Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentettek augusztus végén, a több napon át folytatott ellenőrzés során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálat munkatársai a Velencei-tavon – tájékoztatott honlapján az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság.
Ígéretes kísérleteket folytatnak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) szakértői a méhatka elleni védekezéssel kapcsolatban; a kutatások szerint a lítiumsók közül elsősorban a lítium-klorid megfelelő használata csökkentheti az ázsiai méhatka kártételét, amiről az Insects nemzetközi szaklapban közöltek új eredményeket – közölte az ELKH honalapja.
Megjelent az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet módosítása, mely elsősorban az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kockázatának csökkentését célozza új állategészségügyi intézkedések bevezetése révén – közölte az Agrárminisztérium. Az életbe lépő rendelkezések az antibiotikum felelős alkalmazását segítik, összhangban az új Uniós jogszabályokkal és a nemzetközi szervezetek ajánlásaival.
Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) ide vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét több harmadik országokkal – közölte honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) további kilenc országra, köztük Magyarországra is kiterjeszti az afrikai sertéspestis (ASP) Európai terjedésének megállítása érdekében indított kampányát.
A magaspatogenitású madárinfluenza kitörése miatt bevezetett magyarországi exportkorlátozás feloldásáról döntött Kanada és Thaiföld illetékes hatósága is – közölte a Nébih. Az észak-amerikai országba június 16-tól, míg Thaiföldre június 25-től szállíthatók szabadon a vágott baromfiból származó termékek Magyarországról.
A kötelező zárt tartás visszavonását követően újabb enyhítő intézkedésről döntött az országos főállatorvos – közölte honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hozzáfűzve: a rendelkezés értelmében, már nem lesz kötelező a szárnyasvad-állomány természetbe való visszaengedése előtti tamponvizsgálat.
A kedvező járványügyi helyzet alapján az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó előírást, az enyhítő intézkedés részleges, hiszen az állatok zártan etetése és itatása továbbra is kötelező marad – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Megalakult a vaddisznóállomány-gyérítés tervezését segítő tanácsadói hálózat, a testületet az afrikai sertéspestis (ASP) elleni Nemzeti Akciótervben foglaltaknak megfelelően alakult meg az egész országot lefedő tanácsadói hálózat.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) május 7-én feloldotta a madárinfluenza miatt elrendelt védőkörzetet Hajdú-Bihar megyében – közölte a hatóság honlapján, hozzáfűzve: az enyhítő intézkedés annak eredménye, hogy április 13. óta nem regisztráltak új esetet a térségben.
A rovarirtó szerek használatának elterjedése világszerte nagy hatással volt egészségünkre (sajnos nem mindig pozitív hatással) és a mezőgazdasági termelésre is. Bár használatuk eredményességét nagymértékben befolyásolta az ellenük kialakult rezisztencia a jelentősebb kártevők esetében. Továbbá, néhány faj épp a rovarirtó szerek használata révén vált kártevővé. E szempont miatt is mindenképpen meg kell vizsgálni, milyen olyan rovarirtó szer formulák állnak rendelkezésünkre, melynek hatásmechanizmusa új és innovatív.
A személyi higiéniának legalább olyan jelentős szerepe van a járványvédelemben, mint az állattartó épületek tisztításának és fertőtlenítésének. A telepre belépő személyek akár komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.
…az a tény, hogy a hazai szaklapok oldalain egyre sűrűbben jelentkeznek kokcidiózisról, kokcidiosztatikumokról szóló cikkek arra ösztönöznek, hogy akár csak gondolatébresztés, akár a hatékonyabb megoldás érdekében megvizsgáljuk a teendőket a higiénia oldaláról…
Mivel melegszik az időjárás, újból számíthatunk rá, hogy támadnak a rovarok. Néhány légy a lakásban nem jelent komoly egészségügyi kockázatot, de a hőmérséklet emelkedésével elviselhetetlenné is válhat a helyzet, főleg az állattartásban.
A korunkra jellemző gyors eredményekre való törekvés az állattenyésztésben is megjelenik, hiszen a gazdálkodók egyre nagyobb növekedési erélyű fajtákkal dolgozhatnak. Ez a tulajdonság viszont párosul azzal, hogy ezek a fajták genetikailag gyengébb immunrendszerrel rendelkeznek, fogékonyabbak a különböző betegségekre.
„Ivóvízkezelés, ivóvíz-savanyítás? Az meg minek?” – hallom gyakran az állattartók egy részétől. Persze, amikor rákérdezek, hogy honnan származik a telepet ellátó víz, akkor az esetek nagy részében azt a választ kapom, hogy saját fúrt kútról. És azt a telepen dolgozók is ihatják? „Áááá, azt nem lehet, az emberek szódát isznak, mert a telepi vízben sok a vas, és a mikrobiológiai eredményei sem jók.”
… sok az eszkimó, kevés (egyre kevesebb) a fóka…
A termelési rendszer nem feltétlenül jó útmutató a tojótyúkok jólétére, David Burch (Octagon Services, Anglia) szerint bármilyen a rendszer, a jó szervezés elengedhetetlen.
Hazai vállalatok és intézmények szakemberei az évek során felhalmozott tudásukat és szakmai tapasztalatukat összeadva – a Pfizer Kft. kezdeményezésére – megalakították az elsõ magyar állategészségügyi és állattartási klasztert. A klaszter tagjai önállóságukat megtartva, szakértelmüket önkéntesen és rendszeresen összeadva a hazai állati termék-elõállítás hatékonyabbá, gazdaságosabbá és versenyképesebbé tételéhez kívánnak hozzájárulni.
A kiemelkedõ jelentõségû lovas rendezvény a világ minden részérõl vonzza a takarmányipari partnereket
A takarmányok összetevõit az adott állatfaj életkorának, termelési szintjének megfelelõen állítják össze.
Mezőgazdasági szakmai rendezvényeket szerveznek márciusban, az ország 10 különböző pontján.
A tömegtermelés technológiai igényei A XX. században a tudományos és technikai fejlõdés olyan szintet ért el, hogy minden jelentõsebb társadalmi változás alapvetõen befolyásolta a gazdasági életet is, s annak apró részletein is rajta hagyta a kézjegyét. Így például a II. világháborút követõ újjáépítés egyik legfontosabb feladata volt szinte az egész földkerekségen az élelmiszertermelés mennyiségi növelése, a hiánygazdálkodás felszámolása. Ezen a szakaszon az egyes országok, ország-csoportok eltérõ módon és eltérõ idõ alatt jutottak át. Azonban az a szemléletmód, amelyet a hiánygazdálkodás felszámolása, a mennyiségi termelés növelésének szemlélete szükségszerûen kialakított, alapvetõen rányomta a bélyegét az olyan perifériálisnak tûnõ szakterületre is, mint például a sertéstartás technológiája.
A takarmányozás és az állati egészség, valamint a végtermék minősége közötti összefüggések feltárása helyett foglalkozzunk egy "kényes" kérdéssel - az állati eredetű fehérjék sertések takarmányozására történő fölhasználásával.
Egyrészt a szezonalitás miatt időszerű a rágcsálóirtásról elgondolkodni, másrészt egyre több helyről, telepekről, településekről, de akár Budapestről is érkeznek figyelemre méltó jelzések az egerek, még inkább a patkányok aggasztó elszaporodásáról.
Az antibiotikumok kiváltásának lehetőségei a sertéstartásban címmel rendezett szakmai napot a BIOMIN Magyarország Kft. Budaörsön.
Immár hagyománnyá vált, hogy az Ecolab év végén kétnapos rendezvénnyel zárja az évet. Idén kilencedik alkalommal gyűltek össze partnereik és munkatársaik Hódmezővásárhelyen, a decemberi vadászaton.
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) közzétette pozitív tudományos véleményét a két összetevő, baromfitakarmányokban való alkalmazásának biztonságosságáról és hatékonyságáról (FUMzyme® - 2016. november, Biomin® BBSH 797 – 2017. január)
Hazánkban a nagy létszámú állatállományok telepi ivóvízellátását jórészt az adott telep saját fúrt kútjából biztosítják. A közműhálózatról való vízellátás aránya elhanyagolható. A fúrt kutak jelentős hányada mikrobiológiai (pl. kórokozó mikroorganizmusok) és kémiai (pl. magas vastartalom, kemény víz oldott kalcium- és magnéziumsókkal) oldalról is „kifogásolható”. A mikrobiológiai problémákból eredő megbetegedéseket rendszerint antibiotikumok alkalmazásával igyekeznek orvosolni vagy „rosszabb esetben” preventív módon „elejét venni” egy-egy járvány kitörésének.
Idén is megrendezésre került az Animal-Hygiene (Ecolab) partnertalálkozója. Ragaszkodva a hagyományokhoz, helyszín a Szelidi-tó volt, mely jobb választás nem is lehetne egy családias hangulatú rendezvény lebonyolításához. A konferencia középpontjában a szakmaiság állt, mely mellett a szórakozás és a pihenés is helyet kapott.
A Gram-negatív baktériumok (Salmonella, E.Coli, Campylobacter stb.) az állattartásban nemcsak a súlyos gazdasági veszteségeket okozó megbetegedésekért felelősek, hanem energia- és tápanyagveszteséget is okozhatnak, sőt közegészségügyi kockázatot is jelentenek. Az utóbbi években sok kutatás folyt arra nézve, hogy mivel lehet helyettesíteni az antibiotikumokat az állattartásban. Egyértelművé vált, hogy sok tényező összehangolása elengedhetetlen az eredményességhez, ugyanakkor a hatóanyagok kombinációja hozhat nagyobb sikert.
Ami a szabad szemmel látható egyes kártevőknél (alombogár, madártetű atka, légy stb.) egyértelmű, hogy az adott irtószertől elpusztul-e vagy sem, a szemmel nem látható mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák, oocysták, féregpeték) esetében csak mikrobiológiai módszerekkel (tenyésztés, mikroszkóp, PCR stb.) tudjuk a hatást ellenőrizni.
Újabb mérföldkő érkezett el cégünk történetében. Most már nem csak a szarvasmarhaágazatot erősítjük termékpalettánkkal és tudásunkkal, hanem a juhtenyésztést is. Kasza Sándor neve szerintem senkinek nem ismeretlen, aki juhászattal foglalkozik. Nagyon örültem, hogy a tanyáján fogadott bennünket, ahol szétnézhettünk.
Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.
A BIOMIN Magyarország Kft., az AVIAGEN Turkeys és a Wylegarnia Indyków konferenciát szervezett, hogy a szakma legjobbjai cserélhessenek információt a pulykaágazat legújabb kihívásairól és az antibiotikum-használat csökkentésének lehetőségeiről.
Mindenki számára fontos a minél nyereségesebb termelés. Érdemes számba venni, hogy mennyi pluszjövedelem termelhető jobb tejminőség, egészségesebb tehénállomány elérése esetén. Például a szomatikus sejtszám (SCC.) 100.000-rel történő lecsökkentésével, akár plusz fél kilogrammal több tejet is termelhet egy tehén naponta. Nem is beszélve arról, ha teheneink a jelenleginél több laktáción keresztül termelnének számunkra.
Az állatok számára a takarmány a kórokozók fő forrása. A BIOMIN által kifejlesztett Biotronic® Top forte azonban megoldást nyújt erre a problémára, mivel a termék csökkenti az élesztő- és penészgombák számát a takarmányban, valamint segít a Gram-negatív baktériumok elleni küzdelemben azáltal, hogy javítja a takarmányhigiéniát és savanyítja az emésztőrendszer felső szakaszát.
Újra konferenciára hívta a kollégákat, szakembereket és gazdákat az Ecolab: ezúttal Visegrádon gyűlt össze a szakma, tavaly decemberben.
A Gram-negatív baktériumok (Salmonella, E.Coli, Campylobacter stb.) az állattartásban nemcsak a súlyos gazdasági veszteségeket okozó megbetegedésekért felelősek, hanem energia- és tápanyagveszteséget is okozhatnak, sőt közegészségügyi kockázatot is jelentenek. Az utóbbi években sok kutatás folyt arra nézve, hogy mivel lehet helyettesíteni az antibiotikumokat az állattartásban. Egyértelművé vált, hogy sok tényező összehangolása elengedhetetlen az eredményességhez, ugyanakkor a hatóanyagok kombinációja hozhat nagyobb sikert.
Több figyelmet kérnénk a takarmányok egészségére gyakorolt hatásairaA hosszabb legeltetési szakaszok növelik az acidózis kockázatátMegerősítették az első H7N4 humán fertőzést
Egyre gyakrabban találkozunk fertőtlenítőszereket eladni szándékozó cégek képviselőivel, akik pluszszolgáltatásként gyorstesztet végeznek ATP-t kimutató készülékkel a fertőtlenítés után, azt állítva, hogy a hagyományos mikrobiológiai vizsgálatokkal szemben – amelyek legalább 2-3 napot igényelnek – ők azonnal meg tudják „mérni” a fertőtlenítés sikerességét. Vigyázat, ezek az emberek vagy nem értik, nem tudják, hogy mit csinálnak, vagy csupán félinformációkkal dolgoznak, ami szintén nagyon veszélyes lehet!
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TEJTERMELŐI DÜHÖSEK A VÁMOK EMELÉSE MIATT AFRIKAI SERTÉSPESTIS: AZ EFSA ÉRTÉKELI A TERJEDÉS MEGELŐZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKET
Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési eredményeket, az itatórendszer pedig könnyen kórokozók gyűjtőhelyévé, és az állomány folyamatos fertőzési forrásává válhat. Kémiai minőségi problémákat nálunk elsősorban a kemény víz, a magas vas- és mangántartalom szokott okozni, amelyek hozzájárulnak a csőrendszer belső falán képződő lerakódásokhoz (ezek a szervetlen, míg a mikroorganizmusok a szerves lerakódásokért felelősek).
A szemes fehérjetakarmányok (szója, lóbab, csillagfürt szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó, mezei borsó esetén) után termeléshez kötött támogatást igénylő gazdáknak a betakarítás után két héttel, de legkésőbb tárgyév november 15-éig meg kell küldeni a Kincstár részére elektronikusan a gazdálkodási napló másolatát, a betárolás esetén a tárolási naplót, és az értékesítés igazolására a számlát, felvásárlási jegy másolatát.
Egyre gyakrabban találnak gyógyszerekre multi-rezisztens kórokozókat az állattenyésztésben, így folyamatosan nő a piaci igény az antibiotikum-felhasználás csökkentésére, melynek fő mozgatója a rezisztencia megszüntetése és nem az állati termékekbe való antibiotikum átjutás.
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Világszerte felmérések igazolják a madarak sántaságának széles körű elterjedését. Az esetek közel 80%-ában a BCO (Bacterial Chondronecrosis and Osteomyelitis), azaz a baktériumok okozta porcelhalás és csontvelőgyulladás van a háttérben, amely 5% elhullással is járhat, de a kevésbé érintett madarak esetében is súlyos gazdasági károkat okoz, ugyanis a korlátozott mozgású madarak képtelenek megfelelően enni és inni, így a testtömeg-gyarapodás és a takarmányhasznosulás romlik.
A biztonságos élelmiszer előállításának az egyik kulcsa az állattenyésztés körülményeinek, valamint az állattartó telepek kialakításában rejlik. Nagyon fontos, hogy a biológiailag biztonságos környezet ne az anyagi helyzettől függő, választható vagy elhanyagolható probléma legyen!
A BIOMIN a mikotoxinok elleni küzdelemben világszinten úttörőnek számít, mivel egyedülálló módon, hatékonyan tudja kezelni mind a köthető (aflatoxin, ochratoxin), mind a kevésbé köthető mikotoxinokat (DON, egyéb trichotecének, zearalenon, fumonizin stb.). A cég csúcsterméke, az 5. generációs Mycofix® pedig három, az EU által egyedüliként engedélyezett mikotoxin-ellenes stratégiát is alkalmaz.
A rendszerváltás idején, 20-21 éve új színfoltként alakultak az első olyan vállalkozások, melyek új típusú fertőtlenítőszereket, takarítási-fertőtlenítési technológiákat hoztak be a hazai állattenyésztésbe.
A rendszerváltás idején, 20-21 éve új színfoltként alakultak az első olyan vállalkozások, melyek új típusú fertőtlenítőszereket, takarítási-fertőtlenítési technológiákat hoztak be a hazai állattenyésztésbe.
Az afrikai sertéspestist okozó vírusra kontinensünkön a vaddisznó és a házisertés fogékony. Szerencsére humán vonalon nem okoz megbetegedést, állatról emberre nem terjed (nem zoonózis), így közegészségügyi jelentősége nincs.
Világszerte igen nagy gondokat okoz az afrikai sertéspestis (ASP), mert ennek a fertőző betegségnek a nyomán nemcsak állategészségügyi, hanem gazdasági problémákkal is szembe kell néznie annak az országnak, ahol észlelték a betegséget. Humán-egészségügyi kihatással azért nem kell számolni, mert a megbetegedés az emberre nem jelent veszélyt. Arról, hogy mi a helyzet az ASP-vel, lapunk két neves szakembert, Bognár Lajos országos főállatorvost és Éder Tamást, a Hússzövetség elnökét kérdezte meg.
Újra itt van – és mondhatnánk, hogy szinte már menetrendszerűen – a baromfitartó telepek életében jelentős gazdasági károkat okozó megbetegedések egyike: a madárinfluenza. Ez év márciusában Bács-Kiskun megyében a madárinfluenza egyik altípusának (H5N8) megjelenését igazolta a hatóság.
A sertésállományok egészsége és megfelelő teljesítménye növeli a sertéstenyésztés nyereségét. Ennek érdekében a gazdák a lehető legmodernebb technológiával rendelkező istállókat szeretnék üzemeltetni, az állatokat a legjobb minőségű takarmánnyal szeretnék ellátni, és a legkiválóbb genetikájú sertéseket szeretnék tartani.
Több baromfi- és sertéstenyésztő gazdálkodó tapasztalhatta 2020 év második félévében, hogy az illetékes kormányhivatal az egységes környezethasználati engedély (továbbiakban: EKHE)-köteles nagy állattartó telepeken soron kívüli felülvizsgálatot végez.
Legutoljára tavaly márciusban írtam cikket a témában, akkor Bács-Kiskun megyében a kórokozó egyik altípusának (H5N8) megjelenését igazolta a hatóság egy víziszárnyastartó telepen. Úgy tűnik, hogy 2021-ben is számíthatunk a baromfitartó telepek által rettegett, és komoly gazdasági kárt okozó betegség jelenlétére. Cikkem apropóját a közelmúltban ismét felbukkanó madárinfluenzáról szóló hírek adták – pulykatartó és tojótyúkállományokat érintett.
Tavasszal újra magas patogenitású madárinfluenza-vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti-Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal, most éppen Hajdú-Bihar megyében. A madárinfluenzával még nem érintett baromfiállományokban kiemelkedő szerep jut a preventív higiéniai intézkedéseknek, erről írtam a korábbiakban, most az egyes területeken előforduló leggyakoribb hibák kerülnek górcső alá.
Az olyan modern tejelő fajtákat, mint a holstein-fríz, északi országokban alakították ki, így toleránsak a hideggel szemben, ám hajlamosak a hőstresszre. Ha a hőmérséklet 22 °C fölé emelkedik, az megterhelést jelent a tejelő teheneknek, különösen magas páratartalom mellett. Ez különösen a nagytejűeket és a frissfejősöket érinti, de negatív hatása van a szárazonállókra és az üszőkre is.
Egyre inkább nő a piaci igény az antibiotikumok csökkentésére. Ez az alulról, a fogyasztók részéről jövő nyomásnak és a felülről jövő törvényi szabályozásnak az eredménye. Az antibiotikumok használatának csökkentése nem az állati termékekben lévő antibiotikum szermaradványok csökkentéséről szól, hanem sokkal inkább kapcsolódik a baktériumokkal kapcsolatos aggodalmakhoz, amelyek több szerrel szemben is rezisztensek, potenciálisan káros hatással az emberi és állati egészségre.
Bemutatkoznak a hazai bioszféra-rezervátumok az ATK-hoz tartozó Agroverzumban
