Bővül a kaviárkirály magyar cége
Jelentős termelésbővülésre számít a világ legnagyobb kaviárkereskedőjének magyar vállalata, miután felvásárolta a vésztői tokhaltenyésztő telepet is.
Jelentős termelésbővülésre számít a világ legnagyobb kaviárkereskedőjének magyar vállalata, miután felvásárolta a vésztői tokhaltenyésztő telepet is.
Hat-hét százalékkal olcsóbb most az élő hal és a halhús ára, mint az áfacsökkentést megelőzően, azt azonban nem tudni, hogy idén tartható-e ez a pár s...
Gazdasági előnyökkel és ökológiai haszonnal is járna a világszerte felértékelődő akvakultúra hazai fejlesztése, de ebbe csak a legkorszerűbb technológ...
Egy magyar tanyáról indulva épült fel a világ legnagyobb kaviárbirodalma – idézi a Forbes cikkét a g7.hu.
Harmadára rövidítették a pontyok tenyészidejét a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói. Az intézmény Halbiológiai Laboratóriumában olyan technológiát...
A parlament elé kerülhet az a törvényjavaslat, amely módosítaná a halastavakra vonatkozó vízdíjrendeletet – mondta Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra...
Elkezdődött az őszi lehalászás időszaka a hazai halgazdaságokban. Az étkezési haltermelés 80 százalékát még mindig a ponty adja.
Halegészségügyi kiadvánnyal segítik az az évente mintegy 17 ezer tonna étkezési célú halat termelő hazai tógazdaság és az intenzív üzem mellett a horg...
Kevesebb halat termeltek idén, mivel a tógazdaságok megszenvedték az időjárás kiszámíthatatlanságát – mondta a Magyar Hírlapnak Lévai Ferenc, a Magyar...
Másfél milliárdot már odaítéltek, de összesen mintegy hárommilliárd forint fejlesztési forrás jut a következő hetekben a halágazat fejlesztésére – köz...
Az Agrárminisztérium azon dolgozik, hogy a jelenleg fejenként 5,7 kilogrammos éves magyarországi halfogyasztás minél előbb megduplázódjon – mondta az...
Pontyból többet, a magasabb értékű ragadozó halakból kevesebbet neveltek fel tavaly a hazai tógazdaságok – derült ki az AKI jelentéséből, melyről a Ma...
Ami most történt az unióban, az túlzás nélkül forradalmi lépés – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakma...
Az előttünk álló 10 év legfőbb mezőgazdasági kihívásait az jelenti, hogy a hazai gazdák fel vannak-e készülve a növekvő húsfogyasztás miatti többlette...
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) stratégiai együttműködési megállapodást kötött NAIK Halászati Kutatóintézetével – közö...
2018. április 26-án Szarvason a NAIK Halászati Kutatóintézetben került megrendezésre a V4 Édesvízi Akvakultúra Konferencia, melyen 11 ország (Ausztria...
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmaközi szervezetként ismerte el a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezetet (MA-HAL) a halászat é...
A kormányzati szereplők, az országos érdekképviseletek és a civilek összefogásával és egyetértésével érhetők el eredmények a halágazatban Udvari Zsolt...
A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) mintegy 15 milliárd forintot kitevő forrásából 2,6 milliárd forint fordítható a halfeldolgozás feltételein...
A karácsonyi halvásárlást segítve a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL) létrehozott egy interaktív térképet, valamint egy cím...

A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.