit és tanulságait.
Az aszálykár 2022-ig mostohagyermeknek számított a kockázati események terén a gazdálkodóknál. A problémát nem az jelentette, hogy a termelők nem ismerték volna a tartós vízhiány jövedelemcsökkentő hatásait. A visszatartó erő inkább a jogi háttérből fakadt: aszály esetében ugyanis a jogszabályok szerint 50%-os terméskiesés felett téríthet a biztosító.
Már 125 ezer gazdálkodóhoz jutott el a támogatási előleg
